Amikor Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterként a külföldi hírszerzésért is felelt, a hozzá tartozó Információs Hivatal (IH) megfigyelte az uniós csalás elleni hivatal, vagyis az OLAF munkatársait, akik a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios gyanús ügyeit vizsgálták Magyarországon – írja a Direkt36 oknyomozó portál.

Az IH később, a 2018-as országgyűlési választások után átkerült Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hatáskörébe. Ekkor a portál szerint Szijjártó berendelte Pásztor Istvánt, a titkosszolgálat főigazgatóját, valamint két helyettesét a Bem téri külügyi központba, hogy kirúgja őket. Azonban amint Pásztorék elindultak a külügy felé, a hivataluk épületénél megjelent egy harmincfős, más titkosszolgálatok embereiből álló különítmény is, hogy házkutatást végezzenek.

„Gyakorlatilag nyílt paranccsal mentek oda, azzal, hogy teljeskörűen eljárhattak az IH-val szemben, és minden nyilvántartásba belenézhettek” – mondta a portálnak az egyik forrásuk. Szerinte a különítmény tagjai a Belügyminisztérium alá tartozó különböző szervektől érkeztek. Ez a csapat heteket töltött az IH központjában, több munkatársat kihallgattak, átkutatták az irattárakat, számítógépeket foglaltak le. A vizsgálat idejére a belügyesek külön szobákat is kaptak, Pásztorék pedig nem mehettek vissza az irodáikba, sőt volt olyan dolgozó is, akinek a személyes dolgait is csak jóval később adták vissza.
A különítmény hivatalosan azért ment az IH-hoz, mert a különítményt Lázártól átvevő Szijjártó évekre visszamenőlegesen teljes átvilágítást rendelt el náluk. Csakhogy a Direkt36 szerint a belügyes csapat általános ellenőrzés helyett nagyon is konkrét adatokat kért: egyebek mellett leginkább olyan IH-s iratok érdekelték őket, amelyek kormányközeli gazdasági szereplők – köztük az Orbán család egyes tagjainak – gazdasági ügyeivel voltak kapcsolatosak.

Sőt: kiemelt figyelemmel keresték az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumokat. A belügyes csapat azonban nem találta meg, amit keresett, aminek az is lehetett az oka a Direkt36 szerint, hogy az Elios és más érzékeny ügyek esetében gyűjtött információkat nem hivatalosan rögzítették az IH-nál. Emellett az IH-s tisztek nem vallottak semmit, nem voltak hajlandók egykori főnökeikre köpni.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondta, ha valóban így történt, akkor „az nem tudott nem bűncselekmény lenni, valószínűleg sokszorosan”. A korábban a Belügyminisztériumnál dolgozó jogász szerint egy külföldi hatóság titkosszolgálati megfigyelése elviekben még indokolható is lehet, ha azonban ezekről a megfigyelésekről egy belső ellenőrzés során utólag nem kerülnek elő a kellő dokumentumok, az egyértelműen illegális tevékenységre utal.

A Direkt36 egyik forrása arról beszélt, hogy az akciót Orbán Viktor környezetéből kezdeményezhették azért, hogy lássák, milyen információkat gyűjtött be az IH a miniszterelnök családtagjainak üzleti tevékenységeiről. Sőt, azt is szerették volna feltárni, hogy általában milyen tevékenységet végzett a szolgálat Lázár alatt. Orbán Viktor az átvilágítást követően személyesen is megjelent az IH-ban, ahol élesen kritizálta a hírszerzés megelőző években végzett munkáját.