Miskolc a Kádár-korszakban sokáig az ország második legnépesebb városa volt, köszönhetően a városban végrehajtott történelmi léptékű iparfejlesztéseknek. A rendszerváltás utáni gazdasági, majd az azt követő társadalmi összeomlás egyik magyar nagyvárosban sem volt annyira látványos az 1990-es években, mint Miskolcon, ami számos közbiztonsági problémában, vagy etnikai feszültségben is testet öltött a későbbi évtizedekben is. A panellakótelepek ráadásul a rendszerváltás utáni ingatlanpiaci átalakulás nagy vesztesei voltak, hiszen az itteni lakások értéke csökkent a leginkább korábbi névértékükhöz képest.
A 2011 előtti választási rendszerben, szinte az egész városrész egy külön országgyűlési egyéni választókerületbe (OEVK) tartozott, ahol parlamenti választásokon Miskolc akkori szocialista polgármestere (Káli Sándor) nyert elég simán 2002-ben és 2006-ban. 2011 után az egész lakótelepet ahhoz az új Borsod 1-es OEVK-hoz csapták, amiben több Miskolc melletti vidéki település is található. Valószínűleg az vezette a döntéshozók vonalzóját, hogy az Avason sokáig rosszabbul szerepelt a Fidesz, mint a párt városi eredménye, ami ráadásul 2010-ig országos szinten is gyengének számított. Ugyanakkor a lakótelepi (avasi) és a városi (miskolci) Fidesz-eredmény közötti különbség habár kitapintható volt, soha nem volt nagyobb 5,1 százalékpontnál, ami egy Miskolc méretű város esetében sem alkalmas leegyszerűsítő kijelentések megfogalmazására.
2010 óta a miskolci és az avasi Fidesz-listás eredmények folyamatosan közelítettek egymáshoz, és habár 2014-ben a Jobbik még verte az Avason a Fideszt, 2022-re már a Fidesz jobban szerepelt itt, mint Miskolc egészében. Ezt a lakótelepi előnyét a 2024. júniusi EP-választáson is tartani tudta a kormánypárt, és miközben az országosan 8 százalékot szerző baloldali választói koalíció közel 12 százalékot hozott az Avason (a városi 10,6 százalékuk mellett) a Tisza Párt ugyanitt 2 százalékponttal volt elmaradva saját 34 százalékos miskolci eredményétől.
2 Responses
Azé’ mennyi üzemet,gyárat be kellett ahhoz zárni, mily sok vagyont el kellett ahhoz ócsítani, hogy a cuculizmus alapjain létrejöjjon Bigattonfalva Szűcsera városrészben a Rákoczbankinvest támogatásával a kerítéssel körbevett kutyaszar mauzoleum. Hegedűs Andrea és Judit Sebe-Gazdig avatta fel.
Üzent ám a gyümölcsszedő digépes melós is:
„Ki síromat mint Lázár elhagyom,
S mélázok a rügybontó tűznapon:
Egyszerre szomjuságot érzek itt bent
Átélni, átélvezni ujra mindent.
A napot, mely ragyog mindenkinek!
A levegőt, a földet és vizet
Úgy bírni, mint az első ifjukorban;
Ujat találni minden kis bokorban.
A sokaság közt járni gondtalan’!
Nem nézni: Ezt kerüld! Ez tiltva van.
Fölverni dallal erdő-némaságot;
Csókolni szép lányt, tépni a virágot.”
Basszus! Csodálkozol?
„A TISZA PÁRT elnökét még 2019-ben tiltotta le a Facebook, Magyar Péter azóta küzdött különböző fórumokon a döntés ellen. Korábban sikert is ért már el a politikus, a Szegedi Törvényszék ugyanis jogerős ítéletben kötelezte a Metát, hogy állítsa vissza a korábban törölt oldalt. Azt egyelőre nem tudni, hogy minek köszönhetően, de Magyar Péter pénteken visszatért a közösségi felületre.
„Zavar a Metánál. Visszaengedtek, de ha a nevemet valaki beírja a keresőbe, még mindig veszélyes személyként mutatnak. Valószínűleg az amerikai és az európai központ még nem egyeztetett, komoly fejvakarások, lobbiharcok, nyomásgyakorlások zajlanak most ott a háttérben” – így kezdi első bejegyzését Magyar Péter, a poloskások elnöke, aki egyelőre nem oldalként, hanem mezei profilként tudott visszaregisztrálni az oldalra, ami annyit tesz, hogy ismerősnek kell jelölni – mint az új kollégáinkat vagy volt osztálytársainkat – ahhoz, hogy a hírfolyamban látni lehessen az általa megosztott tartalmakat.”