Skip to content

Ez már Mészárosnak, Csányinak is fájni fog. A magyar korrupciós kockázatok miatt a mezőgazdasági forrásokat is befagyaszthatják

Ez már Mészárosnak, Csányinak is fájni fog. A magyar korrupciós kockázatok miatt a mezőgazdasági forrásokat is  befagyaszthatják

Fokozná az EU a pénzügyi nyomást Magyarországon

A támogatottak között az összesített adatok alapján továbbra is egyértelmű a Csányi Sándorhoz és a Mészáros Lőrinchez köthető agrárcsoportok meghatározó fölénye, mindketten több mint 5 milliárd forintnyi agrártámogatáshoz jutottak.

Csányi Sándorhoz négy nagyobb agrárgazdaságban aktív cégcsoport köthető, a Bonafarm, az agrárintegrátor KITE, valamint az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó Hungerit- és Pick-csoportok. 2020-ban összesen a csoport 6,5 milliárd forint értékű agrártámogatást kapott, ami kevesebb mint 1 százalékát teszi ki a cégbirodalom bevételeinek.

Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségeinek számbavétele bonyolultabb, idetartozik a Talentis Agro, a Talentis, illetve az Opus Nyrt. néhány cége, míg más cégek meghatározó tulajdonosa közvetlenül Mészáros Lőrinc, 2021-ben pedig egy új agrárintegrátor céggel, az Agrolinkkel bővül a portfólió. Az agrárcégek mintegy 5,7 milliárdos agrártámogatáshoz jutottak.

A listán hagyományosan egy érdekeltségként tartják számon a hajdúnánási Bódi családot, de a valóságban egyre jobban elkülönülnek Bódi László és Bódi András Jenő érdekeltségei. A két testvér cégeinek 2,2 milliárd forint jutott.

Csányi Sándorhoz négy nagyobb agrárgazdaságban aktív cégcsoport köthető, a Bonafarm, az agrárintegrátor KITE, valamint az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó Hungerit- és Pick-csoportok. 2020-ban összesen a csoport 6,5 milliárd forint értékű agrártámogatást kapott, ami kevesebb mint 1 százalékát teszi ki a cégbirodalom bevételeinek.

Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségeinek számbavétele bonyolultabb, idetartozik a Talentis Agro, a Talentis, illetve az Opus Nyrt. néhány cége, míg más cégek meghatározó tulajdonosa közvetlenül Mészáros Lőrinc, 2021-ben pedig egy új agrárintegrátor céggel, az Agrolinkkel bővül a portfólió. Az agrárcégek mintegy 5,7 milliárdos agrártámogatáshoz jutottak.

A listán hagyományosan egy érdekeltségként tartják számon a hajdúnánási Bódi családot, de a valóságban egyre jobban elkülönülnek Bódi László és Bódi András Jenő érdekeltségei. A két testvér cégeinek 2,2 milliárd forint jutott.

Több tagállam, közöttük a Németország kormányának nyomásra a magyar uniós elnökség napirendre vette a Magyarországgal szemben, a 7-es cikk szerint zajló eljárást helyzetértékelését. A téma az Európa-ügyi miniszterek tanácskozásán került elő.

Bár eredetileg a magyar kormány nem akart foglalkozni ezzel a témával az elnökségi félévben, más kormányok részéről volt erre igény, ezért végül egy rövid vitát tartottak a több mint hat évvel ezelőtt kezdeményezett eljárásról. Arról nem volt szó, hogy a folyamat esetleg továbblép egy következő szakaszba, azonban több tagállam sem akarta, hogy szó nélkül hagyják a magyar demokrácia helyzetét ebben.

Az Európai Unió az értékek uniója, ezért nagyon fontos, hogy továbbra is erősítsük és biztosítsuk a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartását. Ezért is tartjuk napirenden ezt a kérdést

– fogalmazott az ülés előtt Benjamin Haddad francia EU-ügyi miniszter. Szintén az ülés előtt Didier Reynders igazságügyért felelős biztos hosszas sorolta, hogy mik a legfőbb gondok a magyar jogállamisággal és hogy mindezekre milyen válaszokat adott eddig az EU.

“Egy sor kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarországgal szemben, érvényben van a kondicionalitási eljárás, amelynek keretében több mint 6 milliárd eurót blokkolunk kohéziós alapokból, és folyamatosan kérünk számos reformot a helyreállítási és újjáépítési alappal összefüggésben – mondta Reynders. – Igyekszem méltányos lenni, és amikor lehetséges, akkor döntést hozunk a pénzek feloldásáról, de jelenleg összesen 19,2 milliárd euróhoz való hozzáférést blokkolunk Magyarország esetében. Ez egy óriási összeg, de az is biztos, hogy még számos lépés megtételére van szükség.”

A napirendi pontot Bóka János elnökölte, aki azonban nem a magyar kormányt, hanem az EU soros elnökségét képviselte. Magyarország álláspontját az európai ügyekért felelős helyettes államtitkár foglalta össze, aki – Bóka János későbbi összegzése alapján – elmondta, hogy milyen intézkedéseket hozott a kormány az uniós források felszabadítása érdekében például a közérdekű alapítványok működésével kapcsolatban. Bóka hozzátette, hogy az ennek alapján az Országgyűlés által elfogadott jogszabályt pár napon belül értékelésre elküldik az Európai Bizottságnak.

Ez a törvénymódosítás azonban nem ad választ a jogállamisági problémák túlnyomó többségére és csak az Erasmus, illetve a Horizon Europe programokhoz adhat hozzáférést – ha az Európai Bizottság pozitív értékelést ad. Az EUrologus értesülései szerint, amennyiben a legutóbb – ami ez esetben közel egy évvel ezelőtti időpontot jelent – Brüsszelben is megfuttatott változatot fogadták el a magyar parlamentben, akkor azzal nem lesz teljes mértékben elégedett az Európai Bizottság.

Az ezen felül befagyasztott közel 20 milliárd euróval kapcsolatban Magyarországnak nagyon sok jogszabályt kellene megváltoztatni vagy elfogadni még ebben az évben, ellenkező esetben a zárolt összegből mintegy egymilliárd euró végérvényesen el fog veszni.

Lehet megoldás az év vége előtt, de minden aggályunkra választ kell kapnunk

– jelentette ki Reynders. A tagállamok egyébként élénk figyelemmel kísérik a magyarországi történéseket. Jessica Rosencranzt  svéd EU-ügyi miniszter például a Szuverenitásvédelmi Hivatal működéséről rendelkezett naprakész információkkal, és láthatóan nem értett egyet annak szerepével, aggasztónak nevezte a Hivatal fellépéseit.

Nagyon sok dolog rossz irányba halad, több eszközünk is van ennek kezelésére, hetes cikk szerinti eljárás, bírósági út, vagy a pénzek visszatartása. Ezek egyrészt fájnak a magyar kormánynak, másrészt nagyon konkrét példái annak, hogy mit tehet az EU. De én még több fellépést szeretnék látni

– mondta Jessica Rosencranzt. Utóbbi kijelentését megerősítette Bóka János is, aki azt mondta, hogy néhány tagállam hangsúlyozta a feltételességi eljárás fontosságát, sőt, azt is, hogy ez erősödjön és

a kondicionalitás terjedjen ki minden alapra.

Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a tagállamok körében megjelent az igény, hogy a magyar korrupciós kockázatok miatt a mezőgazdasági források is legyenek befagyaszthatóak.



               

Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.



3 Comments

  1. Névtelen
    2024.11.20. 11:21

    TISZTA CIKI . . .
    Ja,azt mindig elfelejtem, hogy a Kúrmány a bruxelles-i pénzek hazahozataláért dolgozik . . .
    Vagy a hazaviteléért ?

  2. Névtelen
    2024.11.20. 13:48

    Most komolyan, elhiszi azt akárki is, hogy ez a luvnya meg tud állni a saját lábán???
    https://444.hu/2024/11/20/korunk-nagy-szonokai-orban-rahelnek-nem-jutott-eszebe-mikor-vegezte-el-az-egyetemet?utm_source=hirstart&utm_medium=referral&utm_campaign=ct

  3. Névtelen
    2024.11.21. 13:00

    MÉSZÁROS MEG CSÁNYI MAJD CSAK TÚLÉLIK VALAHOGY . . .
    A TÖBBIEKKEL MI LESZ ? ? ? ? ?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük