Plazmatévét egy káposzta áráért? Csalnak-e az önkiszolgáló kasszáknál Miskolcon?
„Engem ez nem gyorsít, hanem lassít”
Az 56 éves Kovács Istvánné rettenetesnek látja az önkiszolgáló automaták rendszerét:
„A nagy bevásárlóközpontok ezekkel a gépekkel megspórolják azt a pénzt, amit a pénztárosnak kellene fizetni. Miért fizessem én ennek az árát, miért rajtam spórolják meg?”
Kovács Istvánné az automaták egyik nagy nehézségének tartja azt a lépést, amikor darabszámot kell beütnie a gépbe. Beüti, hogy ásványvizet kér, azonban gyakran elfelejti, hogy már előtte be kellett volna ütni, hány darabról van szó, így segítséget kell kérnie. Azt is borzasztónak látja, hogy ilyenkor meg kell várni, amíg odajön hozzá az az „egy darab kolléga”, aki aznap szolgálatot teljesít, és az önkiszolgáló automatáknál folyamatosan rohangáltatják jobbra-balra.
Kovács Istvánné keveset hallott Miskolc városában az önkiszolgáló automaták működésével történő csalásokról. Csak arról tud, amikor egyesek a banán esetében kevesebbet mértek annál, mint amit megvásároltak, és az olcsóbb címkét ragasztották egy nagyobb mennyiségre. Olyan hírekről is olvashatunk, hogy van, ahol a csalások miatt meg akarják szüntetni az önkiszolgáló kasszákat.boon .hu
1. Átcímkézés – olcsóbb termék drágább helyett
Az egyik leggyakrabban alkalmazott trükk, hogy a vásárló a drágább terméket olcsóbb áron üti be. Ehhez általában két módszert használnak: vagy maguk visznek egy olcsóbb termék címkéjét és ráragasztják a drágábbra, vagy egy másik, olcsó terméket keresnek a boltban, és annak vonalkódját olvassák be a drágább helyett.
Például egy üveg drága bor helyett egy olcsó asztali bor címkéjét húzzák le, ezzel jelentős összeget spórolva.
2. Nem regisztrált termékek a kosárban
Egy másik módszer, hogy a vásárló szándékosan nem regisztrál bizonyos termékeket az önkiszolgáló kasszánál. Ez általában kisebb árucikkekkel történik, amelyeket könnyebb „elfelejteni” beütni, például édességek, gyümölcsök vagy kisebb háztartási termékek.
Ilyen esetekben a vásárló a terméket a többi áru közé rejti, majd úgy tesz, mintha az összes árucikket becsippantotta volna.
3. Súlyellenőrzés kijátszása
Az önkiszolgáló kasszák gyakran használják a súlyellenőrzést annak biztosítására, hogy a vásárló a ténylegesen beütött terméket helyezte a tálcára. Ezt néhányan úgy próbálják meg kijátszani, hogy könnyebb terméket választanak, majd nehezebbet tesznek a tálcára, vagy egyszerűen nem helyezik a beolvasott terméket a kijelölt helyre.
Így a rendszer nem érzékeli a hiányzó vagy hibás termékeket, különösen akkor, ha az áru kis súlyú vagy eltérő méretű.
4. Kedvezményes termékek manipulálása
Néhány ügyes vásárló azt is kihasználja, hogy a rendszer egyes termékeket kedvezményes áron ajánl. Ilyenkor szándékosan választanak hasonló termékeket, és beütik az olcsóbb vagy kedvezményes verziót, míg valójában a drágább árut viszik el.
Ez különösen gyakori, amikor több hasonló termék található a boltban, például kétféle chips vagy üdítő, ahol csak az egyik típus kedvezményes.
5. Termékek duplikálása vagy csere
A vásárlók néha termékeket cserélnek vagy duplikálnak az önkiszolgáló kasszánál. Ez azt jelenti, hogy egy olcsóbb terméket kétszer húznak le, majd a drágábbat viszik el helyette, vagy egyszerűen felcserélik a vonalkódokat.
Például egy drágább elektronikai eszközt olcsóbb háztartási termékkel ütnek be.
6. Szándékos hibás regisztráció
Egyes vásárlók tudatosan hibáznak a termék regisztrálásakor, például a vonalkódot rosszul húzzák le, vagy egyáltalán nem regisztrálják a terméket.
Ez különösen azoknál az árucikkeknél gyakori, amelyeknél nem egyértelmű a vonalkód, például zöldségek, gyümölcsök esetében, ahol a vásárlónak magának kell megadnia a termék nevét és súlyát.
Bolti védekezési stratégiák
A boltok, mint a TESCO és a LIDL, egyre jobban figyelnek ezekre a visszaélésekre, és különböző módszerekkel próbálják megvédeni magukat. A biztonsági kamerák és az önkiszolgáló kasszák felügyelete mellett egyes boltok már mesterséges intelligenciával működő rendszereket is bevezettek, amelyek a gyanús vásárlási szokásokat figyelik.
Emellett a személyzet is gyakran részt vesz a folyamatban, rendszeresen ellenőrzik a vásárlókat és segítenek, ha szükséges.
Én ugyan kissé idősebb vagyok (70+), de ahol lehet, az önkiszolgálót választom. Nem tekintem macerábnak, ha pl. a TESCO-ban ellenőrzésre sorsol ki a gép, mert a rendszer működéséhez szükséges a csalók kiszűrése. A mennyiség egyes cégeknél megadható, máshol csak az az egy szem segítő tudja megadni, és valóban macerás mondjuk 12 ásványvizet vagy sört lszkennelni, de egyrészt van, ahol már a göngyölegen is találgató vonalkód, ahol meg nem, eleve figyelem a segítőt, és amikor a közelemben van, akkor hívom oda, addig lehúzom azokat a termékeket, amelyeknél nincs szükség asszisztenviára. Azaz ha az ember ismeri és megjegyzi a különböző láncok specialitásait, akkor sokkal gyorsabban végez, mintha sorakozna a kasszáknál.
Na és van (nem reklámozom az üzletet), ahol nem egyetlen segítő van, hanem 4-5.
Akinek meg nem tetszik, ház nem kötelező igénybe venni, a hiba azonban az ő készülékében van. Azért nem kell beszüntetni egy alternatív fizetési lehetőséget, mert egyeseknek orpblémát okoz az alkalmazása.
Például a QR kódos csekkbefizetést sem kellene felszámolni, aki szeret a postán sorakozni, a töltse ott az idejét a sárga csekkjével, senki nem tiltja meg.