
boon.hu
„Van egy szociológiai háttere a zenekarnak. A rockzenéjükkel tudatosan megragadták a nép lelkét” – beszélt a zenekarról az Eddát nagyon szerető Bordás Péter.
Ő úgy látja, hogy az Edda-rajongók zöme az 1970-es évek végétől kezdve a fizikai, kétkezi munkát végző miskolci emberek voltak, akik közül sokan az akkori nehéziparban dolgoztak. A férfi megjegyzi: az Edda a rendszerváltás veszteseiről is énekelt, akik közül a miskolci gyárak bezárása után sokan elveszítették a munkahelyüket. A miskolciakra Bordás Péter szerint akkora hatást tett az Edda zenéje, hogy a Mese Cukrászda lebontásakor, átalakításakor látni lehetett a festék leszedésekor az Edda Művek feliratot, ami az 1980-as évek elejéről maradt meg az épületen.
„Az Edda valósággal berobbant a köztudatba a rockzenéjével. Emlékeim szerint az 1970-es, 1980-as években főleg romantikus, szerelmes hangulatú zenék számítottak népszerűnek hazánkban, ehhez képest az Edda egy teljesen új stílust képviselt. Az Edda zenéje a munkásokról, a panelházakban élő miskolciakról szólt. Az Edda Művek a gyárak dolgozóiról írt dalokat, akikről korábban szó sem volt a magyar rockzenében” – beszélt a zenekar újszerűségéről Bordás Péter. Az is szokatlan volt a magyar zenei piacon, hogy az Edda nem fővárosi együttes volt, hanem vidéki bandaként megénekelte a dolgozó miskolci emberek életét.
Bordás Péternek először a Kölyköd voltam című dal ragadta meg a figyelmét. Ez volt az első Edda-élménye még az 1980-as években, nyolc-kilenc éves korában. Ez jól jelzi, mekkora kultusza volt akkoriban a csapatnak, és napjainkban is nagyon népszerű a miskolciak körében az Edda.
„Akkor még nem a mondanivalójukra figyeltem fel, hanem a ritmusra, az akkori fül számára teljesen új stílusukra. A rockos hangzás ragadott meg. Aztán évről évre felfokozott érdeklődéssel vártam a barátaimmal az új Edda-albumokat. Nagyon tetszett nekem a kezdetektől fogva a lokálpatriotizmusuk, hogy büszkén vállalják Miskolc iránti szeretetüket, ami a mai napig érvényesül a dalaikban” – beszélt az Edda iránti szeretetéről Bordás Péter.
„Pataky Attila hangja betöltötte a Diósgyőri várat”
Bónusné Nánási Regina is mesélt nekünk frenetikus Edda-élményéről:
„Életem legnagyobb Edda-koncertjét 2011 augusztusában éltem át. A Diósgyőri várban zúzott a zenekar. Pataky Attila hangja betöltötte az egész teret. A váron kívül is rengetegen gyűltek össze. Ebben az évben költöztem Miskolcra, és rögtön egy Edda-koncertbe csöppentem. Megtapasztaltam a „Sorsod Borsod” érzést, amit két évvel később Veszprémbe is elvittünk.”
Az Edda zenéje bemutatta a vidéki életmódot
Hímer Bertalan Paya, a Rockinform főszerkesztője fiatal korában rajongott az Edda zenéjéért:
„Kamaszkorom meghatározó zenekara volt a Slamovits-féle Bakancsos Edda, nagyon megragadta a gondolatvilágomat. Az 1970-es évek második felében egy olyan zenei hangzással álltak elő, ami az országban páratlannak számított. Nagy igény volt arra a zenei nézőpontra, amit képviseltek, egy vidékiséget bemutató zenei megközelítésre.”
Hímer Bertalan Paya kiemelte: az akkori Edda megragadta a vidéki életmód lényegét, az itt élő emberek érzelmeit. Méghozzá olyan kifejező módon, hogy arra korábban nem volt példa a magyar rockzenében. Az Edda zenéje bemutatta a vidéki-miskolci lét küzdelmes jellegét, ennek szépségéről sem feledkeztek meg.
A későbbi Edda Hímer Bertalan Paya szerint már más zenét hozott létre, jobban közelítettek a nyugati trendekhez. Ezek közül a Rockinform főszerkesztője a Jon Bon Jovi-féle vokális, populáris rockzenét emelte ki.
„Napjainkban is nagyszerű zenészek, az ország vezető dalszerzői dolgoznak az Eddában” – mondta Hímer Bertalan Paya. A legszemélyesebb élménye az együttessel kapcsolatban az idei év nyara, amikor emléktáblát avattak az Edda korábbi miskolci próbatermének helyszínén a miskolci Győri kapuban.
Valóban jó hangja van Pataky Attilának, ami nem menti fel a tettei alól, sem az alól, hogy a városával állandó apokalipszist hajtanak végre járványtemetőnyi csapásokkal együtt.
Adva van a lengyel fenyő-angyal történelem, ellene a rock a pokol angyalaival. Az összes többi lázadás volt az erkölcs, az emberség ellen, ami a punkokkal kezdődött, de már az elmeosztály hippijei is szemben álltak azokkal, akik munkát végeztek, vagy erkölcsösek voltak. A punkokkal együtt nemcsak a zenei apokalipsist hajtották végre, hanem élővilág ellenes gyárakat, üzemeket hoztak létre kommunista álnéven kezdetben, mert akkor ez volt a divat, hiszen állandóan ezer évvel ezelőtti szocializmussal kezdenek. Itt Kádár János tartotta tovább a kubai válság ellenére a szocializmust, annak ellenére, hogy Sztálin diktátorja volt a nagypán utcának. A lázadás korának nevezték el azt az időt, amikor miniszoknyás ördöglányok ropták az ördög-táncot, nem sejtve a világ nagy része, hogy mindez a tökéletesek és emberség ellen irányuló pokolnépek harca volt. Ehhez járult, hogy nem akartak visszamenni a purgatóriumukba, hanem feltámadást hírdettek meg hamvasi és atlantiszi spiritiszta, 666 ózdi központba helyezett ördögi elméletekkel az egész világon, ezeket érzékenyítik azzal, hogy ők nem emberek, ismételve mindazt, amit bármelyik időben és korban emberek és szentek ellen elkövettek.
Miskolc nagyon bátor volt, hogy megáldozta az emberiséget és ezt ünnepli győzelemként 1997 óta, kivégző és deformáló sorozatával a feketemágusainak, akár a Győri kapu népének. Az utcanép még a buddhizmust is ismételte egykori korok ideje alapján, ők üzemeltetik az egyetemeket, amelyik kommunista korokat hajtottak végre szintén. Közben csápoltak a Piramisnak is, mert az ő kitermelésük történik egész Ázsiával, India legalsó kasztjának kezdetével. Az ördögei a Siriusznak elvégezte a munkáját.
CSAK MENET KÖZBEN ATTIS EGY ELVTELEN, PÉNZÉHES UFONAUTA LETT.
Erről a retxl leginkább egy pöxödröt kellene elnevezni