Tömegével érkeznek a szlovákok Zemplén megyébe, hogy belakják a kiüresedő falvak olcsón megvehető házait.
Érdekes dolog történik Magyarország északi határvidékén. Tömegével érkeznek a szlovákok Zemplém megyébe, hogy belakják a kiüresedő falvak olcsón megvehető házait. Láttunk már hasonlót idehaza, jöttek és vásárolták az ingatlanokat a németek és a hollandok is, de az elmúlt években egyre több orosz és kínai is megjelent a piacon. Ingatlanszakértők segítségével próbáltuk körbejárni a témát, mit mutatnak a számok, ők mit tapasztalnak: hol a legkelendőbb a magyar ingatlan?
A közelmúltban több riport is megjelent arról, hogy a szlovákok felvásárolják Zemplén megyét. Tömegesen érkeznek a határ túloldaláról, hogy olcsón megvásárolják a kiüresedő falvak parasztházait. Már nem arról van szó, mint korábban, hogy üdülőnek vagy befektetési céllal vásárolják az ingatlanokat, hanem arról, hogy a határ magyar oldala lassan a kassai szlovákok agglomerációja lesz. Ott tartunk – számolt be róla Dévényi István, a Magyar Hang újságírója –, hogy a szlovákok Kassán eladják a panellakásukat, és letelepednek inkább a határ magyar oldalán. Dévényi olyan családokról is tud, akik 20 millió forintért adták el a panelt, mert Magyarországon 6 millióért családi házat tudtak venni. A Zemplénben a táj gyönyörű, a nagyváros pedig 30 kilométerre van, ahová dolgozni azért visszajárnak. Kékeden – közölte Dévényi István – esténként annyi szlovák autó áll az utak szélén, hogy a busz már nem tud közlekedni. A postaládákon szlovák nevek szerepelnek, és ha egy ház eladó, azt szlovákul hirdetik meg. A falu központjában egy cukrászda is nyílt, egy Tátrából áthozott rönkházban, ahol a pincérek nem beszélnek magyarul, és az árak is euróban vannak kiírva.
Lassan kicserélődik a lakosság. A helyiek nehezen viselik ezt; néma, egymás mellett élés alakult ki. Dévényi István egy olyan magyar határ menti településről is tud, ahol szlovák a polgármester, sőt a háromfős testület minden tagja is szlovák, mivel ebben a faluban a szlovákok már a lakosság 60%-át teszik ki. Nincs ezzel nagy gond, csak épp Magyarországon történik mindez – tette hozzá az újságíró.
Egy időben az ország nyugati felén osztrákok – sőt sok holland és belga állampolgár is vett falusi házakat, nagy területtel. Hévízről pedig az a hír járta, hogy minden második ingatlan az oroszoké. A Balaton is kedvelt célpontja a külföldi ingatlanbefektetőknek – nemrégiben cikkeztek arról is, hogy Minden ötödik lakásvásárló külföldi volt Zalában és Somogyban a tavalyi év utolsó negyedévben. A nem magyar ingatlanvásárlók aránya meglepő módon magasabb volt ebben a két vármegyében, mint a pesti belső kerületekben.
Mit mutatnak a számok – és mit mondanak erről a szakértők?
Mi is kíváncsiak voltunk arra, hogy az elmúlt időszakban valóban megnövekedtek – és ha igen, mennyivel – a külföldi állampolgárok ingatlanvásárlásai. Mely megyék, települések a leginkább érintettek? A németek és hollandok mellett az orosz és kínai befektetők milyen számban, hol vásárolnak most szívesen ingatlanokat? Kérdéseinkkel a Duna House és az OTP Ingatlanpont szakembereit is kérdeztünk, de utánanéztünk – mit mutat a külföldiek honi ingatlanvásárlási szokásairól a KSH.
Salgótarján és környéke a szlovákok favoritja
Az OTP Ingatlanpont a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy az ország északi részén nem tapasztaltak különösebb szlovák érdeklődést, mindössze Salgótarján és környékén jelentkeztek külföldi, ukrán vevők.
Az ukrán vásárlók jellemzően 3-4 millió forint körüli összegben, készpénzre vásároltak gyenge állapotú családi házakat, lakhatási célra.
Benedikt Károly, Duna House PR és elemzési vezetője ugyanakkor kiemelte a HelloVidéknek, hogy nehezíti a valós számadatok megbecsülését, hogy a szlovák állampolgároknak nem szükséges ingatlanszerzési engedélyt kérniük, így rólunk sajnos nincs pontos statisztikájuk. A nyári szabadságolások miatt is inkább a nyugat-magyarországi területek kapcsán tudnak információval szolgálni a szlovák vásárlókkal kapcsolatban.
A Duna House adatai szerint Salgótarján mellett
Rajka, Mosonmagyaróvár, Bezenye inkább a szlovák állampolgárok számára közkedvelt terület,
a mosonmagyaróvári Duna House irodában jelenleg is dolgozik egy szlovákiai magyar kolléga, aki csak ezekkel a vevőkkel foglalkozik. Nagyobb részben szlovákok, kisebb részben szlovákiai magyarok vásárolnak ezeken a területeken.
A szlovákok aktivitása a hazai ingatlanpiacon nem új keletű, megközelítőleg 20 éve tart, azonban annyira nem számottevő a kereslet, hogy az kiugró áremelkedést generáljon Mosonmagyaróváron és környékén. Rajka esetében már érezhető az árak növekedése, 10 éves távlatban négyszeresére emelkedtek itt az ingatlanárak. Az idei évben az előző évekhez képest egyébként kevesebb vásárló érkezik.
– tette hozzá Benedikt Károly.
Felújítással nem szeretnek annyira bajlódni a szlovákok, új házakat keresnek
Ahogy a Duna House PR és elemzési vezetőjétől még megtudtuk, a szlovákok alapvetően újabb építésű ingatlanokat keresnek, nem szeretnének a felújítással bajlódni, tehát mindenképpen kész ingatlant szeretnének vásárolni. A használt ingatlanok is szóba jöhetnek, de azok között is inkább a korszerűbbnek számító, maximum 10 éves ingatlanok. Megközelítőleg 100-250 ezer eurót szánnak ingatlanvásárlásra. Aktivitásuk a mindenkori forint euró árfolyam függvényében változik. A forint erősödésével az érdeklődők kivárnak, és akkor vásárolnak, amikor újra többet kaphatnak a pénzükért.
Kíváncsiak voltunk arra is, milyen hatással lehet a külföldiek ingatlanvásárlása a hazai piacra
A külföldi állampolgárok jelenléte minden hazai területen egyet jelent a fizetőképest kereslet erősödésével
– közölte Benedikt Károly, majd hozzátette, a kereslet növekedése törvényszerűen az árak emelkedését is hozza, azokon a területeken, amelyek kifejezetten kedveltek a külföldi befektetők körében, például a pesti belváros, hatványozottabban érvényesülhet az árfelhajtó hatás.
A fővárosban a külföldi vásárlók az átlagnál magasabb árat is kifizetnek az ingatlanokért, így felfelé hajtják az ingatlanárakat, azonban országos viszonylatban nézve a külföldi vásárlók száma elenyésző, így jelentős hatást nem gyakorolnak a hazai ingatlanpiacra
– emelte ki a HelloVidéknek a OTP Ingatlanpont is.
A német állampolgárok még mindig a Balatont favorizálják
Benedikt Károly elmondása szerint talán annyi a változás a korábbi évekhez képest, nem csak a tó nyugati csücske, de a Balaton déli partja és környezete is keresett régiónak számít a külföldiek körében:
Zömében németek és hollandok érdeklődnek a környék ingatlanjai iránt, többségében a Belső-Somogyban található, 50 millió forint alatti, régi parasztházak érdeklik őket, ahol tágas, természetközeli, csendes környezetben tölthetik pihenésüket. Aki nagyobb összeggel rendelkezik, már nem feltétlenül Magyarországot, illetve a Balatont választja. A tó közvetlen közelében ugyanis úgy elszaladtak az árak, hogy hasonló összegért akár már Horvátországban vagy Spanyolországban is lehet ideális ingatlant vásárolni
– tette hozzá Benedikt Károly.
Hévízen a Duna House adatai szerint a 2023-as év során 14 alkalommal nyújtottak be ingatlanszerzési kérelmet EU-n kívülről érkező külföldi állampolgárok, köztük 1 alkalommal kanadai ingatlanvásárló, 7 alkalommal orosz, 6 alkalommal pedig ukrán nemzetiségű vevő jelezte vásárlási szándékát.
OTP Ingatlanpont szakértője szerint az ország nyugati felén sem jellemző a külföldi vásárlás, de német és holland állampolgárok időnként megjelennek a piacon, a német állampolgárok kedvelt területe például a Balaton környéke. Preferált megyének tekinthető még Pest megye, ahol elsősorban orosz, kínai és ukrán állampolgárok vásárolnak. Ahogy kiemelték még:
A kínaiak többnyire a VIII., X., XIII. kerületekben vásároltak otthonteremtési és befektetési céllal egyaránt, az oroszok pedig többnyire a belvárosban befektetési céllal. A fővárosban megjelenő külföldi vásárlók általában a budapesti átlagárak felett vásároltak. Kedvelt térség a dél-alföldi régió is, hiszen azokon a területeken, ahol a helyi turizmus jelentős, a vásárlási szándék is magasabb. Népszerű települések például Makó és Gyula, ezeken a településeken sokan foglalkoznak apartmanok üzemeltetésével.
Az OTP Ingatlanponttól még megtudtuk, hogy
a Tisza-tó környéke szintén népszerű, itt akár Nyugat-Európából érkező érdeklődőkkel is találkoznak.
A déli részen az utóbbi években több olyan külföldi vásárló is megjelent, akik korábban elhagyták az országot, azonban idős korukra szeretnének egy ingatlant vásárolni, ahova hazatérhetnek nyugdíjas éveikre. Általában ezek a házak kisebb településeken találhatók, és az olcsóbb kategóriából kerülnek ki. Az ingatlanosok a nagyobb városokban, megyeszékhelyeken egyre gyakrabban találkozhatunk a távol-keletről ideköltöző vállalkozókkal, munkavállalókkal. Az egyetemi városokban vannak letelepülő külföldi állampolgárságú diákok, akik a diploma megszerzése után nem mennek vissza a saját hazájukba, hanem itt képzelik el a jövőjüket.
Az Eu-n kívül messze a kínaiak a legaktívabb lakásvásárlók
A Miniszterelnökség minden évben közzétesz egy statisztikát, amelyben az előző évben, az EU-n kívüli országok állampolgárai által benyújtott ingatlanszerzési kérelmek szerepelnek. Arról azonban nincs pontos, naprakész statisztika, hogy aktuálisan a hazai ingatlanállomány hány százaléka van külföldi tulajdonban. Az EU tagállamaiból származó vásárlóknak egyébként nem is szükséges az ingatlanszerzést engedélyeztetni, így esetükben végképp nincs nyilvánosan elérhető adatbázis – közölte a HelloVidékkel a Duna House.
A Miniszterelnökség által közzétett statisztika szerint a 2023-as év során benyújtott ingatlanszerzési kérelmek száma 18%-kal meghaladta a 2022-es év adatait, sőt, 10%-kal még 2021-et is túlszárnyalta. A külföldiek ingatlanszerzése szempontjából leggyengébbnek számító 2020-as év adataihoz képest 2023 36%-os emelkedést mutat a benyújtott kérelmek számának tekintetében.
A tavalyi évben a legjelentősebb arányban a kínai nemzetiségű ingatlanvásárlók voltak aktívak a hazai ingatlanpiacon, összesen 647 ingatlanra tettek szert, ami 17%-kal kevesebb, mint 2022-ben.
A kínaiak által vásárolt ingatlanok zömében Budapesten találhatóak, azon belül preferált területnek a XIII. és a X. kerület számított, ahol az összes kínai állampolgár által vásárolt ingatlan 13, valamint 11%-a található.
A beadott kérelmek alapján a második legtöbb ingatlant orosz állampolgárok szerezték hazánkban, akik 2023 során 16%-kal voltak aktívabbak a 2022-es évhez képest. Körükben a VI. kerületi ingatlanok számítottak a legkeresettebbnek.
Az idei évben fokozódó aktivitásra lehet számítani mind a magyar, mind a külföldi befektetők körében a hazai ingatlanpiacon. A külföldi befektetők körében népszerű lokációnak számít a pesti belváros. Az ingatlanmegtekintések során alaposan átnézik a kínálatot, maga a döntéshozás és a tranzakció egyelőre lassabb ütemben zajlik.
A statisztika szerint a 2023-as év során a legtöbb lakóházat, lakást (1845 db) a fővárosban vásárolták a külföldi állampolgárok, a második legkeresettebb Pest vármegye volt, itt 133 lakóingatlan megvásárlására kértek engedélyt, a harmadik helyen Baranya vármegye végzett, 47 ingatlannal- közölte a Duna House szakértője.
Az ingatlanvásárlás legnagyobb esetben befektetési céllal történik a külföldi állampolgárok részéről, de sokan választanak akár időszakos, akár állandó ott tartózkodásra, saját célú használatra is magyar ingatlant.https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2024/09/05/kulfoldiek-mozdultak-ra-a-magyar-videkre-tucatjaval-vasaroljak-fel-ezeket-hazakat-vajon-mit-tudnak
köszönjük fidesz
A szlovákokkal, Tóth berendezéssel világ-Magyarországot építenek, müller és a cigány sátánisták kivitelezésével a spiritisztáknak.
Inkább, mint a Bodrogkeresztúrt felvásárló khm. khm. nevezzük őket zarándokoknak.
Pedig a németek az RTL Klub kivégzőivel áldoztak a szlovák lelkek miatt, kezdetben mell és lábköröm vérzésekkel, deformációkkal 1997 óta fokozatosan. Majd az ott lévő cigányok miatt.