A Toca csapat nagy kirándulása a miskolci faxerdőben. Kertész Béla, a szoci Bazin Géza, Korózs András és Szántó Rita és papája Szántó Pista

Már több mint egy hónapja nem tudjuk,  miért kaserolta Veres Pál  két volt  munkatársát a fideszes boon.hu felületén( amiről korábban kijelentette, hogy utálja őket, és nem fog nekik nyilatkozni a büdös életbe sem). Szvoboda  korábban alkalmatlannak ítélte  Verest a polgármesterségre, viszont megdicsérte, hogy egyébként meg egy jó fej.  Szőke Tibort meg elítélte a bíróság a Fűtőmű ügyében?

FotÓ: Freund Jenő és Zoltai Gusztáv ex munkásőr. Archív

Kivágtak egy fél erdőt Miskolc határában, miközben már harmadik miskolci polgármester veri a habot grinsziti ügyben. Közben ültettek egyet valahol a világvégén.

Még mindig nem tudjuk, hogy mennyire perli Rózsa Edit a Miskolc Holding egyik cégét (80 millióra?), miközben ismét várja ezúttal  a Toca csapat pénzügy támogatását a ” nagy miskolci falunapra” amit Kocsonyafesztnek hívnak.  ( A kormány szerin túl sok a falunap itthon, mert az önkormányzatok tele vannak gempával és mégis állandóan pénzért rinyálnak. )

Ijesztő külsejű emberek foglalkoztat (?) a Városháza, hogy megrendszabályozza a jegyet nem vásárló, jobbára cigányokból álló lyukói busz közönségét ( és más járatok  állítólag rettegő utasait).

Bár Toca  polgármester nem ígért átlátható Városházát mint elődje , de tény, hogy egyelőre nem kapkodják magukat Szántó Rita utódai, a hozzájuk intézett kérdésekre.

Közben folyik a Városházán és környékén a lopakodó kádár (sicc) kádercsere.

Már nem dolgozok a Legendás a Városgazdánál a legendás Kertész Béla, de talán a szoci Bazin Géza sem. Állítólag lapátra került, a szakmailag kikezdhetetlen Korózs András és Szántó Rita papája Szántó Pista, a kádár korszak nosztalgiajától csöpögő  Minapos (miskolci szlengben Mifos) Harsona jegyzetek írója is.

Sőt,  állítólag a híres Észak Átjárós újságíró Balogh Attila sincs már ott, akit állítólag  egyszer már Kriza korszakban is kirúgtak ugyaninnen.   Személyesen  Kriza részeges, rendőrség fogdás komiszárja intézkedett vele szemben, korábban. De, lehet, hogy most is.
Vajon mit vétett Szántó Pista, aki az igazáért  földre vittek a Veres Huszárok, a rendőrök pedig fogdába vágták. Állítja, hogy még le is zsidózták Állítólag a bíróság ítéletéből kiderülhet , hogy elhangzott-e a Nagyposta előtt a „Deszantos vagyok bazdmeg” felkiáltás, de sajnos nem olvastuk a fontos  az iratot. Talán ott volt mellette az akció idején a miskolci hitközség

örökös tiszteletbeli elnöke

Freund Jenő aki a szantográfon panaszkodik mostanában mellőzése miatt.

Pistát 1971-ben szervezte be a III/II. osztály hazafias vonalon,  Nádor fedőnéven ügyködött.

 

Egy tapolcai találkozón, ahol a  helyi vendéglátósok kérdezgették, hogy mikor nyit a BARLANG, DE NEM TUDTAK DÁTUMOT KIHÚZNI TOCA POLGÁRMESTERBŐl
Állítólag Kilián Pista már árulja is a szállodáját.  ( Viszont már napi 1000 euróért ki lehet bérelni a Wicha rezidenciát Tapolcán. )Nagy kirándulás lesz helyi fidesznek a nagy miskolci  faszerdőben,  az elkövetkező öt év Lehet, hogy a végére már  Magyar Péternek fogják hívni az új miniszterelnököt, miközben egyre mélyebbre zuhan recesszióba Magyarország.

Az 5 milliárdhoz  még 3  kellene, hogy olyan legyen miskolci tömegközlekedés mint volt. Hozzáértők szerint, ennyi pénz már soha nem lesz erre.

Pedig ezzel győzött, a számok szerint esélytelen Toca, Bánatos Andiék ellen.

Szántó Pista

Szántó István miskolci újságírót 1971-ben szervezte be a III/II. osztály hazafias vonalon, majd „Nádor” fedőnéven foglalkoztatta. Kezdetben ügynöki minősítést kapott, később titkos megbízottként látta el megbízásait. Az interjúból kiderül, a magyar titkosszolgálat Szántó István révén 1972-74-ben három nyári tábort is szervezett Splitbe, hogy elősegítsék zsidó fiatalok alijázását, Izraelbe való kitelepülését, majd az izraeli titkosszolgálat többek között rajta keresztül tartott kapcsolatot a magyar társszervvel. „Nádor”-t a ’80-as években magyarországi befolyásra törekvő nyugati cégekre állították rá, de megpróbálták elküldeni az MDF lakitelki tanácskozására is, bár utóbbit nem vállalta. Tevékenységét a rendszerváltozás idején felülvizsgálták, de foglalkoztatását fenntartották.

Zolta Gusztáv

Zoltai az 1956-os forradalom alatt a kecskeméti repülőtéren teljesített katonai szolgálatot. A forradalom után munkásőr lett a Kőbányai Textilgyárban, illetve belépett a kommunista állampártba, az MSZMP-be is. 1959–1967 között a Magyar Hirdető osztályvezetője volt.[6] 1968–1976 között a Mikroszkóp Színpadnál Komlós János művészeti titkáraként tevékenykedett.[6] 1976–1987 között a Várszínház művészeti főtitkára, a Játékszín ügyvezető igazgatója Rigó László keze alatt, ill. a Pesti Vigadó művészeti vezetője volt.[6] 1987-től az Emanuel Alapítvány titkára.[6] 1987–1991 között a Budapesti Zsidó Hitközség kulturális központjának igazgatója.[6] 1989-től a Magyarországi Cionista Szövetség vezetőségi tagja.[6] 1991-től a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, illetve a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójává választották.[6] Utóbbi tisztségéről 2014 áprilisában lemondott.[7][8] 1992-től a Zsidó Világkongresszus v. b. tagja volt.[6] 1997-től a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) társelnöke.[6]

Egy időben az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja is volt. 1992-ben Landeszmann György budapesti főrabbi mellett ő volt a másik alanya a „bőgatya és fütyülős barack” néven elhíresült interjúnak, amiben Landeszmann a zsidóság és a magyarság kulturális összefonódottságára tett gúnyosnak értelmezhető kijelentést (Zoltai az interjú egy részétől hamar elhatárolta magát). Mivel az egyik legfőbb magyarországi zsidó hitközségi elöljáró, személye a rózsadombi paktumtól kezdve gyakori alakja a rendszerváltás utáni változatos összeesküvés-elméleteknek.

Vezető fotó: Híres miskolci politikusok. Archív