Közvilágítási tender szabálytalanságai miatt bírságolták meg a TI Magyarország és az Átlátszó közös feltárásában érintett önkormányzatot.
A Közbeszerzési Döntőbizottság nemrég 400 ezer forintos bírságot szabott ki Sajókaza önkormányzatára egy közvilágítási közbeszerzési eljárás szabálytalanságai miatt. Az ügy a Transparency International (TI) Magyarország és az Átlátszó közös oknyomozásának eredményeként került napvilágra.
A vizsgálat során feltárták, hogy kilenc különböző önkormányzat esetében azonos mintázat rajzolódott ki: mindegyik ugyanazt az öt céget kérte fel ajánlattételre a közvilágítás korszerűsítési munkálataira. További öt településnél négy cég volt azonos az ajánlattevők között. A pályázati felhívások szövegezése 15 esetben szinte szó szerint megegyezett. Az érintett vállalkozások a Grep Green Public Lighting Zrt. (Grep Zrt.) és az azonos tulajdonosi körhöz tartozó Oriental Lux Kft. voltak.
A szabálytalanságokra a TI Magyarország az úgynevezett Kbt. 115-ös, meghívásos eljárások vizsgálata során figyelt fel. Ez az eljárástípus, amely 300 millió forint alatti építési beruházásoknál alkalmazható, különösen alkalmas lehet a tiszta verseny korlátozására, mivel csak a meghívott cégek tehetnek ajánlatot, és elegendő egyetlen ajánlat beérkezése is. A két érintett cég 2019 és 2023 között összesen 23 szerződést nyert el, amelyből 21 esetben ezt az eljárástípust alkalmazták az önkormányzatok.
A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában megállapította, hogy Sajókaza önkormányzata jogszerűtlenül alkalmazta a 115-ös eljárást, mivel a megrendelt munkák valójában nem építési beruházásnak, hanem közvilágítás korszerűsítési és karbantartási szolgáltatásnak minősülnek. A TI Magyarország által felvetett esetleges versenykorlátozás kérdését azonban a testület nem vizsgálta.
A mostani eset kapcsán különösen figyelemreméltó, hogy a Grep Zrt. az OLAF jelentésében is szerepelt, mint az Elios-tenderek egyik rendszeres ellenajánlattevője, aki rendre csak néhány százalékkal magasabb árajánlatot tett a nyertes pályázónál.
Az Elios-botrány a magyar politikai élet egyik legnagyobb visszhangot kiváltó korrupciógyanús esete volt. Az Elios Innovatív Zrt., amelynek egyik meghatározó szereplője Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István volt, hasonló közvilágítási projektekben vett részt. Tiborcz 2009-től 2015-ig különböző pozíciókban volt jelen a cégben: kezdetben közvetett tulajdonosként és ügyvezetőként, majd igazgatósági tagként, végül 2014-ben ismét 50 százalékos tulajdonrészt szerzett, amit 2015 áprilisában értékesített.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata során 35 közvilágítási projektet elemzett, amelyből 17 esetben szervezett csalási mechanizmust tártak fel. Az OLAF jelentése szerint a pályázatokat úgy írták ki, hogy azoknak csak az Elios vagy konzorciuma tudjon megfelelni. A hivatal végül 13 milliárd forint uniós támogatás visszafizetését javasolta. Bár 2018-ban a magyar rendőrség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást, az OLAF fenntartotta megállapításait, jelezve, hogy a visszafizetési kötelezettség nem az Eliost és tulajdonosait, hanem a magyar adófizetőket terheli.
Az Elios bevételeinek jelentős része, mintegy 84 százaléka uniós finanszírozású projektekből származott. A cég első jelentős tenderét 2010 márciusában nyerte el Hódmezővásárhelyen Lázár János polgármesterkedése alatt, ami később referenciául szolgált további pályázatokhoz. A vállalat árbevétele az alapítás évében mért 8,4 millió forintról 2011-re több mint hárommilliárdra nőtt, és 2014-15-ben közel 1,5 milliárd forint osztalékot termelt, aztán tizenkét év után megszűnt.