Unger Anna és Szentgáli-Tóth Boldizsár, az ELTE kijelölt opponensei nem találtak plágiumot Orbán Balázs – már a védés előtt is nagy vihart kavaró – doktori disszertációjában. Hogy miért nem, arról a lehetséges plágiummal kapcsolatban a Facebookon több részletes posztot is publikáló Rácz András már november végén írt, egészen pontosan ezt:
„A lehetséges megfejtés az ELTE oldalán keresendő – de nem valamiféle szándékosság, hanem egy procedurális rés a valószínűsíthető ok. Az ELTE ÁJK doktori iskola a saját szabályaival összhangban természetesen megfuttatta a dolgozatot plágiumkeresőn. Ezt az egyetem kommunikálta is. A szoftver nyilván kidobta ezt az Árpási-Orbán cikket (furcsa is lenne, ha ennyi oldalnyi szöveget nem érzékelne…), de mivel a szerzők között ott van Orbán is, ezért a dolog rendben lévőnek tűnt.
Ami valószínűleg hiányzik az eljárás menetéből, az a legutolsó, általam elvégzett lépés: annak az ellenőrzése, hogy a saját (társszerzős) cikkből való szó szerint átvételnél szerepel-e a hivatkozás. Ha ez az utolsó lépés szerepelt volna az eljárásrendben, akkor az ELTE-s kollégák nyilván rájönnek, hogy valami nincs rendben, és már a munkahelyi vitán jelzik a problémát, a szöveg átdolgozását kérve. Az, hogy ez nem történt meg, és a nem hivatkozott, szó szerinti átvételek benne maradtak a végleges szövegben is, procedurális hibára utal.”
A védés előtt kedden reggel Baranyi Krisztináék Orbán Balázs ’56-os kijelentéseit felelevenító molinóval tiltakoztak az ELTE Állam- és Jogtudományi Karánál. A védést a nagy érdeklődés ellenére az ELTE ÁJK kb. 40 főt befogadó kari tanácstermében tartották, aki ide nem fért be, az egy másik épületben követhette videón az eseményeket.
9 óra után nem sokkal Orbán Balázs tudományos pályájának ismertetésével meg is kezdődött vita Orbán Balázs A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései című dolgozatáról. (A szabad és a kötött mandátum jogtudományi alapfogalmak, a szabad mandátum azt jelöli, amikor a képviselő nem áll a képviseltek irányítása alatt, azaz nem „küldött”, küldői nem tudják utasítani arról, mit szavazzon egy-egy kérdésben, és nem tudják visszahívni sem, mielőtt mandátuma lejárna. A kötött mandátum ennek ellenkezőjét jelenti. Az európai jogfejlődésben a kötött mandátum az idősebb, az első képviseleti szervek kötött mandátum alapján szerveződtek. A szabad mandátum csak később a XVIII. században alakult ki.)
Orbán Balázs 20 perces előadását azzal kezdte, örül annak, hogy ilyen nagy közérdeklődésre tart számot a témája. Szabadkozott amiatt is, mert úgy döntött, nem előadással készül, hanem szabadon foglalja össze gondolatait. Azt mondta, a körülmények miatt döntött így.