Történelmi döntés a román elnökválasztás érvénytelenítése, az első fordulót behúzó Georgescu szerint államcsíny volt

Takács Lili

külföld

Ha valahol a világon 2024 tényleg „választási szuperév”, az Románia: az 1989-es forradalom óta először rendeznek ugyanabban az évben az EP-választások mellett ősszel előbb önkormányzati, majd parlamenti, valamint elnökválasztást is. Ráadásul történelmi első, hogy az elnökválasztást meg is ismétlik.

Pénteken ugyanis az Alkotmánybíróság történelmi döntést hozott: azonnali hatállyal érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját, és elrendelte a teljes választási folyamat újraindítását.

Az érvénytelenítés hátterében olyan titkosszolgálati információk állnak, amik szerint Oroszország beavatkozott a választásokba, az első fordulót váratlanul megnyerő Călin Georgescut támogatva. Az Alkotmánybíróság döntése azt jelenti, hogy a vasárnapra tervezett második fordulóra, amikor Georgescu a centrista riválisával, Elena Lasconival csapott volna össze, már nem kerül sor.

A teljes folyamat újraindítása azt is jelenti, hogy az elnökjelölteknek ismét regisztráltatni kell magukat, és a Központi Választási Irodának (BEC) jóvá kell hagyni az indulásukat.Az eddig történtek függvényében nagyon kérdőjeles, hagyják-e vajon Georgescut még egyszer elindulni.

Ráadásul a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) büntetőeljárást indít a Călin Georgescu kampányával kapcsolatban nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján, írja a HotNews.

photo_camera Călin Georgescu Fotó: DANIEL MIHAILESCU/AFP

Két hosszú hét krónikája

• A két héttel ezelőtt, november 24-én tartották az ötévente esedékes elnökválasztás első fordulóját, amit nagy meglepetésre a néhány hete még szinte ismeretlen Călin Georgescu nyert meg. A második helyen a liberális USR által támogatott Elena Lasconi jutott tovább, nagy meglepetésre a felmérések alapján első helyre várt jelenlegi szociáldemokrata miniszterelnök, Marcel Ciolacu nem került be a második fordulóba.
• Georgescu győzelme után politikai össztűz zúdult a szélsőjobboldali jelöltre, és elkezdtek kiesni a csontvázak a szekrényből, főként a tiltott kampányfinanszírozás vádjaihoz kapcsolódóan.
• November 28-án az Alkotmánybíróság újraszámláltatta az első forduló eredményeit, majd az újraszámlálás után érvényesnek ítélte azt a választási fordulót.
• December 4-án Klaus Iohannis elnök feloldotta a CSAT (Legfelsőbb Védelmi Tanács) által bemutatott dokumentumok titkosítását. Miután ezek nyilvánosságra kerültek, több szervezet, közéleti szereplő is az Alkotmánybírósághoz fordult, panaszt téve a választások tisztaságával kapcsolatban.

Orosz beavatkozás a TikTokon?

A CSAT arra a következtetésre jutott, hogy a TikTok nem tartotta be a központi választási bizottság előírásait, és ezzel olyan mértékben juttatta előnyhöz Georgescut, hogy az a voksolás eredményét is befolyásolta.

A titkosítás alól feloldott dokumentumok legfontosabb állítása a történtek szempontjából, hogyaz első fordulóban Georgescut olyan TikTok-kampány segítette, ami a Kreml ukrajnai és moldovai befolyásolási műveleteihez hasonló.Ahogy a Transtelex írja, titkosszolgálati jelentések szerint Georgescu TikTok-kampánya nem spontán népszerűségre épült, hanem egy több mint 25 000 fiókból álló hálózatra, amelyet már 2016-ban létrehoztak.

Az algoritmusokat célzottan manipulálták, és a kampány narratívája szorosan illeszkedett az orosz hibrid hadviselés stratégiáihoz. Több mint 85 000 kibertámadást regisztráltak a választási rendszerek ellen, amelyeket fejlett anonim technológiák mögé rejtettek. Az Alkotmánybíróság ezeknek a bizonyítékoknak az alapján hozta meg döntését.

photo_camera Georgescu a YouTube-on kampányol Fotó: Andreea Campeanu/REUTERS

A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a román titkosszolgálat 797 olyan TikTok-fiókot azonosított, amelyeket még 2016-ban hoztak létre, majd az elnökválasztási kampányban aktiválták őket. A hálózathoz tartozó fiókok tevékenységét egy Telegram-csatornán szervezték. Miközben Georgescu nulla kampányköltést vallott be, a titkosszolgálat információi szerint eurómilliók mentek TikTokon a népszerűsítésére.

Reakciók

Az Alkotmánybíróság döntése még Georgescu első fordulós győzelménél is nagyobb megdöbbenést váltott ki egész Romániában. A szélsőjobboldali, és a liberális, progresszív politikusok úgy tekintenek a megsemmisítésre, mint a szavazók bizalmát elvesztő régi pártok – kimondva-kimondatlanul a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) – kísérletére, hogy az igazságszolgáltatáson belüli befolyásolással megtartsák a hatalmukat.

Pénteken természetesen minden, magára valamit is adó politikai szereplő kommentálta a döntést, ezek közül a két érintett elnökjelölt mellett csak a legfontosabbakat szedtük össze.

A döntés nyilvánvalóan Călin Georgescut érintette legérzékenyebben. Ő a kampánya során is erős kijelentéseket tett már (Antonescu marsalltól kezdve az üdítőkben levő nanochipekig), nem meglepő, hogy az Alkotmánybíróság döntését is erős szavakkal kommentálta: „Kedves barátaim, a karácsonyi böjtben vagyunk, és ma van Mikulás napja. Ezen a napon a román állam lábbal tiporta a demokráciát. A mai alkotmánybírósági döntés több mint jogi vita. Ez lényegében egy formalizált államcsíny. A jogállamiság mesterséges kómában van, az igazságszolgáltatás pedig politikai parancsoknak van alárendelve, és gyakorlatilag elvesztette lényegét. Ez már nem igazságszolgáltatás, hanem parancsra történik.”

Elena Lasconi, második fordulós elnökjelölt: „A román állam lábbal tiporta a demokráciát. Isten, a román nép, az igazság és a törvény fog győzedelmeskedni. Önök anarchiába taszítják az országot. Folytatnunk kellett volna a szavazást (…) Tudom, hogy győztem volna. És győzni is fogok.”

George Simion, a szélsőjobbos, magyarellenes AUR elnöke azt üzente a követőinek a Facebookon, hogy ne menjenek az utcára, mert „ennek a rendszernek demokratikusan kell megbuknia”. Egy másik posztjában azt írta: „SZÉGYEN!!! A puccs teljes lendülettel zajlik! Nem vonulunk az utcára, nem hagyjuk magunkat provokálni, ennek a rendszernek demokratikusan kell megbuknia!”

Marcel Ciolacu miniszterelnök, a második fordulóba nem jutott PSD elnöke: „Az Alkotmánybíróság döntése elnökválasztások érvénytelenítéséről az egyetlen helyes megoldás a Legfelsőbb Védelmi Tanács üléséről származó dokumentumok titkosításának a feloldása után, amelyek azt mutatták, hogy a romániai szavazás eredménye az orosz beavatkozás miatt jelentősen torzult.”

A parlamentbe frissen bejutott Fiatal Emberek pártja (POT), amelyik szintén erős Tiktok-kampánnyal Călin Georgescu farvizén tudott öt százalék fölötti eredményt elérni: „Nyugodjanak meg! Călin Georgescu lesz Románia elnöke 2024-ben”

Az RMDSZ nem kommentálta az Alkotmánybíróság döntését az elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítéséről, de elfogadja azt.

photo_camera Elena Lasconi Fotó: DANIEL MIHAILESCU/AFP

Diaszpóra

Érdemes néhány szót szólni a kifejezetten nagy létszámú diaszpóra szerepéről, hiszen Georgescu és Lasconi is létfontosságú szavazatokat kapott a külföldi román közösségekről. A diaszpórában mostanra már elkezdődött, és javában ment a szavazás (ők ugyanis három napon keresztül szavazhatnak), amikor az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az első forduló eredményeit, ráadásul időarányosan már kétszer annyian adták le a szavazatukat, mint az első fordulóban, körülbelül 48 ezren. A Központi Választási Iroda végül péntek este úgy döntött, hogy a diaszpórában zajló szavazást azonnali hatállyal leállítják.

Az elnökválasztás első fordulójában a külföldön élő románok körében Georgescu a szavazatok 43,3 százalékát szerezte meg, szemben Lasconival, aki 26,8 százalékot kapott. Ez azért nagyon fontos, mert a diaszpóra körülbelül 2019-ig az Európa-párti román pártok bázisának számított, most viszont ez nagyon erőteljesen megváltozott. Azzal együtt, hogy Georgescu tarolt a diaszpórában, azt is hangsúlyozni kell, hogy a diaszpóra szavazatai juttatták be Elena Lasconit is a második fordulóba, hiszen a liberális jelölt a külföldön élők körében jóval több szavazatot szerzett, mint a szocialista Marcel Ciolacu.

A 22-es csapdája

Az egymásra csúszó választások miatt az Alkotmánybíróság döntése az elnökválasztás eredményének eltörléséről jogi és alkotmányossági miniválságot idézett elő Romániában.

A múlt héten tartottak parlamenti választásokat, ami után négypárti koalícióról egyeztek meg az „Európa-párt” pártok, azaz a PSD, az USR, a PNL, az RMDSZ és a nemzeti kisebbségek képviselői, lényegében a megerősödő szélsőjobb hatalmon kívül tartása érdekében.

A jelenlegi elnök, Klaus Iohannis hivatali ideje december 21-én járna le, és a következő elnök feladata lett volna, hogy új miniszterelnököt nevezzen ki.Sőt, a frissen megválasztott parlament alakuló ülését is az új elnök hívná össze. Viszont egy darabig biztos nem lesz új elnök, aki mindezt megtegye.

Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy az elnök (jelen esetben Klaus Iohannis) mandátumát csak két esetben lehet meghosszabbítani: háborús helyzetben és természeti katasztrófa esetén, most pedig nyilvánvalóan egyik állapot sem áll fent. Az alkotmány egyébként az is rögzíti, hogy az elnök az újonnan választott elnök eskütételéig gyakorolja mandátumát.

Klaus Iohannis államelnök, pont ez előbbire hivatkozva bejelentette, hogy hatalmon marad: „Az alkotmány egyértelmű: az elnök mandátuma addig tart, amíg az új elnök le nem teszi az esküt. Én maradok, amíg ez meg nem történik.”

A megismételt elnökválasztást 75 napon belül meg kell tartani, így a G4Media szerint jövő márciusban fogják azt megrendezni, addig még az amúgy is pörgős román politikai, és a választási mizériával nagyon érzékeny helyzetbe kerülő román társadalmi életet minden bizonnyal végtelen számú fordulat fogja a feje tetejére állítani.