Ön szerint Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye hogyan és mivel tudja felvenni a tempót Hajdú-Biharral, amely lássuk be, vezeti a térségben a beruházási versenyt?
Az egészséges versenyszellem természetesen sosem árt, de azt gondolom, hogy Hajdú-Bihar fejlődése Borsod-Abaúj-Zemplén fejlődését is jelenti egyben. A beruházásösztönzés hatásai ugyanis nem ismernek vármegyehatárokat. Ha megnézi, akkor láthatja, hogy a Hajdú-Biharban megvalósuló beruházások, az oda települő vállalkozások beszállítói környezete nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéig, de Szlovákiáig is elérnek. Nyilván minél közelebb van egy térség, annál jobban tud profitálni egy-egy beruházásból. Én nem is szoktam külön-külön nézni ezeket a vármegyéket, Borsod-Abaúj-Zemplénre, Szabolcs-Szatmár-Beregre és Hajdú-Biharra közös egységként tekintek. Azt látom, hogy egy nagyon komoly Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen tengely jött létre, ami nemcsak a magyar gazdaság szempontjából egy nagy jelentőségű térség, hanem az egész európai gazdaságot meghatározza. Mindez annak köszönhető, hogy az európai autógyártás jövőjét most az elektromosautó-ipari átállás alakítja, és ennek egy nagy szelete hamarosan éppen ebből a térségből fog táplálkozni. Legyen szó a BMW-ről, a CATL-ről és ezek beszállító vállalatairól, a Boschról vagy éppen a majd felépülő Sunwodáról. Szóval Borsod, Szabolcs és Hajdú-Bihar egymást húzzák a fejlődésben.
Fejlesztési lehetőségek Sárospatak méretű városokban
Borsod-Abaúj-Zemplén gazdasági mutatói egyáltalán nem rosszak, de a beruházások javán Miskolc, Tiszaújváros és Kazincbarcika osztozik, és elég nagyok a területi egyenlőtlenségek ezen a téren. Most Sárospatakon az SK-Precíziós Kft. gyártócsarnokát adta át, amely örvendetes, hiszen egy kisebb városban történt a fejlesztés. Mit lehet tenni, hogy a beruházások ne csak a vármegyeszékhelyre és a két nagyvárosba jöjjenek? Ad-e ebben az eddiginél nagyobb mozgásteret a kormány által meghirdetett gazdasági semlegesség programja?
Igen. A beruházásösztönzési rendszerünket úgy alakítottuk át, hogy a fejlett vármegyeszékhelyeken – így például Miskolcon is – legalább tízmillió eurót el kell érni annak a beruházásnak, amelyik támogatást kaphat, míg a járási székhelyeken az ötmilliót. Ezeken kívül viszont elég már a hárommillió eurót elérni egy-egy beruházásnak a támogatáshoz. Ez azt jelenti, hogy immár a magyar, nem túl nagy méretű vállalatok beruházásai is bekerültek abba a körbe, amelyek beruházási támogatást kaphatnak. Azzal, hogy a járási és vármegyeszékhelyeken kívül alacsonyabban húztuk meg a támogatáshoz szükséges beruházások minimális értékét, egyértelműen ezeknek a térségeknek adunk prioritást a jövőben.
A sárospataki üzemcsarnok felépítése egy német családi vállalkozás 2,1 milliárd forintos beruházása, amit a magyar kormány 750 millió forinttal támogatott. Általánosságban mekkora szerepet vállal a német vállalati szféra a magyarországi gazdaságfejlesztésben?
A legnagyobb beruházói közösséget a németek alkotják Magyarországon. Van körülbelül hatezer német vállalat, amelyek itt működnek, és több mint 310 ezer magyar embernek adnak munkát. Ha végigtekintek az elmúlt tíz éven, akkor 317 nagy német vállalat beruházásához adott támogatást a magyar kormány. Emellett természetesen messze a legnagyobb kereskedelmi partnerünk Németország. A kereskedelmi forgalom tavaly elérte a 70 milliárd eurót, amire korábban soha nem volt példa, és a magyar gazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó exportnak is több mint negyede, 27 százaléka Németországba irányult. Mindez azt mutatja, hogy a magyar–német gazdaság szorosan összenőtt egymással. Ezért is érdekünk az, hogy Németországban stabil politikai rendszer legyen, józan észt követő kormányzati politika és minél gyorsabban fejlődő gazdaság, mert ezek együtt nagyon segítik a magyar gazdaság fejlődését is.
Fotó: Vajda János
Sárospatakon egy német családi vállalkozás hozta létre első Németországon kívüli gyártóüzemét. Mit jelenthet az, hogy már ezeknek a közepes nemzetközi cégeknek is felkeltette az érdeklődését Magyarország?
Amikor egy családi vállalat vezetője, tulajdonosa dönt egy beruházásról, akkor a saját pénzéről dönt. Ebben az esetben tehát a bizalomnak nagyon erős jelentősége van, hiszen az ember a saját pénzét mindig a lehető legmegfontoltabb módon fekteti be. Ezért az, hogy egy német vállalat több mint kétmilliárd forintot fektetett be Sárospatakon, azt jelenti, hogy bízik a jövőben, megfelelőnek ítéli meg az itteni beruházási környezetet, és megéri neki beruházni. Mindezek így együtt azt mutatják, hogy az elmúlt évek magyar gazdaságfejlesztési stratégiája sikeres volt, Európa legversenyképesebb beruházási környezetét hoztuk létre Magyarországon, és ennek a gyümölcsei most kezdenek beérni.
Határokon átnyúló lehetőségek
Húsz kilométerre a szlovák–magyar határtól, Kassán megveti lábát a Volvo, vélhetően komoly beszállítói körre támaszkodva. Tud-e ön szerint ebből profitálni Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye? Folynak-e esetleg e tekintetben tárgyalások?
Több okból is nagyon jó hír, hogy a Volvo ide jön a határ közelébe. Egyrészt minden dél-szlovákiai beruházás érdekünk, hiszen az a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség érdekeit is szolgálja. Másrészt azért fontosak ezek a beruházások, mert Dél-Szlovákia és Észak-Magyarország gazdaságai összenőttek. Van ugyan közöttük egy államhatár, de az a gazdasági együttműködést nem korlátozza, ezért egy dél-szlovákiai beruházás az észak-magyarországi gazdaságot is felfelé húzza. Egy-egy ilyen beruházás, mint Kassán a Volvo, vagy Magyarországon a BMW, a BYD és a Mercedes, nagyon erős gravitációs erővel jár. Nagyon sok beszállító vállalkozás érkezik az adott nagy beruházással együtt. Például a Volvo is minden bizonnyal azt szeretné, hogy minél közelebbről tudja megvásárolni az alkatrészeket, minél kevesebb logisztikai költséggel és minimális károsanyag-kibocsátással. Ezért Észak-Magyarországra is több olyan vállalat jelentkezett a beruházásösztönzési ügynökségnél – érdeklődve területek és támogatások, valamint az adórendszer és a munkaerő iránt –, amelyek kifejezetten a Volvo miatt jönnének a térségbe. De ez működik fordítva is. A BMW-nek például költözött beszállítója Szlovákiába, de az Audinak is vannak beszállítói északi szomszédunkban. A Jaguarnak, amely szintén Szlovákiát választotta, ugyancsak vannak beszállítói Nyugat-Magyarországon. Szóval nekünk jó hír, hogy a Volvo Kassára jön, mert abból mi sokat tudunk profitálni.
A trianoni határ közismerten kettévágta a Bodrogközt, Szlovákia területére 33, a magyarországi részre 22 település jutott. A határ menti térség mindkét része hasonló, végletesen rossz gazdasági helyzetben van. Három éve összefogtak, és megpróbálnak egy kilábalási tervet megalkotni, amihez el szeretnék érni, hogy kiemelt támogatási programmá váljon a kezdeményezésük mindkét országban. Tudjuk, hogy nem a pénzbőség időszaka van, de meglátása szerint erre juthat-e forrás magyar részről, és a szlovák kormánnyal esetleg egyezségre lehet-e jutni saját részük fejlesztése érdekében? Összesen 55 település és mintegy 60 ezer ember sorsa a tét.
A határ menti fejlesztések kiemelt helyen szerepelnek a magyar gazdaságfejlesztési stratégiában. Erre hozzuk létre az úgynevezett Európai Társulási Tanácsokat. Egy ilyen létre fog jönni most itt, a Bodrogközben is. A Bodrogköz magyar oldali településein már készítik elő ennek a társulásnak a létrehozását, és egyeztetik azt a szlovákiai oldalon található partnereikkel is. Ez azért nagyon fontos, mert az ország számára rendelkezésre állnak úgynevezett Interreg-források, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió a határ menti együttműködésre külön forrásokat ad. Erre kaptunk 133 millió eurót magyar–szlovák viszonylatban, amihez a két kormány hozzátett még 30 milliót, így összességében rendelkezésre áll egy 160 millió eurót meghaladó keret. Ennek az összegnek egy meghatározó részét szeretnénk az északkelet-magyarországi és a délkelet-szlovákiai együttműködésre költeni. Hamarosan kiírásra kerülnek újabb pályázatok, ezért is nagyon fontos, hogy a térség települései az Európai Társulási Tanácsukat minél előbb hozzák létre annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudjanak pályázni ezekre a pénzügyi forrásokra.
A lelkes Orbán Viktor szerint „fantasztikus év áll előttünk 2025-ben”
1. Putyin: aki elhiszi magáról, hogy Magyarországról ő közvetíteni képes egy USA vs Oroszország konfliktusban, annak sajnálatos módon elmentek otthonról. Aki a saját országában több millió embert hagy éhezni, fázni, nyomorogni, miközben dollármilliárdokat lop el éppen tőlük, de közben a keresztényi kötelességekről magyaráz karácsony kapcsán, meg egy háború kapcsán, ahol a saját szövetségesei, pl a NATO ellenségeként vesz részt, az pedig egy szánalmas bohóc, nem csak hazug pöcs
2. Trump: se Trump, se Musk, se senki az amerikaiak közül egyetlen posztot sem pazarolt erre a mar-a-lagoi délutánra, ugyanis nem volt semmiféle tárgyalás, meg egész délután, csak a Főnök posztjaiban. Pont ugyanúgy, ahogy január 20-tól sem fog lónak a fasza sem megváltozni, csak a primitív magyar hívők, akik „csak a közszolgálati csatornát nézzük”, na azok várják azt, hogy január 21-én 220 ft lesz a dollár, brüsszelt elnyeli a mocsár, a fradi megnyeri a BL-t, és Magyar Pétert Soros György mellé akasztják.
Csodálaztos nézni, ahogy felelős, komptenes miniszterelnök helyett egy kétségbeesett, kapkodó balfaszt látunk a korábbi nagyszájú gyökér helyett, aki bel-, és külföldön is elszigtelődött, akinek lerohadt az egész országa a saját lopkodása miatt, akivel civilizált politikusok évek óta már szóba sem állnak sehol, akik valódi országvezetők kegyeit akarja keresni azzal, hogy szívességeket tesz nekik, meg hiteleket nyújt, meg próbálja észrevétetni magát, de lejár az EU elnökség, lejár Biden elnöksége, lejár majd az orosz háború is, és elfogynak a témák, elfogynak az emberek, és elfogy a pénz is. A család szupergazdag, de a hatalomvágyat nincs tovább mivel etetni, és jön a Tisza, amelyik ki fogja pöckölni a székéből is. És aztán majd lehet Hatvanpusztából, vagy egy oroszországi pecóból hisztizni, meg utasítgatni Polt Pétert, meg az addigra acsargó volt fidesz-gárdát csillapítani, meg fenyegetni, hogy kussoljanak.
Fantasztikus végjáték elé nézünk, a Főnök távozáskor még lerombol egy csomó dolgot, megöl egy csomó embert, tombolni fog a FB csoportjában, és persze „a haza nem lehet ellenzékben”, de aztán tényleg vége lesz.
Aztán kiderül, ki a kicsi igazából.
Unalmas már ez a bolsevik uszítás 1906-tól
„Azt látom, hogy egy nagyon komoly Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen tengely jött létre, ami … az egész európai gazdaságot meghatározza.”
Képzelem, hogy összef0sták a gatyájukat ettől a mocskos imperialisták a Ruhr-vidéken!
LÉTREJÖTT A SZEGÉNYSÉGI TENGELY + UKRÁN + ROMÁN SEGÉDMUNKÁSOK MINIMÁLBÉRÉRT . . .
Azért azt tegyük hozzá, hogy Békés megyéből már a magyarok járnak át Romániába dolgozni! 😀