Az első panelbeszélgetés témája a függetlenség ára volt. Bethlen Tamás, a Borsod24, a Szol24 és a Szabolcs 24 lapigazgatója elárulta, hogy a lapcsoport idén 30 millió forintból gazdálkodott, tavaly viszont mindössze négymillióból. Ennyire hektikus és bizonytalan a pályázatokból és a reklámokból befolyó összeg minden szerkesztőségnél. Adománygyűjtő akciójukból 500 ezer forint jött össze, tehát szép-szép az olvasók támogatása, de nem akkora, ami számottevő lenne egy kap életében.
Nagy Sándor, a Debreceni Nap főszerkesztője az ingatlanvállalkozása mellett működteti a hírportálját, és elejtett egy furcsa megjegyzést, amire fölszisszent a teremben lévők egy csoportja:
– Akik tartják a markukat. azok nem lehetnek függetlenek.
(Itt is zárójelet kell nyitnunk: a FÜLKE tagjai csak olyan pályázatokon indulnak, amelyek kiírójának semmilyen szakmai vagy erkölcsi elvárása nincs a pályázóval szemben, magyarul: nem szól bele a munkánkba.)
Nagy Sándor fontosnak tartotta azt is megjegyezni, hogy kénytelen volt elindítani a hírportálját, mivel szerinte Debrecenben nincs független média. (Jelentem: van, öt és fél éve: a Debreciner.)
Szilágyi József, a Nyugat.hu főmunkatársa nem tagadta, hogy a FÜLKE tagjai mindannyian „Soros-bérencek”. (A közösség tulajdonképpen az OSIFE-pályázat elnyerését követően alakult meg, de a pályázat kiírója kizárólag a fenntarthatóságot és a fejlődést várta el tőlünk, semmiféle ideológiai „utasítása” nem volt.)
Weil Zoltán, az Egri Szín főszerkesztője arról számolt be, hogy Egerben a fiatalokra fókuszálnak. Létrehoztak számukra egy profi stúdiót, ahol a fiatalok podcasteket, videókat készíthetnek, megtanítják őket az alapokra. No nem az újságírás alapjaira, mert Weil Zoltán véleménye szerint a fiatalokat nem érdekli a klasszikus újságírás, ők az új platformokat kedvelik.
A második panelbeszélgetés a kistelepülések helyi lapjainak gondjairól szólt. No, itt már páran felvontuk a szemöldökünket, amikor kiderült, hogy a meghívottak egyikének egyesülete képviselőjelölteket és polgármesterjelöltet indított Kalocsán, a másikuk egy kistelepülés nyomtatott magazinját szerkeszti 25 éve, a harmadik pedig egy szintén kistelepülés önkormányzati lapját húsz éve. Ráadásul az utóbbi két újságíró évtizedek óta bedolgozik a helyi megyei lapnak is. Ezt azzal indokolták, hogy ha ők nem írnak a településükről, akkor az nem jelenik meg a nyilvánosságban. A harmadikként említett úr az önkormányzati újsággal kapcsolatban pártpolitika mentes közéletet emlegetett. Mindhárman hangsúlyozták, hogy a település közösségének nyugalma érdekében kerülik a politikát. Azt Alter Róbert, a KecsUP lapmenedzsere, az Lcafe.hu (Lakitelek önkormányzatának hírportálja.) főszerkesztője is kiemelte, hogy az összeférhetetlenség miatt ügyelniük kell arra, ki mit írhat meg a portálon.