Díjat kapott viszont a magyar ismeretterjesztés és média kategória jelöltje: Jászter Beáta újságíró.
Miskolci fideszes és libsi újságírókat kérdezve kiderült, még a nevét sem hallotta senki a díjazottnak, nemhogy azt, milyen műfajban utazik. Némi kutakodás után kiderült, a reformátusok által működtetett Európa Rádió sárospataki szerkesztőségének munkatársa a díjazott.
Forrásaink szerin a környék egyik erős (NER)-es embere hívta fel a szervezők figyelmét, az újságírónőre.
Fotó. Jászter Beáta
A Prima Primissima díjat Demján Sándor vállalkozó a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) támogatásával alapította 2003-ban, hogy évenkénti átadásával megjutalmazzanak olyan művészeket, sportolókat, valamint a tudományos élet, a népművelés, az oktatás és a sajtó képviselőit, akik munkásságukkal kiérdemelték a legkiválóbbaknak járó elismerést, és teljesítményük, emberi tartásuk, értékrendjük követendő lehet mások számára.
- A magyar népművészet és közművelődés kategória jelöltje: Pós Krisztián fafaragó mester
- A magyar ismeretterjesztés és média kategória jelöltje: Jászter Beáta újságíró
- A magyar képző- és iparművészet kategória jelöltje: Boncsér Árpád szobrászművész
- A magyar oktatás és köznevelés kategória jelöltje: Kató Csaba tanszékvezető
- A magyar irodalom kategória jelöltje: Dr. Molnár Tamás író, költő
- A magyar tudomány kategória jelöltje: Kis József levéltár igazgató
- A magyar színház-, film- és táncművészet kategória jelöltje: Kozma Attila művészeti vezető
- A magyar sport kategória jelöltje: a DVTK HUN-Therm női kosárlabdacsapat
A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei PRIMA Díjasok:
A magyar ismeretterjesztés és média kategória jelöltje: Jászter Beáta újságíró
A magyar oktatás és köznevelés kategória jelöltje: Kató Csaba tanszékvezető
A magyar sport kategória jelöltje: a DVTK HUN-Therm női kosárlabdacsapat
A közönségdíjat a magyar képző- és iparművészet kategória jelöltje, Boncsér Árpád szobrászművész kapta.
26 Responses
Idézet Jane Fondától:
” 60 éves kor után, amikor már nincs túl sok idő hátra és úgysem viszünk magunkkal semmit, amikor eltávozunk, akkor kiránduljatok, vásároljatok olyan dolgokat amiket szerettek és amit megengedhettek magatoknak.
Ne gondoljatok arra, hogy mindent amit megspóroltatok a gyerekeitekre és az unokáitokra hagytok, mert ugye így van? Ne akarjátok, hogy olyan parazitává váljanak akik alig várják a halálotok napját.
Ne aggodalmaskodjatok azon, hogy mi fog történni, hogyan fognak emlékezni rátok, mert amikor már a sírba vagyunk, úgysem halljuk sem a dicséretet sem a kritikát.
Ne aggódjatok túl sokat a gyerekekért, mert nekik is meg van a saját sorsuk és biztosan megtalálják ők is a saját útjukat.
Ne legyetek a gyereketek rabjai! Tartsátok a kapcsolatot velük, szeressétek, segítsétek őket amikor szükségük van rá, de ne hagyjátok, hogy kihasználjanak.
Az élet több annál mint munka, menjetek minél hamarabb nyugdíjba és örüljetek az életnek.
Ne várjatok túl sokat a gyerekeitektől, a gyerekek többsége szereti a szüleit, de nagyon el vannak foglalva a munkájukkal és más dolgokkal, ezért nem lesznek nagy segítség a szülők számára.
60 éves kor után már ne pazaroljátok arra az energiátokat és az egészségeteket, hogy vagyonra tegyetek szert vagy addig dolgozzatok ameddig meghaltok. Lehet, hogy a pénzeteknek semmi értéke sem lesz a kaszás előtt.
Mondjatok le a versengésről arról, hogy kinek a gyereke a gazdagabb és ki jár több alkalommal étterembe, kávézóba vagy külföldi utakra. Inkább azt mérlegeljétek, hogy kinek van több szabadideje, ki a boldogabb, az egészségesebb és az életvidámabb.
Ameddig egészségesek vagytok és jó a közérzetetek addig tervezzétek meg a következő napot és várjátok izgatottan a holnapot.
Egy boldogtalan nap az életedben egy elveszett nap.
Egy olyan nap amely tele van örömmel az egy nyertes nap. Egy optimista lélek hamarabb legyőzi a betegséget, egy boldog lélek pedig nincs mit legyőzzön, mert nem ismeri a betegséget…
Mozogjatok minden nap, sétáljatok a friss levegőn, élvezzétek a nap sugarait, olyan ételeket fogyasszatok amelyek vitaminokat tartalmaznak és minden esélyetek meglesz arra, hogy akár még 20-30 évet éljetek egészségben, jókedvűen!
(Jane Fonda)
Viszlai?
A vármegye prima díja nemcsak a Miskolcon élő alkotókat illeti meg, hanem azokat is, akik egy szűkebb pátria gyöngyszemei. A hölgy kvalitásai messze megelőzi a miskolci sajtó munkatársainak ki(nem)sugárzását, megjelenésében, a róla készült film, és a díjat átvevő beszéde alapján méltó a magyar ismeretterjesztés és média kategória jelöltjei közül a díjra.
Bármilyen hihetetlen, Miskolcon kívül is van élet, Lacika. Nézz utána pl Zsigmond Dezső filmjeinek, Jászter Beátát is meg fogod találni. Nem az újságírásért kapott díjat, hanem egy eléggé szerteágazó munkásságért, amiben az irodalom, az előadóművészet, a zene, a filmművészet mind benne van. Ennyit a szimatról. 😉
A vallás magánügy.
Kis József levéltár igazgató megérdemelte volna. Jó fej
Legyen díszpolgár a falujában. van sok olyan kitüntetés amivel a helyi alkotókat lehet jutalmazni
HA MEGÉLTE VOLNA…..
HA A TORONYNAK GATYÁJA LENNE, Ő LENNE A LEGNAGYOBB LEGÉNY A FALUBAN
Pupák! Hadd döntse már el a vállalkozók kuratóriuma, hogy kinek adják a díjat. Te sose tudták se kérdezni, se írni; közben meg játszod a zsurnalisztát. És most egy olyan embert fikázol itt és teszel közzé róla hazugságokat, akinek a vizeletében több tehetség van, mint amire te valaha szert tehetsz. A véleményed annyit se ér, mint a légyzümmögés. A saját szakmádban is utál mindenki. Se NER-es, se libsi újságírótól nem hallottam még jót rólad. Milyen érzés így élni?
Otthon imádkozom.
(harminchárom) évbe telt elkészíteni a Szovjetunióban az első vécépapírt.
Valaki írja már meg pontosan, hogy mi történ?
Na jól megkapta.
Bábel Balázs
ism komm törölve
A XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Sárospatak
Az Europa rádiónak semmi köze a NER-hez. Olyan mint a Szbad Európa
Jaja! Jóhogy nem már rögtön a BBC-hez hasonlítod! Meghallgattál te már legalább egy adást is az Európa Rádióban?
A KSH szerint 648000Ft az átlagkereset.A KSH szerint minden családnak 18millió Ft megtakarítása van.A KSH szerint 6% az infláció.
Igen a KSH szerint.
„Én csak annak a statisztikának hiszek, amit én magam hamisítok!” (Orbán Viktor)
A NER XXXXXXXXXX
jesz
Zsigmond Dezső | fotó: Lugosi Lugo László
Zsigmond Dezső a Film- és Fotóművészeti Tagozat élén
Mandátuma 2026. március 31-ig szól
A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata titkos szavazással Zsigmond Dezső Balázs Béla-díjas filmrendezőt, az MMA rendes tagját 2023. november 21-től kezdődő, 2026. március 31-ig szóló időszakra tagozatvezetőnek választotta. Elődje 2016 és 2023 között Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, az MMA elnökségi tagja volt.
Zsigmond Dezső 1956. március 21-én született Gyöngyösön.
1981-ben a Szombathelyi Tanárképző Főiskola magyar-népművelés szakán, később a MÚOSz Újságíró Iskolájában szerzett diplomát. Filmes pályáját a Balázs Béla Stúdióban kezdte, majd folyamatosan készített dokumentum- és játékfilmeket a Társulás Filmstúdióban, a Budapest Filmstúdióban, valamint a Magyar Televízióban és a Duna Televízióban.
Négy évtized alatt közel kétszáz dokumentumfilmet, kilenc játékfilmet, illetve filmsorozatot rendezett. Néhány filmjét a határon túli televíziók, a lengyel közszolgálati tévé és a német-francia ARTE is bemutatta.
Hazai és nemzetközi filmfesztiválokon több, mint negyven díjat kapott. A Balázs Béla díjon kívül (2006) megkapta a Kölcsey Emlékplakettet (2018), a Regionális Príma díjat (2011), és a Magyar Művészetért díjat is (2005).
Erdélyi Jánossal együtt közel tíz éven át szerkesztette a Hír TV dokumentumfilmes sávját, a Vetítőt. 2012 óta a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának posztgraduális képzésén dokumentum- és játékfilmalkotói kurzusokat vezetett. 2006-tól Sára Sándor és Jankovics Marcell meghívására a Magyar Művészeti Akadémia, 2014-től pedig a Magyar Filmakadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának rendes tagja.
Dokumentum- és játékfilmjeiben elsősorban a vidéki Magyarország és a határon túli magyarság sorsával foglalkozik. Számos dokumentumfilmet forgatott Erdélyben, a Gyimesekben, illetve Kelet-Magyarország szatmári részén.
Hősei többnyire szegény sorsú, de különös figurák: kisvárosi indiánok, tanyasi futóbolondok, bunkeremberek, sortüzek és megtorlások áldozatai, kacsaól alá rejtőzött ’56-os hősök és házaikba zárt kisemberek, benzincsempész kocsmároslány, gyimesi vadlány, csigavárban élő vénlány, aranykalyibában lakó pásztorfiú, Józsi nővér a sárga biciklivel, kárpátaljai testvérek, akik mélyszegénységben vergődve élik az életüket. Filmjeiben olyan kézenfekvő a dokumentum és a fikció keverése, amennyire magától értetődő a mágikus realizmusban a valóság és a misztikum határainak elmosódása. Határozatlan műfajú szituációs dokumentumfilmjeivel a játékfilm határaihoz merészkedik, játékfilmjei pedig bővelkednek dokumentarista elemekben. Legutóbbi nagyjátékfilmje a kárpátaljai málenkij robotot megidéző A sátán fattya, legutóbbi dokumentumfilmje pedig a magyar–lengyel kooprodukcióban készült Eszterházy János felvidéki politikus életét és mártíromságát megidéző sorozat, valamint az utolsó magyar igástehenesről szóló alkotás volt
Természetükből fakad
A magyar ismeretterjesztés
és média kategóriájának jelöltje az a Jászter Beáta, aki ifjúkorától Sátoraljaújhely „hangja”.
Bemondó, rádiós-televíziós újságíró, dramaturg, szerkesztő
– alapítója a sátoraljaújhelyi Latabár Teátrum amatőr színtársulatnak. Úgy látja, még mindig
pályája csúcsa felé tart, „a saját
csúcsa felé”. A közönség szeretete adja neki a legnagyobb erőt.
A nagy elődöktől megtanulta,
mi az újságíró feladata: olyan
emberek hangjának lenni, akik
kisodródtak a társadalom peremére. Számtalan olyan embert
mutathatott be munkája során,
akikre büszkék lehetünk. Eddigi díjai azt üzenik számára,
hogy valakiknek méltó volt a figyelmére és bizalmára.
„Úgy kell eljárni, mint egy
nyomozónak. Minden egyes
adatot kritika alá kell vetnem,
újabb és újabb adatokat keresnem. A történelmet a győztesek
írják, de az iratokban mindig
utal valami arra, hogy a dolgok nem teljesen úgy történtek,
ahogy azt leggyakrabban feljegyezték” – vallott munkájáról
a magyar tudomány kategóriában jelölt Kis József levéltár
igazgató, aki a 2000-es évek elején került a B-A-Z. Megyei Levéltárba. A szakember fontosnak és hasznosnak tartja, hogy
országos mellett városi és vármegyei szinten is ismerjük történelmünket. Sőt, az egyes családok és személyek is ismerjék
felmenőik történetét, ezért tartja fontosnak a genealógia-kutatást is.
A magyar színház-, film- és
táncművészet kategóriájának
jelöltje Kozma Attila művészeti vezető. A Miskolci Nemzeti
Színház Örökös tagja, a Miskolci Balett alapítója, művészeti vezetője. Táncpedagógiai
munkássága mellett színházi
előadások koreográfusi feladatait bízták rá. Miskolci munkái
mellett számtalan határon túli
előadás koreográfiája fűződik
nevéhez, de alkotott a Bartók
Plusz Operafesztiválon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon is.
A magyar sport kategóriájának jelöltje a 2023/2024-es szezon magyar bajnoka, a DVTK
HUNTHERM női kosárlabdacsapata, mely négy alkalommal vitte el a Magyar Kupát is.
Völgyi Péter vezetőedző szerint
a jelölés azt mutatja, hogy nem
csak a szűk szurkolótábort érintette meg a csapat sikere.
„A játékosok nagyon alázatosak, a csapatért, egymásért nagyon szépen dolgoznak. Sokak
számára lehet ennek egy olyan
üzenete, hogyan lehet a mindennapi küzdelmeket megvívni” – fejtette ki gondolatait a
tréner
Van ilyen rádió? MI a frekvenciája Encsen?
200 év múlva éri el Magyarország az osztrák béreket