Ismert, a hetilap minden évben összeállítja a gimnáziumok rangsorát, ahol évről évre változik a sorrend. Egy dolog állandó, az hogy ugyanazon szempontok és módszertan alapján állítják össze a százas toplistát, amelyre felkerülni önmagában dicsőség. Teszik ezt azért, hogy segítséget nyújtsanak a szülőknek és a gyerekeknek az iskolaválasztásban. A rangsort olyan objektívnek tekinthető adatok alapján állították össze, mint a főbb tárgyakból (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) az adott iskolában 2023-ban elért érettségi osztályzatok átlaga, az országos kompetenciaméréseken elért eredmények, illetve az adott iskolából felvételizők átlagpontszámai. Ezek a faktorok határozzák meg az iskolák helyezéseit a listán. Amelyet aztán tudni kell jól értelmezni – figyelmeztetnek.
A rangsorban elért konkrét helyezéseket a legtöbbször nagyon apró különbségek határozzák meg, ezért érdemesebb inkább a trendeket figyelni, hogy évek alatt erősödött vagy gyengült-e az adott gimnázium, és a hét kritérium közül melyek okozhatták a változást.
A 2024-es listán tizenkilencedik volt a Miskolci Herman Ottó Gimnázium, őket az ötvennyolcadik helyen követte a második miskolci, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium, a nyolcvannegyediken a Földes Ferenc Gimnázium. A tavalyi top százban tehát mindössze három miskolci középiskola található, ami kevésnek tűnhet, ha nem tudatosítanánk, hogy ez valóban az egész ország száz legjobbja. Így nézve dicsőség benne lenni, aktuális – és gyakran nüanszokon múló – helyezésre tekintet nélkül.
Az idén kiadott 2025-ös toplistában a Herman ugyan nem szerepel ilyen előkelő helyen, de ahogy arra Madarász Péter az intézmény igazgatója rávilágított, minden iskola, amelyik szerepel a kiadványban, büszke lehet a teljesítményére, hiszen maga a tény, hogy rajta vannak a legjobb száz középiskolát felvonultató listán, hatalmas eredmény.
– A legújabb rangsorban a harmincnegyedikek vagyunk, de fontos tudni, hogy semmit nem csináltunk másként vagy rosszabbul, mint az előző évben. Ezért egy pillanatig sem érzem úgy, hogy magyaráznom kellene a bizonyítványunkat, mivel az összeállítás módszertana magában hordozza annak a lehetőségét, hogy az előző évekhez képest minimális eredménykülönbség is okozhat tíz-tizenöt hellyel alacsonyabb vagy magasabb eredményt. Büszkék vagyunk a diákjaink mostani teljesítményére is, ami a 2025-ös listán a harmincnegyedik helyezésre volt elég. Korábban egyébként már javasoltam is a kiadvány összeállítóinak, hogy szerencsésebb lenne, ha több, akár három-négy év eredményének átlaga alapján készítenék el a rangsort, hiszen ez csökkentené a listán a nagyobb mozgásokat. Hitelesebb, hasznosabb képet festene a kiadvány a továbbtanulás előtt állók számára – ismertette Madarász Péter.
Rámutatott, most, ha egy-egy évben valami akár minimálisan máshogyan alakul – akár a kompetenciamérésen egy osztály kicsit rosszabbul teljesít, vagy két-három tanulójuk nem tanul tovább egyetemen -, akkor ez máris akár tíz, tizenöt hellyel is máshová tudja pozícionálni az adott iskolát. Emlékeztetett, hogy a tavalyi évben pont ellentétes volt ez a mozgás, hiszen a 2023-as lista 31. helyéről 2024-re a 19. helyre sorolták őket.
– Látszólag úgy tűnhet, hogy egy iskola hullámzó teljesítményt mutat, de ha a számok mögé nézünk ez egyáltalán nem tetten érhető. Ezért nem szerencsés egy-egy pillanatfelvétel alapján végezni az összehasonlítást, hiszen nagyon sok tényező befolyásolja ezeket az eredményeket. Ettől egy iskola nem lesz jobb, vagy rosszabb egyik évről a másikra – fogalmazott az igazgató.
Kérdésünkre válaszolva kifejtette, véleménye szerint a fővárosi gimnáziumok jelentős dominanciájának egyszerű oka az, hogy jobb a merítésük. Sokkal több gyerekből és pedagógusból tudnak választani, magasabb az életszínvonal, így jobbak az egyéb lehetőségeik is.
– Nem szabad elfelejtenük, hogy egy hátrányosabb helyzetű régióban élünk. Elég beszédes, ha megnézzük, hogy hány gimnázium került fel a rangsorra a Dunától keletre eső területről. A Herman előtt az országnak ebből a részéből most csak egy debreceni és egy szegedi gimnázium van. Ez is azt mutatja, hogy a hátrányosabb helyzetű régiókban sajnos nehezebb a helyzet. Nehezebb a jó tanárokat vidékre csábítani és megtartani, nehezebb tanulásra motiválni a gyerekeket, és a mi diákjaink ebből a régióból jönnek. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy hosszú, több évtizedes munka eredményeként minket a motivált, jóképességű tanulók választanak általában, és a tantestületünk tagjai között is sok kiemelkedő szaktekintély található, és ez segít nekünk a jó eredmények elérésében – részletezte a helyzetet.
Madarász Péter végezetül újra hangsúlyozta, hogy ugyanolyan büszke a harmincnegyedik helyre is, mint volt a tizenkilencedikre, mert mindkettő azt a stabil és magas oktatási színvonalat tükrözi vissza, ami sok éve fémjelzi a Herman Ottó Gimnáziumot. Elmondta azt is, hogy szerinte mi az a három dolog, amitől egy iskola jó eredményeket érhet el: a kiváló diákok, a motivált szülői és családi háttér, valamint egy elkötelezett, hiteles tantestület.
