Hat magyar egyetem keresettel támadta meg az Európai Unió Bíróságánál azt az uniós határozatot, amely szerint a magyar szabályozás nem kezeli megfelelően az úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban felmerülő összeférhetetlenségi kockázatokat.

A keresetet a modellváltáson átesett Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Debreceni Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, és a Dunaújvárosi Egyetem nyújtotta be.

Az EU-döntés azt jelenti a gyakorlatban, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek továbbra sem fognak hozzáférni az Erasmus+- és a Horizont-programokhoz. „A Bizottság egyértelműen felvázolta, milyen kiigazítások lennének szükségesek a helyzet megfelelő orvoslásához” – közölte a testület. Ha Magyarország meghozza szükséges intézkedéseket, feloldhatják a korlátozásokat.

Az Európai Tanács 2022. december 15-én függesztette fel határozatával a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások közel egyharmadát, vagyis 6,3 milliárd forintot. Szintén ekkor tiltották meg az uniós intézményeknek, hogy támogatást adjanak a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, valamint az általuk fenntartott közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak. Ez azt jelentette, hogy a 21 magyarországi modellváltó egyetem nem vehet részt azóta sem az Erasmus+ oktatási csereprogramban, valamint a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programban sem.

Az indoklásban korrupciós kockázatnak ítélték, hogy a jelentős állami támogatásban részesülő intézmények irányító testületeiben magas rangú állami és kormányzati tisztségviselők ülnek, akik adott esetben döntenek ezeknek a forrásoknak az odaítéléséről.

A hat tiltakozó egyetem közleményében azt írta, a határozatot „az Európai Unió Tanácsa és Bizottsága bizonyos politikai aggályaira hivatkozva” fogadták el, és a benne lévő intézkedéscsomagnak az a célja, hogy „nyomást gyakoroljon Magyarországra”.

„Ennek melléktermékeként 21 magyar egyetem és hallgatói, kutatói, klinikái és intézetei is belekerültek egy olyan politikai konfliktusba, amelynek során méltánytalanul hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, ellentmondva az Európai Unió alapelveinek: egyenlő bánásmód, tudományos szabadság, diszkrimináció tilalma, ártatlanság védelme. A Tanácsnak a Magyarország kormányával kapcsolatos, a helyzet alapjául szolgáló problémáinak semmi köze nincs a magyar egyetemeknek. Erre tekintettel a jelen közleményt aláíró hat magyar egyetem keresettel támadta meg a Határozatot az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke előtt” – írták.

Hozzátették: „meggyőződésük, hogy az Európai Bizottság és a Tanács által a Magyarország kormányával szemben felhozott, jogállamisággal kapcsolatos aggályok nem szolgálhatnak jogszerűen ürügyként a magyar egyetemek integritásába való beavatkozásra, valamint a kutatók és hallgatók súlyos megbüntetésére. Az Európai Bizottság mostani döntése arra bizonyíték, hogy nem kívánnak párbeszédet folytatni, nem számítanak az immár két éve hangoztatott érvek, amelyek azt bizonyítják, hogy a modellváltással semmilyen módon nem sérült az egyetemi autonómia. Ezzel ellentétben az Európai Bizottság az, amely bele kíván szólni az egyetemi autonómiába, és mondvacsinált indokokkal felülbírálni az egyetemi döntéseket”.