Miskolc. Majd rágom a fülüket, ha találkozunk, hogy találjanak ki valamit a kerékpározás egyetemi népszerűsítésére. Ezek mennek
Egy miskolci bringás kalandjai (2.)
Nem gondoltam, hogy ilyen hamar jelentkezek megint, mint bringás, de az élet nagy szerkesztő és ellátott munícióval.
Amíg kocsival jártam a nagyobb távolságokra, esetleg busszal, nem is gondoltam, hogy mennyi problémájuk van a bringásoknak a gyalogosokkal és nyilván vissza is.
Tegnap bringával mentem reggel a belvárosba, komoly forgalom volt, na, de van bringaút! Nem elég, hogy a falevelek miatt az utat kell sasolni, hol vannak a nagyobb repedések, hol áll ki az aknafedél… de még a gyalogosokat is szemmel kell tartani. Elvileg – egy festék csíkkal- ketté van választva a járda, gyakorlatilag ezt a fele nem tartja be. Ha szembe jön vagy áll, s látja, hogy jövök akkor elmegyek mellette, ha háttal áll vagy megy a kerékpár sáv közepén, akkor csengetek. Megelőzendő a bajt.
Érdekesek voltak a reakciók. Volt hölgy aki a csengőt meghallva elrebegett egy jajt és szó szerint a jó oldalra ugrott (ha lát, akkor nem ugrik, csak lép, mert távolról csengettem). Előfordult, hogy hárman egymás mellett sétáltak, lezárva a teljes sávot, a csengetésre szó nélkül lehúzódtak. S volt egy negyvenes, megtermett pasas, aki a bicikli sáv közepén ment, a csengetésre nem lehúzódott, hanem helyben megfordult és rám förmedt: ki lehet kerülni, nem? Mivel nem volt öt percem a kioktatására így kikerültem és csak annyit mondtam menet közben, hogy a kerékpár sávon áll.
Ma reggel bringával mentem az egyetem melletti boltba, bevásárolni. A kerékpárút olyan üres volt, mint amit kisöpörtek. Na jó, egy-két gyalogos, de oda-vissza egyetlen bringást se láttam. A bolt parkolója tele kocsival, bringa jó, ha egy akad (de van, amikor az enyém az egyetlen). A vásárlók közt sok a fiatal, vélhetően jó részük az egyetemről jön. Ezek szerint gyalog vagy kocsival.
Laikusként azt gondolná az ember, hogy biciklizni sportos, egészséges, a fiatalok pedig erővel is bírják. De nem bringáznak, mint diák koromban. Többször is jártam – hétköznap és hétvégén is- a boltban, az egyetemen kirándulni vagy csak eltekertem Tapolcára, de bringást csak tévedésből láttam, személyautót annál többet, még a sporttelep előtt is…
Vannak bringás haverjaim, egykori sportolók, versenyszervezők, majd rágom a fülüket, ha találkozunk, hogy találjanak ki valamit a kerékpározás egyetemi népszerűsítésére. Hátha megtörténik a csoda ( na jó, erre 1 %-ot adnék) és kitalálnak valamilyen programot.
XXX
Az 1. rész itt érhető el
//Ajánlom a figyelmükbe az oldalam és a könyveim, nézzen be a portálra, olvasson!