Nem lehet az egész Miskolcot lebetonozni. Ez vár Tocára is…

Eddig minden polgármester túlélésre játszott ebben a kérdésben.

Több a kiadott engedély, mint a hely: leszámolnak a lakosság ingyenes parkolásával Budapesten

Farkas Norbert / 24.hu
Tarthatatlanná vált a parkolási helyzet a fővárosi fizetős zónákban, ezért számos kerület fontolgatja vagy döntött már az ingyenes lakossági parkolás eltörléséről nem sokkal azután, hogy hét civil szervezet erre tett javaslatot. A 24.hu által megkérdezett önkormányzatok érvelése egybevág: kell valamit kezdeni a zsúfoltsággal. Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is üdvözli az irányváltást.

Józsefvárosban alapvetően változtatták meg a múlt évben a parkolási szisztémát, a lakók addig ingyen kapták a parkolási lehetőséget, a rendszerváltás után azonban már a legolcsóbb verzióban is évi 18 ezer forintot kell fizetniük a lehetőségért. Ennek nyomán a kerületben csökkent a parkolóhelyek foglaltsága, és immár több városrész gondolkodik a módosításon. Körképünkben az I., a II. a VI., a VII., a IX., a XI., a XII. és  XIV. kerület, valamint Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is ismerteti álláspontját a lakók parkolásának szabályozásáról.

Az ügy azért került újra fókuszba, mert tizenöt pontból álló javaslattal állt elő az új Fővárosi Közgyűlés 2024. október 4-i ülésén hét civil szervezet, amelynek megvalósításával véleményük szerint „jelentősen csökkenthetők a közlekedési dugók, szinte mindig könnyen lehetne szabad parkolóhelyet találni, több hely jutna a zöldítésre, a gyaloglásra, a kerékpározásra, valamint a társas kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére.”

A Levegő Munkacsoport, a Járda Gyalogosoké, a Járókelő Közhasznú Egyesület, a Közlekedő Tömeg Egyesület, a Magyar Közlekedési Klub, a Miutcánk és a Város és Mobilitás Intézet által aláírt javaslat egyik sarkalatos pontja a lakossági parkolást érinti, vagyis kifejezetten a közterületen parkoló, fizetős parkolási övezetben élő budapestieket. A civilek meglátása szerint ugyanis az ingyenesség, illetve az alacsony parkolási díj nagy mértékben ösztönzi a gépjárműforgalmat, miközben a kedvezményezettek parkolási díja a töredékét sem fedezi a járművek által elfoglalt közterület értékének.

A hét szervezet indoklásában nemzetközi példákat is hoz arra, hogy lenne jó egy reform. Párizsban 2003 és 2007 között 50 000-ről csaknem nullára csökkentették az ingyenes parkolóhelyek számát, és ennek hatására 12%-kal csökkent a személygépkocsikkal megtett kilométerek száma. Bécsben 2022-ben a parkolási díjat a város egész területére kiterjesztették és egyúttal meg is emelték: nem helyben lakóknak óránként 2.50 eurót kell fizetniük, a helyi lakosoknak pedig évi 120 eurót. Az intézkedés hatására jelentősen csökkent az autóforgalom, a parkolóhelyek telítettsége pedig reggelenként a korábbi 76%-ról 63%-ra csökkent.

A nyilvános dokumentum szerint a civilek azt tartanák helyesnek, hogy – mivel a közterületnek értéke van, ezért – az eljárási díj helyett parkolási megváltási díj megfizetéséhez kötni az engedély megadását. A parkolási megváltási díj az éves parkolási díj – az egy órai parkolási díj szorozva az éves fizetésre kötelezett órák számával – meghatározott százaléka. Kezdetben az első autóra legalább 2% százalékot javasolnak, vagyis 98%-os kedvezményt, amivel a parkolási zónákban történő lakossági várakozás díja az első autó esetén a következőképp alakulna:

  • A zóna: 2,4 millió Ft/év (100%) – 48 ezer Ft/év (kedvezményes),
  • B zóna: 1,575 millió Ft/év (100%) – 32 ezer Ft/év (kedvezményes),
  • C zóna: 900 ezer Ft/év (100%) – 18 ezer Ft/év (kedvezményes),
  • D zóna: 600 ezer Ft/év (100%) – 12 ezer Ft/év (kedvezményes).

Van már budapesti tapasztalat

Ezek a díjak már érvényesülnek egy ideje Józsefvárosban, amely a fővárosi kerületek közül 2023. márciusában elsőként emelte meg drasztikusan a helyi lakossági kedvezményes éves parkolási díját, ami addig nulla forint volt, az első és a második autóra is.