Csepel 1956. november 7.
„1956. november 07.-én egy felderítővé átalakított IL-28-as bombázógép szállt fel Debrecenből hogy a forradalmi harcokról készítsen felvételt a szovjet katonai vezetőknek. Bobrovszkij repülőgép parancsnok és személyzete Budapest déli része felett végzett felderítést több rárepülésből. A Csepel-művek (WM) hadi ipari tevékenységét fotózták. A felderítés végén a Tököli reptér megközelítése közben, a csepeli Szent Imre téri forradalmárok légvédelmi lövegekkel lelőtték Bobrovszkíj gépét. A hajtóművet ért találat következtében az IL-28-as a közeli kenyérgyár előtti betonplaccra zuhant. A repülőgép parancsnoka és teljes személyzete a becsapódás során meghalt.
A forradalmat a szovjetek leverték. A forradalmároknak sajnos tudjuk mi lett a sorsuk.” – írta Vándor Károly: Légierő társbérletben című könyvében.
A Napról napra Csepel 1956 oldalon írták:
„Csepelt északról és délről bekerítették a szovjet csapatok. Budapesten elültek a harcok, pesterzsébetiek mellett már csak itt működtek a fegyveres ellenállók. Az üzletek árukészlete kifogyott, a gyárakban leálltak a gépek, az iskolákban szünetelt a tanítás. A szovjet repülőgépekről géppuskázók rettegésben tartották a csepelieket. A felkelők légvédelmi ágyúkkal és kézifegyverekkel lőtték a támadó gépeket. A végállomásnál felállított légvédelmi löveggel eltaláltak egy IL-28-ast, a gép a kavicsbánya közelében zuhant le, három tagú személyzete életét vesztette.
Későbbi vallomásában Kőrösi Sándor nemzetőrparancsnok így emlékszik vissza: „Visszamentem az Imre térre, ahol újra tapasztaltam a fegyelmezetlenségeket. Körüljártam a lövegeket, és ismét közöltem, hogy elmegyek, és a továbbiakban Buri fog parancsnokolni. A délelőtt folyamán ismét lőtték a légtérben megjelenő repülőgépeket, és 13 óra körül belelőttek egy IL-28 típusú szovjet harci repülőgépbe. A repülőgépre több löveg is tüzet nyitott, köztük a kieg. parancsnokság környékén felállított 37 mm-es könnyű ágyú is.”
NAPRÓL NAPRA: Forradalom Csepelen – 1956. november 7. https://www.csepel.hu/…/7983-naprol-napra-forradalom…
Ez alapján és levéltárunk irataiból kiderül, hogy a csepeli nemzetőrség parancsnoka Buri István volt, aki a szabadságharc leverése után elhagyta az országot – távollétében halálra ítélték.
A csepeli forradalmárok sorsával számos dosszié foglalkozik, ezek közül egy:
ÁBTL – 3.1.5. – O-16802 „Csepeli fegyveres ellenforradalmárok”
A csatolt fotó felül egy IL-28-as repülő, alul Buri Istvánról egy összefoglaló jelentés 1965-ből, és egy 1956-os fotója.
A csatolt irat szövege:
Budapesti Rendőr főkapitányság.
Politikai Osztály. III/a.csop.
Szigorúan titkos!
Tárgy: Buri István felülvizsgálatáról.
Javaslat.
Budapest, 1965. febr.12.
Buri István már felszabadulás előtt is Csepelen lakott, így ott igen kiterjedt ismeretséggel rendelkezett. Az ell.forr.idején ismeretségét felhasználva, ellenforradalmi csoportot szervezett. E csoport Buri irányításával 1956.okt.24-én fegyveresen megtámadta és elfoglalta a XXI-ker. Katonai Kiegészítő parancsnokságot, majd a Rendőrkapitányságot.
A fegyveres ellenforradalmárok követelésére Buri Istvánt beválasztották a csepeli Nemzeti Bizottság tagjai közé, amely kinevezete a csepeli „Nemzetőrség” helyettes parancsnokának. A kinevezés ellenére gyakorlatilag továbbra is Buri István volt
az ellenforradalmárok parancsnoka.
Buri István kezdeményezésére és utasítására a fegyveres ellenforradalmárok szovjet katonai egységeket támadtak meg, azoknak
jelentős kárt okoztak. Irányításával üldözték a kommunistákat, munkásvezetőket gyilkoltak meg. Buri utasítására és irányítására jelentős kárt okoztak az ellenforradalmárok a társadalmi tulajdonban, útszakaszokat robbantottak fel.
Buri István az ell.forr. leverése után több vezető társával Ausztriába szökött, ahol ellenforradalmi tevékenységét tovább
folytatta. Ausztriában Bini kapcsolatba került a nyugati hírszerző szervekkel, és további ellenséges tevékenységét ezek
irányításával folytatta. Az ENSZ ötös bizottsága előtt vallomást tett.
Buri Istvánt, mint volt vezető ellenforradalmár távollétében a Budapesti Fővárosi Bíróság 1958.ápr.10.-én hozott ítéletében a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntettében, a társ. tulajdonban lévő vagyontárgy felrobbantásának bűntettében, és tiltott határátlépés bűntettében bűnösnek találta és összbüntetésül halálra, teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság Népbirósági Tanácsa 1958.XII.20.-án Nbf.II. 5278/1958-49.számú ítéletében jóváhagyta.
ÁBTL- 3.1.5.-0-16802/3
