„Figyelnünk kell rá, hogy egy donortól legfeljebb négy mintát adjunk ki egyszerre, hiszen abból potenciálisan négy gyermek születhet” – mondta Takács Zsuzsanna.  Az intézet a donorokkal és a felhasználó családokkal, egyedülálló nőkkel is szerződést köt, akiknek szintén vissza kell szólniuk, ha sikerült a terhesség, és megszületik a gyermek. Ha ez nem történik meg, akkor idővel a spermabank fog jelentkezni és igényelni az adatszolgáltatást.

„Ez egyrészt a törvényi kötelezettség, másrészt nagyon sok pénzt fektetünk a donorokba, és amíg nem kapunk visszajelzést, addig új mintát sem tudunk kiadni” – tette hozzá. Az, hogy a négy családot engedélyező szabályozás mennyire drákói, nézőpont kérdése. A Magyarországnál csak egy kicsivel népesebb Belgiumban ugyanez a szám hat, a kevesebb mint 11 milliós Görögországban viszont 10 gyermek a határ.

Anonimitás és önzetlenség

Bár Meijer az önzetlenséget és a segítőkészséget nevezte meg fő okként, hogy miért lesz valakiből spermadonor, a motivációk skálája széles. A világon nem ő az egyetlen, aki gyerekek tucatjait nemzette ezzel a módszerrel, közéjük tartozik például a Telegram nemrég letartóztatott orosz alapítója, Pavel Durov is. Ő egy interjúban árulta el, hogy eddig 12 országban körülbelül 100 donorgyereke született. A közelmúltban pedig Elon Musk milliárdosról derült ki: hajlandó lenne egy, a személyes közreműködésével zajló „demográfiai célú” programmal segíteni, hogy a gyermekre vágyó nők álmai beteljesüljenek.

A „szuperdonorok” a segítségnyújtás mellett gyakran gondolják úgy, hogy az ő DNS-ük feljebbvaló, és szeretnék azt tovább örökíteni. Akadnak olyanok is, akik azt remélik, hogy idővel jelentkezik majd a gyerekük, és akár jó kapcsolatot is építhetnek velük. Igaz, ez utóbbi csak azokban az országokban lehetséges, ahol nem anonim a donáció – ennek a kérdésnek a szabályozása is jelentősen eltér már az uniós országok között is. Míg Ausztriában és Finnországban például nem lehet névtelenül adományozni, Magyarországon csak és kizárólag az anonim donáció lehetséges.

A leendő szülők csak néhány olyan alapvető információt kaphatnak meg a donorról, mint a vércsoportja vagy a szeme és a haja színe. Ez akkor is érvényes, ha a hímivarsejtminta esetleg Dániából érkezik, és a tulajdonosa eredetileg engedélyezte, hogy a születendő gyerek 18 éves kora után megismerje a biológiai apja személyazonosságát. Abban a pillanatban, ahogy a minta átlépi a magyar határt, már a magyar törvények érvényesek rá.

Takács Zsuzsanna szerint a náluk jelentkező donorok motivációja általában kétféle. Van olyan, aki a költségtérítés miatt vállalja, de sokan vannak, akik tényleg segíteni szeretnének, és olyanok is akadnak, akik kifejezetten sajnálják, hogy csak anonim módon lehet adományozni. „Előfordult már, hogy valaki a teljes anonimitás miatt lépett vissza” – mesélte Kiss Krisztina, az intézet spermalaboratóriumának vezetője. Más országokban viszont, miután bevezették, hogy a gyerekek 18 éves koruk után megismerhetik az apjuk személyazonosságát, visszaesett az adományozási kedv.

Rohamosan csökkenő nemzőképesség

Itthon nem is annyira a kedvvel van probléma, sokkal inkább a donorspermák minőségével. Bár a jelenleg körülbelül összesen 200 ezer forintos költségtérítés miatt sokakat vonz a lehetőség,

nagyon sokan már az első analízisnél elbuknak, annyira rossz a spermaképük.

„Magyarországon minden 18 és 35 év közötti férfi jelentkezhet donornak, erről a korosztályról azt feltételeznénk, hogy egészséges, ehhez képest sokszor a számlálókamrában sem találunk spermiumot a mintájukban” – mondta Kiss Krisztina. Kollégáival ő elemzi és vizsgálja a náluk leadott mintákat, és ők azok, akik adott esetben a rossz hírt közlik a jelentkezőkkel. Nekik ilyenkor andrológiai kivizsgálást javasolnak. „A tapasztalataink alapján olyan szinten csökkent a férfiak nemzőképessége, hogy egyes esetekben nemcsak donornak nem tudjuk elfogadni őket, hanem az Egészségügyi Világszervezet határértékét sem közelítik meg” – mondta a szakember.

Azt, hogy ennek mi a pontos oka, egyelőre a szakemberek is csak találgatják. Kiss Krisztina az egészségtelen életmódot és a sok feldolgozott élelmiszer fogyasztását, valamint a stresszt nevezi meg a legnagyobb problémaként. A spermakép ennek tökéletes lenyomata, a férfiaknak Kiss Krisztina éppen ezért javasolja az évi egy spermaanalízist, mert abból tökéletesen le lehet vezetni a szervezet állapotát.

Kopa Zsolt egyetemi docens, a Semmelweis Egyetem Andrológiai Centrumának vezetője szerint a jelenlegi ismereteik alapján a nemzőképesség folyamatos csökkenésének hátterében vélhetőleg a férfiakban is jelen lévő legfontosabb női nemi hormon, az ösztrogén szintjének alakulása állhat. Ebbe belejátszik az életmód, a környezetszennyezés, az ivóvizek tisztasága, a mikroműanyagok, a táplálkozás, az alkohol, a dohányzás, a drogfogyasztás, de a sport hiánya és az ebből következő túlsúly is. A férfi meddőséget ezen kívül okozhatják többek között veleszületett eltérések, genetikai és hormonális eredetű okok, sérülések is.

„A praxisomban mindig meglep, milyen sokan nem mozognak, és rávenni is nagyon nehéz őket, pedig már heti háromszor másfél óra sport is gyökeres változtatást jelent. Sokan az alkoholt sem vallják be, a legrosszabb tapasztalatom mégis a dohányzással van, a cigarettáról sokan nem is akarnak leszokni” – mondta.

Ezen kívül persze igen fontos tényező az életkor is. „A férfiak esetében 30 éves kortól kezd csökkenni a férfihormon szintje, de a biológiai órájuk (a nemzőképesség szempontjából) igazán 40 éves korukban kezd el ketyegni, majd 50 éves korukban van még egy nagy törés. Ma már azt is tudjuk, hogy a 40 év feletti édesapák gyermekeinél gyakrabban fordulnak elő neuropszichiátriai kórképek, például autizmus, epilepszia, depresszió, bipoláris zavar vagy skizofrénia” – mondta Kopa Zsolt. Hozzátette:

Nekem még azt tanították az egyetemen, hogy a férfiak sírba viszik a nemzőképességüket, erről mára tudjuk, hogy nem igaz.

Felére csökkent spermiumszám

A jelenség nemcsak Magyarországra jellemző. Európában a hetvenes évek elején a férfiak átlag spermiumkoncentrációja, vagyis az egy milliliterben található hímivarsejtek száma 101 millió volt, ez 2018-ra 48 millióra csökkent, mostanában pedig már 40 millióról is lehet olvasni. A csökkenés ráadásul nemcsak a mennyiségre, hanem a minőségre is vonatkozik.

„Magyarországon jelenleg a meddő párok aránya 19 százalék, vagyis minden ötödik párt érint a probléma. Ez az arány Európában egyébként némileg alacsonyabb, 16 százalék körül alakul. Az esetek felénél pedig a férfiaknál is van hiba” – mondta Kopa Zsolt.

Bár az andrológiai diagnosztika rengeteget fejlődött az elmúlt évtizedekben, az esetek 30 százalékában még ma sem derül ki, hogy mi okozza a zavart. Az arány a következő években csökkenni fog, az elmúlt években Magyarországon is nagyon sok előrelépés történt mind az ellátásban, mind a finanszírozásban és a képzésben.

„Jelenleg az országban alig több mint 30 andrológus szakorvos van, akik közül nem mindenki aktív, és mindössze egy szakorvosjelölt” – mondta Kopa Zsolt. Emiatt bevezették az andrológiai licencvizsgát is, ami az alapszintű meddőségellátást segíti. A szakemberek nagyobb volumenű képzéséhez a motiváció emelése alapvető, ami az ellátóhelyek felszerélésétől a finanszírozáson át az önálló andrológiai irányító egységekig terjedhet. Kopa Zsolt emellett úgy látja, jelenleg a donorhálózatot is tovább kellene fejleszteni, a szűrés rendszerének korszerűsítése mellett állami spermabankokra is szükség lenne, és elengedhetetlen a nemzeti regiszter ezen a területen is. Ezáltal javulhatna a fertilitási prezerváció (pl. a rosszindulatú betegségek esetén történő hímivarsejt-mélyfagyasztás) rendszere is.

2300 regisztrálótól egyetlen gyerek született

A nemzőképesség ilyen mértékű csökkenése több szempontból is faramuci helyzetet teremtett. Egyrészt egyre több párnak van szüksége donorra, másrészt az utóbbiak száma is folyamatosan csökken.

A Krio Intézet gyakran hirdet a közösségi médiában is, amire általában sokan jelentkeznek, de csak töredékükből lesz donor: százból kevesebb mint öten felelnek meg.

„Amikor legutóbb statisztikát készítettünk, a hirdetésre 2300 regisztráció érkezett, az automatikus emailre, amelyben arról kaptak információt, hogy milyen kivizsgálásokon kell részt venniük, már csak 105-en válaszoltak, azaz erősítették meg, hogy vállalják a kivizsgálásokat. Közülük az első spermaanalízis után 35-en maradtak, és 25-en lettek tényleges donorok. A tőlük levett mintából két esetben lett terhesség, és egy gyermek született” – sorolta az elkeserítő adatokat Takács Zsuzsanna.

Az intézetben egyébként az első analízist komoly kivizsgálások követik, majd ha a donor mindegyiken megfelelt, utána jön a mintaadás. De a folyamat itt még nem ér véget, fél év múlva újabb vizsgálatra kell menni, hogy biztosan nem volt-e közben fertőzés, a minták addig karanténban vannak, és csak utána kerülhetnek ki az IVF-centrumokba. A teljes költségtérítést csak ezután fizetik ki, és a férfiak igény szerint ajándékba kapnak még egy tízéves saját célú tárolást is.

Kiss Krisztina szerint a donorok számának növekedésén sokat segíthetne a a társadalmi szemléletváltás. „Európában a donorprogramról alapvetően úgy gondolkodnak, mint amivel segíteni lehet a családokat. Itthon ehhez képest hiába próbáltunk például egyetemeken hirdetni, a legtöbb helyen elutasították a megkeresésünket” – mondta.

Úgy véli, a szexuális neveléssel együtt azt is meg kellene tanítani a fiataloknak, hogy vigyázzanak az egészségükre, és legyenek nyitottabbak, tájékozottabbak a témában.