RÁBA JUDIT
ESZEVESZETT SORSTALANSÁG
Mezítláb, nesztelen csupasz mellekkel, zihálva futsz a dühtől esztelen,
messze keresve, kiesve magadból, átlódúlva szívednek kerítésén,
hozzám, a magasan nyugvó
mélységemhez, odabújva,
mert nem közülük való vagy!
mert nem közülük való vagy!