Új trend: hagyjuk a gyepen az elszáradt faleveleket!

Új trend: hagyjuk a gyepen az elszáradt faleveleket!

A legtöbb kertbarát az ősz közeledtével „hisztérikusan” gereblyézni kezd, amint meglátja a gyepre hulló elsárgult leveleket. A telekre látogatva is a legtöbbünk gereblyét ragad és kupacokba gyűjti, majd zsákokba tömi a leveleket. De biztos, hogy helyes ez?

Nos, sok kertész szerint nem helyes, sőt, a kutatók sem támogatják a lehullott levelek eltakarítását. Szerintük ugyanis mindet a gyepen kellene hagyni, mivel ezzel javítanánk a talaj és a talpunk alatt rejtőző élővilág egészségét.

A sárga, a burgundivörös és a barna árnyalataiban tündöklő falevelek romantikus látványt nyújtanak a kertben. Van, aki szabályosan szerelmes az év ezen szakaszába, mégpedig pont emiatt a színpompa miatt, amely lepipálja a legszínesebb nyári virágokat is.

Mert ősszel minden meleg-aranyszínű, varázslatos és misztikus, szinte nincs is annyi árnyalat a festőpalettán, amennyi megjelenik egy-egy őszbe boruló fán. A gyepre hullva mégis sokan csúnyának, sőt, rendetlennek látják ezeket a faleveleket.

Az ősz az avargyűjtés időszaka, sőt régen, az utcán mindenki előszeretettel égette el a kupacba gyűjtött faleveleket. Az olykor vizes levélkupacok sokszor füstöltek, néha nagy lánggal égtek, megvilágították az akkor már sötétségbe borult őszi utcákat, az emberek pedig meleg dzsekikben, gereblyékkel a kezükben a tüzet őrizték és egymással diskuráltak.

Ma már tilos az avarégetés (pedig imádnivaló volt a hangulata), hisz a környezet védelme előrébb való, mint az őszi füstölés és tűznézés, ami károsítja a légkört.  Helyette divatba jöttek a hivatalos zöldhulladék-gyűjtő zsákok, amikbe mindenki szorgalmasan belepakolja a nyesedékeket és az avart. Ezen azonban változtathatunk – kiváltképp, ha megtudjuk, mire jó a gyepen hagyott avar!

Miért hasznosak a gyepen hagyott őszi falevelek?

  • Mivel lebomlanak és a talajt ezáltal hasznos tápanyagokkal látják el.
  • Az avar fontos és megbízható téli búvóhelyet biztosít a beporzók, az ízeltlábúak és a vadon élő állatok számára. A levelek tökéletes fészek-alapanyagnak bizonyulnak, miközben menedékként és táplálékként is igen hasznosak lehetnek. Sok lepkefajta a levelek alá menekül a téli hideg ellen.
  • A visszajuttatott tápanyagokkal javítják a talaj egészségét – tápanyagokkal látják el a mikrobákat.
  • Javítják a talaj szerkezetét, amelyben ily módon egészségesebb lesz a levegő- és a vízáramlás.
  • A lebomló tápanyagokat a talajban lévő gombák és baktériumok lebontják, így a növények fel tudják venni azokat.
  • Organikus és ingyenes mulcsforrást biztosítanak a kertnek, ami remek szigetelőrétegként működik és a gyomokat is elnyomja. A mulcs ezen felül csökkenti a talaj tömörödését és az eróziós folyamatokat, miközben segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát.

A fentiekből is látszik, hogy az avarnak fontos szerepe van az egészséges környezetünk kialakításában, ami a városokban különösen fontos, hiszen az infrastruktúrának köszönhetően ezeken a helyeken sokkal kevesebb a zöld terület. Ráadásul az avar felhasználásával csökkenthetjük az önkormányzati szemétszállítókra rótt hulladékmennyiséget.

Az EPA becslése szerint 2015-ben a kertészeti nyesedékek és az összegyűjtött avar a teljes önkormányzati szilárd hulladék 13,3%-át tették ki. Ez körülbelül 34,7 millió tonnát jelent, amelynek 25%-ot az elszáradt levelek teszik ki. A zöldhulladék ráadásul kárba vész, hiszen a hulladékkezelő létesítményekben megsemmisítik, így a benne lévő tápanyagok soha nem kerülnek vissza többé az adott élőhely talajába.

Mit tehetünk hát, hogy megakadályozzuk mindezt?

Egyszerűen csak hagyjuk ott a leveleket, ahol lehullottak. Lehet, hogy némi időbe telik majd, mire megszokjuk a látványt, és az agyunk elfogadja, hogy az avar nem rendetlen, a falevelek pedig nem szemetek, de idővel látni fogjuk, mennyi vadon élő állat lel a hűvös időszakban ezáltal búvóhelyet.

Ha azonban valakit mégis nagyon zavarnak a falevelek, jó alternatíva lehet a komposztálóba dobni őket. Ha nincs komposztálónk, a faleveleket mulcsként is használhatjuk (akár felaprítva) a veteményesben vagy a dísznövényeink körül.