Milyen hatással lehet a La Niña Európa idei telére?
Fotó: Julia szobra Veronában. A mell simogatása szerencsét hozhat.
A Meteorológiai Világszervezet szakértői azt jósolták, hogy nagy valószínűséggel október és február között „uralkodhat” a La Niña. Úgy vélik, télen gyenge vagy közepes erősségű hatása lesz, majd a jelenség 2025 elején kezdhet el gyengülni. A La Niña általában a normálnál hidegebb hőmérsékletet áraszt Nyugat-Európába, emellett nedvesebb és hidegebb légtömegeket is hoz az Alpokba, ami gyakoribb és erősebb havazáshoz vezethet. Mivel az utóbbi időben számos síparadicsomot bezárásra kényszerít a hóhiány, így bizonyos országokban sokan kifejezetten várják a La Niñát.
Általánosságban igaz, Európában egyre kevesebb a hó, az északnyugati és a délkeleti országok szárazabbak a szokásosnál, míg a délnyugati országokban a jelenség hatására több eső várható. Előbbi változhat, de nagy kérdés, károkat is okoz-e a szélsőséges időjárás. Mint írják, a legnagyobb veszély Franciaországra, az Egyesült Királyságra és Skandináviára leselkedik. Talán meglepő, de egyes meteorológusok úgy vélik, a La Niña-jelenség miatt összességében még mindig melegebbek lehetnek a téli hónapok a korábbiakhoz képest.
Mi a kapcsolat a La Niña, az El Niño és az éghajlatváltozás között?
Noha egyes tudósok szerint az éghajlatváltozás, valamint a La Niña és az El Nino közötti kapcsolat nem egyértelmű, abban egyetértenek, hogy globálisan mindkettő fokozza az időjárási szélsőségeket. Az elmúlt években a csapadék mennyisége és időbeli eloszlása alapvetően teljesen bizonytalanná és tervezhetetlenné vált. Mint írják, az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) jelentése szerint a fosszilis tüzelőanyagok részleges elégetésével az üvegházhatású gázok növekedése a szélsőséges időjárási események gyakoriságát és intenzitását is növelte.
Paul Roundy klímakutató szerint még a számítógépes modellek is nehezen tudják megkülönböztetni az El Niño és a La Niña fázisainak hatásait az éghajlatváltozás óceánokra és légkörre gyakorolt melegítő hatásaitól.
„Ebből nem következtetnék arra, hogy az éghajlatváltozás nem hoz létre újabb »El Niñókat«, csak azért, mert a természet önmagában is ilyen erős kilengésekkel rendelkezik.
Könnyen előfordulhat, hogy több La Niña-jelenséget is átélhetünk, 40 vagy 50 év múlva pedig talán éppen az ellenkezőjét fogjuk látni”
– fogalmazott Roundy az AP hírügynökségnek.
Ami biztos, a Kárpát-medencében a kifejezetten hideg és csapadékos szeptember után az enyhe, kellemes október következett, de hogy milyen tél vár ránk, bekövetkezik-e a beharangozott káosz az időjárásban, arra ebből egyelőre nem következtethetünk.
Ezt is ajánljuk a témában