Lett volna rá pénz, csak elment másra, fölösleges stadionokra, egyházra meg totál fölöslegesen megvett, magánkézben amúgy is jól működő reptérre. A nap
Elkészült a Koralmbahn, a teljesen új, kétvágányos vasútvonal Graz és Klagenfurt között, ami a korábbi 2 órás menetidőt 45 percre (!!) rövidíti le. 45 perc, mi az? Elolvasol 2 e-mailt, 3-at megválaszolsz, iszol egy kávét és ott vagy. A 130 km-es távolságon akár 250 km/órás sebesség is elérhető lesz, a nehéz alpesi, hegyi terepen 100 híd, 50 km (!) alagút, 12 állomás épült meg, még osztrák szinten sem aprópénzből, 11 milliárd euróból, ami az osztrák éves GDP 2%-a. Óriásberuházás a jövőbe.
És nem csak Stájerországot és Karintiát köti össze, de része egy nagyobb európai gyorsvasút projektnek, ami észak-Lengyelországtól, Gdankstól vezet le az Adriáig, Ravennáig és Bolognáig, kényelmes és gyors utazást lehetővé téve. Még egy évig tesztelni kell a biztonságát, valószínűleg 2025 decemberében indul meg a vonalon a közelekedés. 20 éve épül. Jól meg is csúsztak vele.
Ez magyar szemmel teljesen olyan, mint a legvadabb scifi, ahol az a hír, hogy kicseréltek pár száz korhadt talpfát, meghúztak pár csavart, és hogy szerencsére nem ütközött össze (még) két vonat, és teljesen szétesőben az államvasút, a végső agónia állapotában van, ahogy minden közszolgáltatás. Az összes. Lehetett volna időben korszerűsíteni, ahogy mindenhol teszik a régióban, lett volna rá pénz, csak elment másra, fölösleges stadionokra, egyházra meg totál fölöslegesen megvett, magánkézben amúgy is jól működő reptérre. Giga pénzkidobás az ablakon, egy centi fejlődés nincs tőle, a végső szimbóluma a gőgnek. Meg persze lopásra. Mennyi mehet(ett) rá évente az adófizetők pénzéből, a GDP 1-2%-a?
Ezzel a tempóval és kleptokrata rezsimmel nem hogy nem lehet utolérni Ausztriát, de 250 km/óra sebességgel távolodik, az elmúlt 15 évben csak messzebb sikerült kerülni tőle. Szerencse, hogy fizikailag ilyen közel van, nincs röghözkötés, és ott majd lehet élvezni, hogy milyen is az élet Európában, a fejlett 21. században. Grazban megveszed az úti szendvicset, egy jó kis leberkäsés császárzsömlét, vagy kettőt, és mire végére érsz, a papírját már Klagenfurtban dobod ki! Vagy suhanjunk le az Adriára egy jó pastára meg tengerparti dolce vitára? Miért ne? Rövid az élet. Carpe diem.