Ha kisebb mértékben is, de – nőtt a beruházási hajlandóság – fejtette ki Bihall Tamás

 ha kisebb mértékben is, de – nőtt a beruházási hajlandóság – fejtette ki Bihall Tamással, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke. 

„A mi vármegyénk egy nagyon bonyolult gazdasági összetételű térség, ahol az elmúlt évtizedek során megváltozott az ipar szerkezete. A korábbi kohászati bányászati struktúra helyét átvette a korszerű gépipar, járműipar, elektronikai ipar. Külön ki kell emelni a két vegyipari központot, a MOL Petrolkémia Zrt.-t és a BorsodChemet, ahol az iparágat tekintve világszintű fejlesztések zajlanak. Mind a két óriás meghatározó szereplője a világ vegyipari korszerűsítésének, átalakításának. Fontos az is, hogy az említett hazai nagyok és a multinacionális vállalatok mellett a helyi, immár 30 éves múltra visszatekintő kis- és közepes vállalkozások és a szolgáltatók is egyre magabiztosabban élik mindennapjaikat. A gyorsmérleg szerint a vármegye gazdasága stabil alapokon áll, sajnos azonban a kihívásokkal teli inflációs időszakot, a háború hatásait és a német gazdaság gyengélkedését mi is megérezzük. A KSH legfrissebb adatai szerint vármegyénk beruházási teljesítménye csak mérsékelten nőtt az idei év első félévében, az iparon belül a feldolgozóipar, ezen belül is a járműgyártás és a vegyipar mérséklődő teljesítménye emelhető ki. Az építőipart az első negyedévi eredménye tartja pozitív tartományban, de a rendelésállomány lényegesen alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A turizmusunk ugyanakkor jól teljesített az első nyolc hónapban. Jó hír viszont az, hogy a tavalyi visszaesést követően az első hat hónapban javult a beruházási hajlandóság: a megfigyelt vármegyei székhelyű gazdasági szervezetek 225 milliárd forintnyi fejlesztést hajtottak végre, összehasonlító áron 2,6 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel egyike voltunk annak a három vármegyének, ahol nőni tudott ez a teljesítmény. Bizakodásra ad okot az a tény is, hogy az egy lakosra jutó ipari termelés az első hat hónapban 3,7 millió forint volt nálunk, ami 29 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A vármegyék és a főváros rangsorában ez az érték – az egy évvel korábbival megegyező – 6. helyet jelentette számunkra” – elemez Bihall Tamás.

Bihall Tamás

Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen irányba tart a gazdaság, a szakember a kormány 21 lépést tartalmazó, Új Gazdaságpolitikai Akciótervét, ezen belül is a Demján Sándor nevét viselő tőkeprogramot emeli ki. Aminek a célja a mikro- kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése, feltőkésítésük, és ezzel hitelképességük javítása. A tőkeprogramot a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara – a területi kamarák bevonásával – valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Tőkeholding közreműködésével valósítja meg. Az elkövetkező hónapok egyik kiemelt kamarai feladata lesz, hogy a program részleteiről – amely komoly lendületet adhat a térség gazdaságának -, a kamara pontos és naprakész tájékoztatást adjon a vállalkozóknak.

„Ami a betelepülő cégeket illeti, az elmúlt időszakban Miskolcra és környékére komoly beruházások érkeztek a kormány jóvoltából, és a térség gazdasága számolhat ezeknek a beruházásoknak a fejlesztő hatásával. Jó, hogy gyárat épít nálunk például a német családi vállalkozás, a Meleghy Automotive Hungary Kft., hogy már működik a miskolci Mechatronikai Ipari parkban a kínai Chervon Auto, hogy Felsőzsolcán már termel az autóipari alkatrészeket gyártó, brit tulajdonú GKN Automotive Hungary Kft. gyára, és szintén pozitív hír, hogy idén áprilisban elhelyezték az osztrák Wienerberger 12 milliárd forintból megvalósuló betoncserép gyárának alapkövét Hejőpapin. Szerencsére még folytathatnám az új beruházások sorát, de azt gondolom, ezek a közelmúltban megtelepedett cégek jó bizonyítékok vármegyénk tőkevonzó képességére” – folytatja a BOKIK elnöke.

Aki szerint ha egy befektető érkezik a vármegyébe az elsők között az infrastruktúra, a jó megközelíthetőség, a szakképzett munkaerő, a zöld, vagy barnamezős beruházásra alkalmas területek és a kutatás-fejlesztési, innovációs háttér érdekli, aminek a régió javarészben megfelel: az autópálya hálózat bekapcsolja az európai vérkeringésbe, a vármegyében található ipari parkok alkalmasak az új beruházások fogadására, a Miskolci Egyetem pedig biztosítja a megfelelő tudományos hátteret, és a magasan képzett szakembereket. A középfokú szakképző intézményekből is jól felkészült fiatalok kerülnek ki. Ami komoly kihívást jelent az a képzett és tehetséges fiatalok megtartása.

És mivel egy vállalkozó számára központi kérdés a versenyképesség és a termelékenység erősítése, a hatékonyság javítása,  – a tagvállalatok javaslatait felhasználva – a BOKIK is ebből kiindulva határozta meg a következő négy év legfontosabb céljait, a BOKIK 10 pontját.

„A mi prioritásaink a következők lettek: a mesterséges intelligencia alkalmazása, az ESG, a zöld átállás, a digitalizáció, a klímaváltozás. Emellett, a vármegye gazdasági szerkezetéből adódóan, kamaránknak segíteni kell a kiegyensúlyozott kistérségi fejlődést és a szakképzett munkaerő biztosítását is. Az ipari fejlesztések mellett a turizmus az, amit véleményünk szerint kiemelten kell kezelni, újra át kell gondolni, hiszen a mi környezetünk, természeti adottságaink kiemelkedő iparággá formálhatják ezt a területet. A felsoroltak megvalósításához természetesen nekünk is komoly szakértői bázisra van szükségünk, éppen ezért – minden területen – arra törekszünk, hogy minél nagyobb tudással bíró tanácsadói csapatot, „agytrösztöt” hozzunk létre a kamarai munka támogatása érdekében” – ismertette az elnök.http://ha kisebb mértékben is, de – nőtt a beruházási hajlandóság – fejtette ki Bihall Tamás