A Deutsche Welle az Orbán Viktor szerint is megromlott lengyel-magyar viszonyról ír, a Bloomberg a magdeburgi merénylet hátterét elemzi, a Telegraph Trump ukrajnai béketerveinek kimenetelét latolgatja. A New York Times és a Wall Street Journal pedig arról ír, mi az, amit valóban megtehet, és mi az, amit nem a megválasztott amerikai elnök. Mekkora valójában Kína mozgástere? Trump valóban lerohanhatja Panamát? Amerikában is eljöhet az újságírók bebörtönzése?
Deutsche Welle
A volt lengyel igazságügyi államtitkár elmenekült a bírósági eljárás elől, ám hiába gyanúsítják odahaza korrupcióval, Orbán Viktor befogadta. Ily módon történelmi mélypontra zuhantak a kétoldalú kapcsolatok, miután Magyarország politikai menedékjogot adott Marcin Romanowskinak – tér vissza az esetre Keno Verseck a Deutsche Wellén.
A kommentátor felidézi, hogy a magyar kormányfő egykor csodálta a lengyelek szabadságvágyát és kommunistaellenes harcát, olyannyira, hogy a diplomamunkájának azt a címet adta: A lengyel társadalmi önszerveződés a Szolidaritás példáján. Ma viszont már arról beszél, hogy igencsak megromlott a kétoldalú viszony, mivel a „liberális varsói szivárványkoalíció nem képes különbséget tenni a párt- és az állami politika között”.
Valójában Donald Tusk miniszterelnök azon van, hogy szétválassza a kettőt, és egyben feltárja a nemzeti-konzervatív PiS-kabinet korrupciós ügyeit. Utóbbiak egyik kulcsfigurája Romanowski, a korábbi államtitkár. A történtek jól mutatják, milyen óriási gondokkal küszködik a hatalom a jogállam helyreállítása során. Az igazságszolgáltatás tele van Kaczynskiék embereivel, és Andrzej Duda államfő próbál késleltetni minden reformot.
Ez egyben sejteni engedi, milyen problémákkal szembesül Magyarország, ha netán bukik a Fidesz.
Lengyelország számára ugyanakkor az egész Romanowski-história precedenst jelent – írja a konzervatív Rzeczpospolita, mert a politikus Putyin egyik szövetségesétől kért segítséget. Az pedig szégyen, ha valaki összeáll az orosz elnökkel.
„Az egész húsz év egyik legfontosabb tanulsága, hogy Magyarország stratégiai terv nélkül csatlakozott az Unióhoz. A sodródás a mai napig igaz, és így nehéz kihasználni az uniós forrásokban rejlő elképesztő lehetőségeket.” elég summás megállapítás, s az igazság az az, hogy a szerencsétlenkedés csak az első évekre igaz, Orbán & Co. igen sikeresen kihasználta a lehetőségeket; eredményesen ellopta nem csak a pénz javát, de az országot és most éppen regionális hatalomra törekszik.
Külön meglepetést érdemel az a rész, ahol a cseh vitézekről értekezik. „a kétféle gazdaságpolitikai prioritás eltérő eredményt hozott” –írja. Azonban az igazság az az, hogy a prioritások eltérése nem csak politikai kérdés; alapvető mentalitás béli. A csehek mindig is – még a szocializmus alatt is – polgári társadalom voltak, míg nálunk …
Nem is beszélve arról a sajnálatos tényről, hogy az országot eluralta ez a műveletlen paraszt-suttyó bagázs, akinek – a zsebeik tömködés mellett – az állandó hazug rinyálásain túl csak a hülye-gyerek stílusú büszkélkedése „milyen ügyesen dugdosom a kocsi kerekei közé a botomat! =))”
))) Forró lányok várnak rád —– https://ok.me/7TJI1