Az elmúlt években aztán a térségben a munkásszállások iránti hatalmas igény tett be a nyugalomnak. Az egykori Expo területén az egyik felszámolt vendéglőt egy kft. vásárolta meg, és 40-50, főként Kelet-Magyarországról érkező munkavállalót szállásolt el itt. Az emberek egy része napközben Ausztriában dolgozott, de amikor a szálláson voltak, gyakran hangoskodtak, üvöltöztek esténként. De nemcsak este volt balhé, térfigyelő rögzítette például, ahogy egy autóst egy félmeztelen férfi kerget fényes nappal az Erzsébet utcában, majd egy machetával rávág a csomagtartójára.

Az itt lakók számára elviselhetetlen élethelyzet

A Mosonmagyaróvár TV számolt be nemrégiben először a helyzetről: összeállításukból kiderült, hogy az odaköltözők folyamatosan balhéztak, betondarabokat tettek az úttestre, gyakorta éjszakai kiabálások, verekedések törték meg az utca nyugalmát. Sokan nem érzik biztonságban magukat ezen a részen, ugyanis a vendégmunkások egy része fenyegetőzik is, a polgármester szerint olyan helyzetet teremtettek, ami az itt lakók számára elviselhetetlen.

Egy ideig csak ígérgették a bérbeadók, hogy a bérlőket eltávolítják az ingatlanból, de miután az eset helyben publicitást kapott, tényleg elvitték őket a faluból, mondta Kiss Béla, a település polgármestere a Telexnek, akit a múlt héten értesített erről a szálláshely tulajdonosa. Hozzátette, ez már megkönnyebbülés, de a nyugalom még nem költözött vissza teljesen, ugyanis két kisebb problémás hely maradt az Expo területén.

Emiatt a rendőrséggel együttműködési megállapodást kötnek, ennek alapján a túlórapénzt, amit az Expónál végzett szolgálatért kapnak a járőrök, önkormányzati támogatásból fizetik két hónapon keresztül. A település egyébként a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak is jelezte: számukra nem tiszta, hogy az „egyéb épület” besorolású ingatlant mire lehet használni, jogszerűen üzemeltetik-e azt a tulajdonosok.

A polgármester elmondta, sok esetben az osztrák munkavállalással valójában nem a vendégmunkások keresnek jó pénzt, hanem azok, akik idehozták őket: ételt, szállást és némi fizetést kapnak, de a közvetítők járnak igazán jól.

A falu pedig a határközeli fekvése miatt elszenvedője ennek a helyzetnek. Az elmúlt években azt is látták, hiába a bejelentések, szinte minden hatóságnak vannak korlátai.

Gondot és többletköltséget jelent még az önkormányzatnak, hogy négy éve az egykori beruházó átadta a közvilágítást az Expo területén a szolgáltatónak, amely viszont megszüntette a hálózatot ezen a részen. A sötét utcák – főleg télen – a biztonságérzetnek nem tesznek jót, így a falu most megrendeli a közvilágítás megtervezését – ám idő kell, mire eljutnak a kivitelezésig.

Kiss Béla úgy tapasztalja, nemcsak náluk, hanem a környező településen is gondot jelent az ország másik feléből érkező vendégmunkásoknak a helyiektől időnként eltérő viselkedéskultúrája. A faluban egyébként azt beszélik, hogy a kiköltöztetett vendégmunkások nem mentek messzire, a közeli Bezenyén kaptak szállást.

A térségben egyébként is sok fejtörést okoznak az ország másik végéből vagy a határainkon kívülről érkező vendégmunkások. Az osztrák határ közelsége már 2010 után vonzotta a keleti munkaerőt, itt laknak munkásszállásokon, dolgozni viszont (jó esetben) átjárnak a szomszédba. Jánossomorján összetűzésbe is keveredtek a helyiekkel. Autós üldözés és vascsöves verekedés is volt már a határnál.

Több ezer vendégmunkás munkásszállásokon

Idén tavasszal a vendégmunkások jelenléte volt a központi témája annak az esztergomi rendezvénynek is, ahol civilek, a rendőrség munkatársai, a rendészeti oktatásban részt vevő iskola, a foglalkoztató cég, a munkaerőkölcsönző, a kormányhivatal szakemberei vettek részt. Az összegzésben elhangzott: a felelős munkáltatók, munkaerő-kölcsönzők felkészítik a helyi dolgozókat a vendégmunkások érkezésére, a kulturális sajátosságokra, valamint a külföldieket is arra, hogy milyen körülmények közé kell beilleszkedniük. A kulcsszó itt a felelős lenne – látható, a felkészítés (ha egyáltalán van ilyen), nem mindig sikeres.

Mosonmagyaróváron többször elhangzott már korábban képviselői kérdésként, hogy valójában mennyien is laknak a városban. Pontos válasz azonban nem érkezett. Helyben úgy érzik, hogy a hivatalos számoknál jóval többen laknak a Lajta partján, ami sok kérdést felvet: például hogy mennyire terhelik le az egészségügyi ellátórendszert, vagy hogy rendelnek-e elég szemeteskukát. A 30 ezres lélekszámú Mosonmagyaróváron úgy becsülik, legalább plusz 10 ezer „vendégmunkás” élhet a városban.

A mosonmagyaróvári kistérség a hozzájuk érkező, becsületesen dolgozó és normális életvitelű többséget befogadta, de emellett küzd a más szocializációs háttérrel érkező, balhézó vendégmunkásokkal, miközben „import munkaerő” nélkül sok magáncég működésképtelen lenne, sőt a közszolgáltatások is akadoznának. Jó példa erre, hogy 2022-ben az akkori mosonmagyaróvári polgármester – aki a nagytérségi hulladékgazdálkodási társulásnak is elnöke – ismerte el, hogy az egyik héten több Mosonmagyaróvár környéki településen hiába tették ki a kék kukát, nem jött a szemeteskocsi, mert az azon dolgozó ukrán vendégmunkásaik hazamentek harcolni.https://telex.hu/belfold/2024/12/01/level-expo-balhe-felhaborodas-bekoltozok-munkasszallas