Miközben kutyákkal, drónokkal és rengeteg rendőrrel folyik az embervadászat New Yorkban Brian Thompson, a legnagyobb amerikai egészségbiztosító vezérigazgatójának gyilkosa után, az amerikai internetezők nagy része ünnepel. Bármilyen híres vagy befolyásos ember meggyilkolása esetében vannak persze örvendezők, de mint a Gizmodo megjegyezte, az ilyen szélsőséges vélemények eddig jellemzően az internet olyan ismert pöcegödreiben jelentek meg, mint a 4chan vagy a Musk-féle X, most viszont minden mainstream felületen nagyban folyik az örvendezés vagy az áldozat gyalázása, például a Facebookon is.

Miután egy percek óta rá váró gyilkos a Manhattan elegáns részén fekvő Hilton hotel előtti járdán szerda hajnalban agyonlőtte a UnitedHealthcare vezérét, a cég szomorú posztot rakott ki a Facebookra. Az első, túlnyomórészt még együttérző kommentelők nagyrészt a cég alkalmazottai közül kerültek ki, aztán elfajult a buli,

de annyira, hogy amikor ezt a cikket írtam, a nevetős emojik 32906:2150-re vezettek a sírós emojik ellen. Vagyis, ha úgy tetszik, minden olyan emberre, akit elszomorított a gyilkosság, 15 olyan jutott, aki örült neki.

Ez nyilván semennyire sem reprezentatív mérce, de egy rakás sajtóhír szól arról, hogy a legkülönfélébb online felületeken volt tapasztalható ugyanez. Az említett fb-poszt kommentjei között is ugyanez folyt, csak részletesebben kifejtve. Nem kivétel, inkább jellemző komment volt az, hogy

A közvéleményt figyelve az igazi kérdés az, hogy miért nem történik ilyesmi gyakrabban.

Illetve tömegek fogalmaztak meg valami hasonlót ahhoz, hogy

Az imákat sajnos nem fedezi a biztosításom.

És az átlagot nézve a könnyed tréfálkozás kategóriájába esett az, hogy

Úgy tűnik, az a lyuk a mellkasában meglévő elváltozás volt, amit nem fedezett a szerződése

Valósággal áradtak a személyes történetek a biztosítási díjkat évtizedeken át becsülettel fizető, majd a baj megtörténte után a biztosító által földönfutóvá tett szülőkről és nagyszülőkről.

Ezt a témát egyébként nem lehet pusztán annyival lesörpörni, hogy milyen primitívek a kommentelők, hiába igaz ez adott esetben, mert az amerikai biztosítók ügyfélellenes gyakorlata miatt jelenleg is komoly kongresszusi vizsgálatok folynak. Az amerikai szisztéma jellegzetessége, hogy a biztosító nemcsak a kezelés megkezdése előtt utasíthatja el a finanszírozást, hanem utólag is van rá lehetősége. Ezért gyakran történik meg, hogy valakit baj ér, megmentik, majd utána tudja meg, az életen át fizetett biztosítása mégsem fedezi a sok ezer dolláros cechet, ezért öregen és betegen tönkremehet az élete anyagilag is.

Tavaly ősszel jött ki egy szenátusi vizsgálóbizottság jelentése, ami élesen elítélte azt, ahogy a biztosítók az idős pácienseikkel bánnak. Rengeteg esetben tagadják meg a fizetést elesés miatt töréseket szenvedő vagy sztrókon átesett ügyfelek esetében. A tendencia ráadásul rohamosan romlik: míg 2020-ban az akut esetek után alkalmazott kezelések 10,9 százalékát nem voltak hajlandók állni a biztosítók, az arány 2022-re 22,7 százalékra ugrott.

Maga a menekülésben lévő gyilkos is konkrétan kommentelő volt egyébként, csakhogy ő nem a Facebookra, hanem a vezérigazgató mellkasába lőtt lövedékek hüvelyére karcolta a véleményét.

A New York Times szerint ugyanis a tettes minden lövedék fémborításába szavakat vésett, olyanokat, mint a „halogatás” és a „letagadás”. Ezek olyan kulcsfogalmak, amiket az amerikai átlagember a szerződés ellenére fizetni nem akaró biztosítókkal társít. 2010-ben jelent meg egy nagy sikert aratott könyv az amerikai biztosítók sötét oldaláról Halogatás, letagadás, védekezés címmel. Ebben a szerző, Jay M. Feinman, a tekintélyes Rutgers Law School professzora azt mutatja be, hogy az egészségbiztosítók kárigénylési osztályai gyakran úgy próbálják növelni a céges nyereséget, hogy nem tartják be a biztosítási kötvények feltételeit, és ezzel megkárosítják a biztosítottakat.

New York rendőrfőnöke, Jessica Tisch csütörtökön egyébként megerősítette, hogy előre eltervezett, célzott gyilkosság történt. Az áldozat az utóbbi időben több halálos fenyegetést kapott, ezeket is vizsgálják, miközben a Manhattanben tízezerszámra található biztonsági kamerák felvételei alapján próbálják összerakni a gyilkos menekülési útvonalát.