„Letartóztattak! Most mit tegyek?” A megkérdezettek háromnegyede nem tudja a választ
Fotó. Miskolcon durvul a helyzet.
Súlyos hiányosságokra mutatott rá egy közelmúltban készült felmérés. A magyarok háromnegyede nem tudja, milyen jogai vannak egy letartóztatás, házkutatás során vagy ha beidézik gyanúsítottként.
A októberben készített hazai reprezentatív felmérés szerint tízből négy magyar csupán hallomásból ismeri a jogait, de nem biztos hogy azok helytállóak lennének letartóztatás idején. Csupán a megkérdezettek negyede vallotta magát teljesen felkészültnek. A tinédzserek és a nyolc osztályt végzettek meglepően magabiztosnak érzik magukat ezen a téren, a diplomások és a középkorúak körében jóval nagyobb a bizonytalanság.
Fotó: Nomad_Soul / Forrás: shutterstock
Nem tudják kihez kell fordulni letartóztatás esetén
Ha valakit gyanúsítottként idéznének be, az érintettek 69 százalékának nem lenne elérhetősége ügyvédhez. Ez a szám még magasabb a falvakban élők és az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében. Azok, akik már kerültek hasonló helyzetbe, jellemzően felkészültebbek és tudják, kit keressenek, de a többség teljesen magára maradna.
Ha bármilyen okból őrizetbe vesznek vagy akárcsak előállítanak valakit a hatóságok, fontos, hogy az érintett tisztában legyen azzal, hogy joga van megtagadni a vallomástételt és kérheti, hogy ügyvédet biztosítsanak számára. Ilyenkor érdemes jogi szakértő segítséget kérni, mivel az ilyen jellegű eljárások során kritikus, hogy megfelelő védelmet kap-e az érintett
– hangsúlyozta Ragány Zoltán ügyvéd, a kutatást kezdeményező Ragány Ügyvédi Iroda vezetője. A szakember tapasztalatai szerint is azok többségének, akik ellen eljárás indul, nincs elérhetősége jogi képviselőhöz, akinek mégis, annak azért van, mert már kerültek hasonló helyzetbe.
Az emberek nagy részének csak filmekből van gondolata
Megkérdeztünk néhány olvasót, hogy tudják-e mit tennének egy ilyen nem mindennapi, váratlan helyzetben és a többség válasza a kutatást támasztja alá. A negyvenes éveiben járó Balogh Csilla nem gondolja, hogy valaha ilyen helyzetbe kerülne.
Láttam elég amerikai filmet, hogy tudjam, jobb hallgatni, amíg nincs ügyvédem. Az egyetlen gond az, hogy nincs ismerős ügyvédem. Ilyenkor mit csinál az ember? Kirendelik, vagy magamnak kell keresnem valakit? Nagyon bizonytalan lennék.
Csilla férje, Péter sem tudná hirtelen, hogy mit tegyen.
Nagyon stresszes helyzet lenne. Nem tudom, mit mondhatok, mit nem, vagy mikor hívhatok ügyvédet. Egy barátom már volt hasonló szituációban, amikor egy véletlen folytán tanúnak idézték a bíróságra. Akkor döbbentem rá, hogy felkészületlenül érne egy ilyen helyzet. Azonnal hívnám a családomat, de azon kívül nem tudom, mit tennék.
Saját ügyvéd vagy állami védő?
Ha bírósági perre kerülne sor, a megkérdezettek több mint fele saját ügyvédet fogadna, mindössze a válaszadók harmada fogadná el az állami kirendelt védőt. Meglepő, hogy minden tizedik megkérdezett önmagát képviselné még akkor is, ha ennek törvényi akadálya lehet súlyosabb bűncselekmények esetében. Szabó Gábor, aki logisztikai ügyintézőként dolgozik, először nevetett a kérdésen, aztán rájött, hogy bizony nem tudna hogyan reagálni egy váratlan helyzet esetén.
Ha hirtelen megjelennének nálam a rendőrök, valószínűleg teljesen lefagynék. Nem tudom, hogy jogomban áll-e megtagadni valamit, vagy kérhetem-e, hogy előbb beszélhessek ügyvéddel. Eddig sosem volt dolgom a hatóságokkal, és nem is gondolom, hogy ilyen történhet velem.
Mit lehetne tenni a jogismeret növelése érdekében?
A lakosság jogismereti hiányosságainak orvoslására több javaslat is felmerült. A kutatás szerint közép- és általános iskolai oktatásba integrált jogismereti képzés, ingyenes online kurzusok, valamint jogi témájú TV- és rádióműsorok jelenthetnek megoldást. Ezek az eszközök nemcsak növelnék a jogtudatosságot, hanem csökkentenék a kiszolgáltatottság érzését is.