Putyin kerüli az ütközést a NATO-val
A közbeszéd hisztérikus megnyilvánulásai ellenére sem vagyunk tehát a harmadik világháború előszobájában.
„Ebben a játékban valójában már nem az Oroszország és Ukrajna közötti szárazföldi konfliktus áll a figyelem középpontjában. Az így kialakult feszült légkör újraértelmezi, és még inkább globálissá tágítja az orosz-ukrán konfliktust, és már inkább az kerül a középpontba, hogy Oroszország atomfegyverekkel fog-e visszavágni az Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának, valamint a hasonló hatótávolságú rakéták használatát végül szintén lehetővé tevő Franciaországnak.
A Kreml csattanós választ adott, és az Oresnyik nevű közepes hatótávolságú ballisztikus rakétájának bevetésével azt üzeni a külvilágnak, hogy nukleáris fegyverek nélkül is képes megvédeni az érdekeit.
Egyben Moszkva azt is értésre adta, hogy a konfliktust az általa kiépített, saját ellenőrzése alatt álló keretek között tudja tartani, és továbbra sem hagyja behúzni magát egy nyugati elképzeléseken alapuló, az ország kifullasztását és gyengítését célzó szcenárióba.
Kimondhatjuk tehát, hogy a Dnyipro ellen bevetett új orosz rakéta veszélyesebb, mint eddig bármi, de az alkalmazásából nem lesz világháború. Mint ahogy az orosz nukleáris doktrína megváltoztatása sem jelenti automatikusan, hogy Moszkva atomfegyverrel adna választ a nyugati provokációkra, eszkalációra.
A Kreml természetesen igyekszik maximalizálni az új fegyver által kiváltott információs hatást. Az elrettentési szándék egyértelmű, és amennyiben az Oresnyik sorozatgyártása megkezdődik, akkor azzal Oroszország képes lesz Ukrajna egész területét támadni, miközben igen nehéz lesz a védekezés ellene. Ne feledjük el azonban azt sem, hogy Oroszország a fegyver tesztje során abszolút racionális módon és professzionálisan járt el, amikor fél órával a rakéta indítása előtt figyelmeztették Washingtont arra, hogy mi készül, nehogy esetleg interkontinentális indításnak nézze a fegyver kilövését, és valamiféle válaszcsapást indítson.
A nyugati eszkalációs lépésre tehát Moszkva is eszkalációval, a nukleáris doktrína frissítésének aláírásával, és az Oresnyik bevetésével reagált, ám egyben értésre adta azt is, hogy ez az apró lépésekben zajló eszkaláció ellenőrzött keretek között zajlik.
A közbeszéd hisztérikus megnyilvánulásai ellenére sem vagyunk tehát a harmadik világháború előszobájában. Sem Moszkva, sem pedig Amerika nem akar ütközni egymással, és így globális konfliktust kirobbantani.
A világháború tehát egyelőre mindenképpen elmarad, azonban az ukrajnai háború intenzív szakaszának lezárása sem olyan közeli és egyszerű, mint azt sokan Donald Trump győzelméhez kötve látják. Az azonban figyelmeztető lehet mindenki számára, hogy valójában ezt a háborút sem akarta senki, mégis tombol már több mint ezer napja.”
***