Pogátsa Zoltán: Kukába került a magyar jóléti állam terve
A közgazdász szerint a rendszerváltás óta minden kormány hozzájárult a jóléti állam fokozatos lebontásához, amelyet mára a munkaalapú társadalom váltott fel.
Nyitókép: Képkocka/Index
A magyar jóléti állam története a Kádár-korszakig nyúlik vissza, amikor a szocialista döntéshozók a kommunizmus megvalósíthatatlanságának felismerése után a nyugati jóléti modell elemeit emelték be a szocialista rendszerbe – fogalmazott Pogátsa Zoltán közgazdász és szociológus a Klasszis Média „Nyugdíjszerviz – A nyugdíjmegtakarítások és a lakhatás jövője” című konferenciáján.
A szakértő szerint ez egy politikai kompromisszum volt: a rendszer legitimitásának fenntartása érdekében a döntéshozók „a nyugati modellt adták el szocializmusnak” – írta meg a Piacesprofit.hu.
Nem ez volt ugyan a marx-i ígérvény, de hát úgysem olvas senki Marxot
– idézte fel a korszak cinikus szemléletét Pogátsa. Az ötvenes évektől bevezetett nyugdíjrendszer és más szociális elemek egy jóléti állam alapjait jelentették, amelyre a rendszerváltáskor széles körű egyetértés alakult ki: az egypártrendszer és a munkásőrség eltűnik, de a jóléti rendszer megmarad.
Az elmúlt három évtized azonban ennek az elképzelésnek az ellentettjét valósította meg. Pogátsa szerint minden kormány hozzájárult a jóléti állam lebontásához, amely mára „a gazdaságpolitika fontossági sorrendjének végére került”.
Bár a kilencvenes években még egy hosszútávú gondolkodás eredményeként létrejött a hárompillérű nyugdíjrendszer – állami, magán- és önkéntes nyugdíjpénztárakkal –, a magánnyugdíjpénztárak államosítása ennek végét jelentette.
A jóléti állam kuka, helyette van a munkalapú társadalom
– fogalmazott Pogátsa.
Az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika és a közösségi közlekedés a gazdasági prioritások hátterébe szorult. Eközben az Orbán-kormány politikai működését egy „Whack A Mole” (Csapd le a békát) játékhoz hasonlította, amelyben az aktuális problémákra ad hoc válaszokat adnak, anélkül hogy hosszútávú stratégiát dolgoznának ki.
Jelenleg Pogátsa szerint a gyenge belső kereslet serkentése a kormány egyik fő célja. Ennek jegyében lehetővé tették az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználását. A közgazdász szerint ez a lépés rövidtávon talán hatékony, de a hosszútávú gondolkodás hiányát mutatja, és az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer alapjait gyengíti tovább.
A költség érdektelen, itt az a fontos, hogy ezek az emberek úgy élnek, úgy dolgoznak és úgy gondolkodnak, hogy az egész ország valamennyi értéke, eszköze, embere a személyes tulajdonuk és használati tárgyuk. Ha sietni kell tárgyalni, akkor nem előbb indul el ez a nevetséges pöcs, hanem egy rendőrségi helikoptert rendel magának otthonra baszki, amely eszköz nyilvánvalóan nem arra való, hogy lusta, pökhendi minisztereket szállítson tárgyalni, vagy ha arra való, akkor az megint egy súlyos bizonyítvány.
.
Ezek bárkit és bármit elvesznek, használnak, és kifizettetik az adófizetőkkel, akar 8 millió, akar 800 milliárd Ft a számla – de az az elrettentő benne, hogyha kamerák nélkül kerdeznéd bármelyiket, akkor se értené, mi a gond azzal, hogy a közös tulajdonunkat a magánvagyonuknak tekintik és akként használják. Szerintük ez TÉNYLEG mind az övék.
.
A gyűlöletre és félelemre épülő ország mellett ez a harmadik tényező, ami évtizedekre porig rombolja az országot. És azért nincs semmi felháborodás ez ellen sem, mert a szavazók hatalmas többsége ugyanígy csinálná ezt, és ezért nem is látja problémának. Ezért lehet gond nélkül csinálni ezt minden fronton és minden szinten.
Ha az a kötelező feladat, hogy az Orbán család minden évben kivegyen 5-6 milliárd dollárt a magyar gazdaságból úgy, hogy közben a gazdaságot vagy tolvajok, vagy agyhalottak, de semmiképpen sem szakemberek irányítják – nos, az ide vezet. Ha nincs kontroll, szakmaiság, ha semmiféle eredeti makrogazdasági törvényszerűség, vagy rendező elv nem teljesül, helyette gyakorló elmebetegek, gonosz állatok, és komplett idióták dirigálnak – abból ritkán lesz működő gazdaság.
.
Most pedig éppen az ezeréves történelme legnagyobb lehetőségét puskázta el Magyarország, és csinált helyette újabb több évtizeden át tartó gazdasági, társadalmi katasztrófát.
.
És jól is van ez így.
Csodálatos figyelni, hogy gyakorolatilag olyan szinten lerombolta orbán a teljes ország teljes pénzügyi/gazdasági rendszerét, hogy már csak a leghülyébbek számára nem egyértelmű ez a szánalmas ígérgetés a nagy semmiről. Nincs is miből emelni, nem is akar a Főnök emelni, ráadásul teljesen máshol is van fejben a világhatalmi ambícióival. A primitív hívei és az országa pedig a teljes pusztulás szélén, ez meg belefullad a pénzbe.
.
Tulajdonképpen nincs is ezzel semmi gond. Ostoba, erőszakos tahó tömegek soha életükben olyan mértéktelenül nem éheztek és nélkülöztek, mint abban a teljhatalomban, amiben ők tartják az istenüket. És 14 év uralkodás után is az ellenzéket, brüsszelt, és valami ködös mainstream-et kell okolni minden rossz dologért, felelősséget teljes hatalom birtokában sem vállal a fidesz semmiért – és jól is teszi. Ilyen igénytelen tahó nép egye meg, amit főzött. Itt van a csodálatos mennyország, amit mindegyik idióta várt Orbántól.
.
Nesztek. Remélem borzasztó boldogok vagytok a bezárt iskola, a bezárt rendelő, a bezárt helyi gazdaság mellett, a teljes gazdasági, társadalmi, környezeti pusztulás mellett.