Megkönnyíti a végrendelet a házassági vagyonközösségi igények érvényesítését
Tovább nőtt a végrendelkezők száma idén
Csaknem tíz százalékkal többen végrendelkeztek közjegyző közreműködésével az idei
első félévben, mint egy évvel korábban. A tapasztalatok szerint gyakran
végrendelkeznek olyan házaspárok, akik egyikük halála esetére szeretnék biztosítani a
másiknak járó vagyont. Hiába élnek ugyanis vagyonközösségben, ha egyikük nevén
van egy ingatlan, egy bankszámla, egy cég vagy egy autó, és a többi örökös nem
ismeri el a túlélő házastárs tulajdonjogát, végrendelet vagy házassági vagyonjogi
szerződés hiányában csak a bíróságon érvényesítheti házassági vagyonközösségi
igényét.
A házaspárok a törvényi szabályok szerint házastársi vagyonközösségben élnek, azaz az
együttélésük alatt szerzett vagyon alapesetben közös. Akkor is így van ez, ha például
vesznek egy lakást a megtakarított pénzükből, amelyet a gördülékeny ügyintézés miatt csak
az egyikük nevére íratnak. De igaz lehet ez egy kocsira, egy bankszámlára vagy akár egy
cégtulajdonra is, amelyeknél csak az egyikük lesz hivatalosan a tulajdonos az egyszerűség
kedvéért. Ez igen gyakori eljárás, a jog ismeri is az ingatlan-nyilvántartáson kívüli
tulajdonost, aki akkor is tulajdonos, ha az nem derül ki a nyilvántartásból.
A törvényes öröklési rend szerint a túlélő házastárs a közösen lakott lakásra haláláig tartó
haszonélvezetet kap, a hagyaték többi részéből pedig egy gyerekrészt örököl. Ha egy
vagyontárgy az elhunyt nevén volt, akkor részét képezi a hagyatékának. A közjegyzők a
hagyatéki eljárás során nyilatkoztatják a túlélő házastársat, a hagyatéki leltárban felsorolt
hagyatéki vagyontárgyakkal kapcsolatban kíván-e házassági vagyonközösség jogcímén
igényt támasztani, azaz van-e olyan vagyontárgy, amelynek a fele őt illeti meg házassági
vagyonközösség jogcímén.
Ha van, és a többi örökösként érdekelt elismeri ezt az igényét, akkor egyezséget kötnek, a
házastárs pedig megkapja az örökhagyó hagyatékába tartozó, a leltárban feltüntetett
vagyontárgy fele részét, mint házassági vagyon, a másik fele rész esik csak öröklés alá, és
abból a törvényes öröklési rend szerint örököl ő és a többi örökös.
Ha azonban bárki nem ismeri el a házastárs igényét, akkor csak peres úton tudja
érvényesíteni azt. Ilyenkor, amíg a bírósági eljárás nem zárul le, a közjegyző felfüggeszti a
hagyatéki eljárást, így akár évekkel is elhúzódhat a hagyaték átadása.
Tiszta helyzetet teremt egy végrendelet
Ha egy házastárs nevén van olyan ingatlan vagy egyéb vagyontárgy, amely valójában közös
a házastársával, akkor egy végrendeletben egyértelműsíteni tudja azt, elkerülve a későbbi
félreértéseket, családi vitákat, elhúzódó hagyatéki eljárásokat.
„A közjegyzők tapasztalatai szerint gyakori, hogy hiába közös a vagyon egy házasságban,
sok vagyontárgy csak az egyik fél nevén van, mert így életszerű. Az egyik fél halála után
azonban, különösen, ha nem az első házasságukban éltek, az öröklésben érintettek
nincsenek mindig tisztában ezzel, és nem fogadják el a túlélő házastárs vagyoni igényét.
Ilyenkor csak a peres eljárás marad, amely hosszú és költséges. Aki időben gondol erre, és
végrendeletet tesz, meg tudja előzni az ilyen vitákat” – mondja Tóth Ádám, a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
A végrendeletben az örökhagyó nyilatkozhat arról, hogy a nevén lévő vagyontárgyak közül
melyek tartoznak a házastársával közös vagyonba, és melyek az ő különvagyonába, és
meghatározhatja, ki és milyen arányban részesüljön az örökségéből. Végrendeletet akár
sajátkezűleg is lehet készíteni, ugyanakkor érdemes közjegyző vagy ügyvéd segítségét
kérni. Ha közjegyző közreműködésével készítik a végrendeletet, elkerülhetők azok a formai
és tartalmi hiányosságok, amelyekre hivatkozva az örökösök megtámadhatják azt a
hagyatéki eljárás során. Ezen felül a közjegyzői okiratba foglalt végrendelet tényét mindig
bejegyzik a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így majd a hagyatéki eljárást
lefolytató közjegyző is biztosan tudomást szerez róla.
Házassági vagyonjogi szerződéssel elkülöníthető a közös és a különvagyon
Megoldás lehet a házassági vagyonjogi szerződés is, amelyben szintén meg tudják határozni
a házastársak, mi a közös és mi a különvagyonuk, és milyen vagyonjogi rendszerben élnek
együtt. Egyikük halála vagy a válásuk esetén ez egyértelmű helyzetet teremt, kinek mi jár.
Ha a szerződést bejegyeztetik a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések
Nyilvántartásába, akkor azt biztosan figyelembe veszik majd a hagyatéki eljárásban, mert az
eljáró közjegyző mindig lekéri a nyilvántartásból, kötött-e az elhunyt házassági vagyonjogi
szerződést.