A budapesti választókörzetek átrajzolásáról szóló Fidesz-javaslatot tette közzé közösségi oldalán Sebián-Petrovszki László, a DK politikusa, aki szerint ledobták a fővárosra a „választási atombombát”.
A választókörzetek átrajzolására készült Fidesz-javaslat, amelyből közösségi oldalán tett közzé részleteket Sebián-Petrovszki László, a DK politikusa – szúrta ki a 24.hu.
„Éjjel van, és megjött a Fidesz javaslata a választókörzetek átrajzolására! Budapestre egy választási atombombát dobtak le, gyakorlatilag minden körzetet átrajzolnak”
– írta a 65 oldalas anyag kapcsán Sebián-Petrovszki.
A tervezet tartalma megegyezik azzal, melyet Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke egy, 2024 szeptemberében megjelent beszámolójában írt. Ebben az állt, hogy az országgyűlési választásokon alkalmazott választókerületi térkép vonatkozásában sürgős módosításokra lenne szükség.
Megjött a budapesti választókörzetek átrajzolásáról szóló Fidesz-javaslat
Ennek alapján az egyéni választókerületek számát Pest megyében a jelenlegi 12-ről 14-re kellene emelni, Budapesten pedig 18-ról 16-ra csökkenteni.
A jelenlegi felosztás módosítását részletesen a 444.hu cikke közölte. Eszerint a helyzet az alábbiak szerint változna.
-Az 1. számú választókerületbe a módosítás után már csak az I. kerület maradna benne teljes egészében, melyhez az V., a VI., a VII., a XI. és XII. kerület egyes részeit tennék hozzá.
-A 2. számú választókerületbe tartozik jelenleg a XI. kerület egy része, a módosítás után azonban az V., a VIII., és a IX. kerület fennmaradó részeiből állna.
-A 3. számú választókerület most a teljes XII. kerületből és a II. kerület egy részéből áll, a módosítás után viszont a XI. és XII. kerület egyes részeit raknák egybe.
-A módosítás után a 4. számú választókerület csak a II. kerületből állna. Jelenleg ezt a II. és III. kerület egyes részei alkotják.
-Az 5. számú választókerület jelenleg a teljes VI. kerületből és VII. egy részéből áll, a módosítás után azonban ide tartozna a VI. és a XIII. kerület egy része, valamint a Margitsziget.
-A 6. számú választókerület most a VIII. és a IX. kerület egy részéből áll, a módosítás után a VII., VIII., XIV. és XV. kerület egyes részeiből állna össze.
-A 7. számú választókerület jelenleg fedi a XIII. kerület nagy részét, a jövőben azonban a VIII., X. és XIV. kerület egyes részei tartoznának oda.
-A 8. számú választókerületet alkotta eddig a XIV. kerület nagy része, a módosítás után viszont a IX., a XVIII. egyes részei és a teljes XIX. kerület tartozik majd ide.
-A 9. számú választókerület eddig a X. és XIX. kerület egyes részeiből állt, a jövőben a IX., XI., XX. kerületek egyes részei és a XXI. kerület tartozik majd bele.
-A 10. számú választókerület része lesz a XI. kerület egy része és a XXII. kerület is.
-Óbuda nagyrésze átkerül a 11. számú választókerületbe, amelyet eddig a IV. és XIII. kerület egyes részei alkottak.
-A 12. számú egyéni választókerület eddig a IV. kerület egy részéből és a teljes XV. kerületből állt, most a IV. mellé a XIII. kerület egyes részeit rakják bele.
-A 13. számú egyéni választókerülethez jelenleg a XVI. kerület nagyrésze tartozik, a jövőben azonban a IV. és XV. kerület egyes részeiből állna.
-A 14. számú egyéni választókerület most a X. és XVII. kerület egyes részeiből áll, a változtatást követően viszont a X., XVI., és XVIII. kerület egyes részei tartoznak majd oda.
A tervezetben benne van az is, hogy a jövőben nem lesz szükség a lakcímkártya magunkkal vitelére a szavazáshoz, elegendő a személyazonosság igazolásához személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély bemutatása.
A javaslat azt is leírja, hogy az értesítőt a postai megküldése mellett a választópolgár tárhelyére is juttassa el az NVI, valamint megszünteti a gyakorlatot, hogy a szavazáshoz kötelező borítékot adjanak a választóknak.
Pontosításra kerülnek majd a szavazólapok kötegelésének és őrzésének szabályai is.
A javaslat lehetővé teszi a szavazatok automatikus újraszámlálásának, illetve kötelezettségének lehetőségét. Az érintett jelölt kérheti a szavazatok újraszámlálását rövid határidőn belül, amennyiben az előzetes tájékoztató adatok 100 százalékos feldolgozottsága alapján (tehát még az eredmény megállapítása előtt) az összes leadott érvényes és érvénytelen szavazat 0,5 százalékánál (országgyűlési választáson 101 szavazatnál) kisebb a különbség:
-az egyéni választókerületi választáson az első és a második helyezett között,
-míg egyéni listás választáson a még mandátumot szerző és a már mandátumot nem szerző jelöltek között.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az idei főpolgármester-választáson történtek kapcsán korábban „megfontolásra érdemes, ésszerű javaslatnak” nevezte, hogy ha a különbség kicsi, legyen automatikus a voksok újraszámlálása.
„A választási eljárási törvény módosítására az Országgyűlések van módja, lehetősége. Egy ilyen jellegű, a bár technikainak tűnő, – de mint most a gyakorlatban látjuk – ilyen fontos módosítás akár konszenzusos lehetne”
– mondta Gulyás Gergely.
A magyar választási rendszer jelentős átalakítás előtt áll, amely alapjaiban változtatja meg az ország választási térképét. A parlament igazságügyi bizottsága elé került 65 oldalas törvénymódosító csomag, amely nem kormánypárti indítványként, hanem bizottsági módosító javaslatként került benyújtásra, gyökeres változásokat hoz különösen Budapest és Pest megye vonatkozásában.
A módosítás leghangsúlyosabb eleme, hogy a fővárosban a jelenlegi 18 egyéni választókerület helyett csak 16 marad, miközben Pest vármegyében – a jelentős lakosságszám-növekedésre hivatkozva – 12-ről 14-re emelkedik a választókerületek száma. A változtatás gyakorlatilag az összes budapesti választókerület határainak újrarajzolását jelenti, ami az ellenzék szerint tudatos politikai térképrajzolás a kormánypárt részéről.
Karácsony Gergely főpolgármester politikai bosszúnak nevezte a módosítást, szerinte a kormány így áll elégtételt azért, hogy Budapest rendre ellenzéki vezetésű marad. Több ellenzéki képviselő “választási atombombaként” és gerrymanderingként hivatkozik az átrajzolásra. Különösen beszédes, hogy míg 2022-ben Budapesten a 18 egyéni mandátumból 17-et az ellenzék nyert el, addig a most megerősített Pest megyei körzetekben kizárólag fideszes győzelmek születtek.
Szakmai körökben további változtatások lehetősége is felmerült: például a parlamenti küszöb 5-ről 3 százalékra csökkentése, ami több kisebb ellenzéki pártnak adna esélyt a parlamentbe jutásra, ezáltal tovább osztva az ellenzéki szavazatokat. Bár a Fidesz cáfolja, egyesek szerint felmerült a határon túli egyéni választókerületek létrehozásának lehetősége is, ami akár 10 további mandátumot is hozhatna a kormánypártnak.
A törvény szerint a választás évében már nem lehet változtatni a választókerületi beosztáson. Történelmi perspektívából nézve érdemes megjegyezni, hogy a rendszerváltás óta jellemzőek az aránytalanságok a magyar választási rendszerben – a 2010-es első fideszes kétharmados győzelem is alkotmánysértő térkép mellett született. Kövér László házelnök 2018-ban nyíltan beszélt arról, hogy “bűvészkedtek” a körzethatárokkal.
A változtatások a 2026-os országgyűlési választáson lépnek először életbe, és várhatóan jelentősen befolyásolják majd a politikai erőviszonyokat. A módosítás támogatói a demográfiai változásokhoz való szükségszerű alkalmazkodással érvelnek, míg kritikusai szerint a változtatások egyértelműen a kormánypárt érdekeit szolgálják, és Budapest politikai súlyának csökkentését célozzák.
Fotó: Az új fidesz szóvivő. Archív. Nem AI képé
Egyből csatlakozzunk a új szovjetúnióhoz és akkor nem kell baszakodni mindenféle törvénnyel meg alkomány módosítással, választási törvény átalakítással.
https://uploads.disquscdn.com/images/5eebd53321c17d099c1ed1b0976dd84006a5a4d515e809ed4ee5e2961e29d6fd.jpg?w=800&h=447