„Az egész húsz év egyik legfontosabb tanulsága, hogy Magyarország stratégiai terv nélkül csatlakozott az Unióhoz. A sodródás a mai napig igaz, és így nehéz kihasználni az uniós forrásokban rejlő elképesztő lehetőségeket.” elég summás megállapítás, s az igazság az az, hogy a szerencsétlenkedés csak az első évekre igaz, Orbán & Co. igen sikeresen kihasználta a lehetőségeket; eredményesen ellopta nem csak a pénz javát, de az országot és most éppen regionális hatalomra törekszik.
Külön meglepetést érdemel az a rész, ahol a cseh vitézekről értekezik. „a kétféle gazdaságpolitikai prioritás eltérő eredményt hozott” –írja. Azonban az igazság az az, hogy a prioritások eltérése nem csak politikai kérdés; alapvető mentalitás béli. A csehek mindig is – még a szocializmus alatt is – polgári társadalom voltak, míg nálunk …
Nem is beszélve arról a sajnálatos tényről, hogy az országot eluralta ez a műveletlen paraszt-suttyó bagázs, akinek – a zsebeik tömködés mellett – az állandó hazug rinyálásain túl csak a hülye-gyerek stílusú büszkélkedése „milyen ügyesen dugdosom a kocsi kerekei közé a botomat! =))”
ez így van
Ki tudja hány évünk?
„Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk – mai fiataloktól – a jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik.
Barátaim! Mi, fiatalok sok mindent nem értünk, ami talán természetes az idősebb generáció számára. Mi értetlenül állunk az előtt, hogy a forradalmat és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók ma váratlanul ráébrednek, hogy ők Nagy Imre reformpolitikájának folytatói. Azt sem értjük, hogy azok a párt- és állami vezetők, akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító tankönyvekből oktassanak, ma szinte tülekednek, hogy – mintegy szerencsehozó talizmánként – megérinthessék ezeket a koporsókat. Mi úgy véljük, nem tartozunk hálával azért, hogy harmincegy év után eltemethetjük halottainkat, nem jár nekik köszönet azért, mert ma már működhetnek politikai szervezeteink.
A magyar politikai vezetésnek nem érdeme, hogy a demokráciát és szabad választásokat követelőkkel szemben, bár fegyvereik súlyánál fogva megtehetnék, a Pol Potéhoz, Jaruzelskiéhez, Li Pengéhez vagy Rákosiéhoz hasonló módszerekkel lépjenek fel.
Ma, harminchárom évvel a magyar forradalom és harmincegy évvel az utolsó felelős magyar miniszterelnök kivégzése után esélyünk van arra, hogy békés úton érjük el mindazt, amit az 56-os forradalmárok véres harcokban, csak néhány napra is, de megszereztek a nemzet számára. Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak. Ha nem tévesztjük szem elől 56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről. Ha van bennünk elég merészség, hogy mindezt akarjuk, de csak akkor, beteljesíthetjük forradalmunk akaratát. Senki nem hiheti, hogy a pártállam magától fog megváltozni. Emlékezzetek: 1956. október 6-án, Rajk László temetésének napján a párt napilapja, a Szabad Nép öles betűkkel hirdette címlapján: Soha többé! Csak három hét telt el, és a kommunista párt ÁVH-s keretlegényeivel békés, fegyvertelen tüntetők közé lövetett. Két év sem telt el, és az MSZMP Rajkéhoz hasonló koncepciós perekben ítéltettek halálra ártatlanok százait, köztük saját elvtársait. Mi nem érjük be a kommunista politikusok semmire sem kötelező ígéretével, nekünk azt kell elérnünk, hogy az uralkodó párt, ha akar, se tudjon erőszakot alkalmazni ellenünk. Csak ezen a módon kerülhetjük el az újabb koporsókat, a maihoz hasonló megkésett temetéseket.
Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál, Szilágyi József a magyar függetlenségért és szabadságért adták életüket. A magyar fiatalok előtt ezek az eszmék még ma is sérthetetlenek: meghajtják fejüket emléketek előtt.
Nyugodjatok békében!”
Bijjon, bijjon
” A brit tudósok még mindig értetlenül állnak a jelenség előtt, hogy a nyálcsorgató negatív IQ-s
vidéki suttyó bőgatyás Fideszesek már több mint 10 éve folyamatosan felmossák a padlót a
balliberális haladó, modern, felvilágosult intellektuális csúcsragadozókkal.”
Értem.
2010,2014,2018, 2022 között a Szivárványos moslékkoalíciotok mást sem tett, mint ; rinyált
vagyis
jajgatott, nyavalyogott, sápítozott, sopánkodott, nyafogott, hisztiziett, nyekeregett, hisztériázott, nyöszörgött, nyivákolt, szűkölt, picsoottg, nyavalyogogtt, nyávogot, siránkozott, …
Olyan jó volt élvezni minden választás után 3 napig, ahogy kussoltatok. Fölséges volt az csend.
Megérte a munkát!
Jön Kéri Laci bá’ 2025 január 15.-én Egerbe Előadni a nagy semmit. Ott leszel? 😁😂🤣😀
Aha. Csak egy kicsit átpofoztátok a LeisztingerNÉPSZAGA újságcikkét, uszításra, gergelésre
Még a szigetetelő ipar marketinget is kihagytátok. Holott biztos van ott egy-két oligarchátok.
Aztán, ahogy ti odab@sztatok a magyar iparnak, Miskolc gyárai,üzemei akkora fosszílis leválást
hozott, hogy az EU azóta is önti pénzt a Városba.
NEÉPSZAGA- idézet:
„Az egész húsz év egyik legfontosabb tanulsága, hogy Magyarország stratégiai terv nélkül csatlakozott az Unióhoz. A sodródás a mai napig igaz, és így nehéz kihasználni az uniós forrásokban rejlő elképesztő lehetőségeket. Nem történtek komoly beruházások a humán tőkébe, annak infrastruktúrájába, legyen szó akár az egészségügyről vagy az oktatási intézményrendszerről. Az EU örömmel adna pénzt épületenergetikára, amivel végig lehetne vinni egy nagy panelrekonstrukciós programot vagy a Kádár-kockák újraszigetelését. Vagy tettünk érdemi lépéseket annak érdekében, hogy leváljunk a fosszilis energiákról, erősítve energiafüggetlenségünket? És ez csak néhány példa. Világos, milyen területeken kellene előbbre lépni, hogy az ország hosszú távon, fenntartható módon fejlődni tudjon, rendelkezésre is állt hozzá soha nem látott mennyiségű pénz, de másra folyt el. Ideje lenne a politikának stratégiai szinten végiggondolnia, mi Magyarország helye az EU-ban, hogyan tud belőle a legtöbbet profitálni. Ehelyett ott tartunk, hogy állandósulnak a kormány konfliktusai a szervezettel, az uniós pénzek jelentős része pedig fel van függesztve. Az uniós tagság a felmérések szerint a legtöbb ember számára a felzárkózás, a gazdasági fejlődés esélyét jelenti. Mellette leginkább a szabad munkavállalást, tanulást, a határok nélküli mozgást. Ezek az előnyök most csak korlátozottan tudnak érvényesülni, lásd például az Erasmus-program felfüggesztését. Ha ez a helyzet tartósan fennmarad, a társadalom elbizonytalanodhat, és az lesz a kérdés, ki a felelős ezért: Brüsszel vagy az Orbán-kormány? Nagy tehát a tétje, hogy kit tart ezért bűnösnek a magyar társadalom, és hogy erősödik-e az euroszkepticizmus az elhúzódó konfliktusok hatására. Ez már nem játék, az ország fejlődése, modernizációja múlik az uniós tagságon.”
EGYRE BIZTOSABB BENNE A TÁRSADOLOM , HOGY A DK, MOMENTUM, TISZA,LMP , PÁRBESZÉD CSAK EGY HAZAÁRULÓ BAGÁZS.
Hogyne, hogyne….Zifcak a cseh vitéz, meg Vaclev Havel haver 😁😂🤣😀 a polgári értékekkel.
Menjél már magadnak!
Forgatókönyv
Előre megtervezett lehetett az 1989-es prágai bársonyos forradalom
„Nem az egykori ellenzék, hanem a kommunista állambiztonsági hivatal (StB) forgatókönyve érvényesült az 1989 novemberi bársonyos forradalom prágai eseményeinek kirobbantásában.”
Ezt állítja Ludvík Zifcák volt állambiztonsági ügynök, aki egyike volt a november 17-i prágai tüntetés főszereplőinek, mely végül a korabeli szocialista rendszer bukásához vezetett Csehszlovákiában.
„Nem az volt a cél, hogy a szocialista rendszert kapitalistára változtassuk, hanem olyan változások elérése, amelyek jólétet biztosítottak volna az akkori rendszeren belül” – jelentette ki Zifcák a Zivot című szlovák társadalompolitikai hetilap legújabb, e heti számában közölt beszélgetésben.
1989. november 17-én Prágában hivatalosan engedélyezett diáktüntetést tartottak a Nemzetközi Diáknap alkalmából. A tüntetők egy nagyobb csoportja megszegve az eredeti megállapodást a Vencel térre indult, de a Nemzeti Színház közelében a rendőrség erőszakkal megállította a menetet.
Az összecsapás során az ügynök Zifcák – aki Martin Smíd néven állítólagos egyetemistaként maga is közrejátszott abban, hogy a karhatalommal összecsapásra kerüljön sor, a földön maradt és súlyos sebesültnek tettette magát.
A médiának átadott téves hír, hogy Martin Smíd halott, óriási felháborodást váltott ki országszerte, tüntetésekhez vezetett, s döntő módon hozzájárult a szocialista rendszer megdöntéséhez. Zifcák a szlovák hetilapnak azt mondta: eddig nyilvánosságra nem hozott dokumentumokkal bizonyítható, hogy az eseményeket nem az akkori ellenzék, hanem a kommunista állambiztonság szervezte meg.
„Csak a naivak gondolhatják azt, hogy egy nem egészen ezer személyt számláló ellenzéki csoport képes volt megdönteni az akkori Csehszlovákia politikai rendszerét” – vélekedett Zifcák, aki szerint a disszidensek egy része, köztük Václav Havel is tudott az állambiztonsági tervekről. „Fiktív halálom után el kellett volna tűnnöm külföldön. Minden előre kidolgozott stratégia része volt” – állítja Zifcák.
„24 év elteltével világos, hogy ha minden az akkori tervek szerint történt volna, akkor ma jobban élnénk. Az állam akkori vezetése Milos Jakessel (a kommunista párt vezetője) az élen csődöt mondott. 48 órán belül mindent meg lehetett volna oldani, hiszen a hadsereg, a rendőrség és a népi milícia is a mi kezünkben volt” – fejtette ki a volt kommunista ügynök.
Csehországban a mai napig vita tárgyát képezi a prágai diáktüntetésen történt események háttere, a különféle titkosszolgálatok szerepe, illetve az, hogy valójában kinek is a megbízásából játszotta el Martin Smíd diák szerepét Ludvík Zifcák, akkori kommunista ügynök”
„…az országot eluralta ez a műveletlen paraszt-suttyó bagázs”
Pazmeg! Oszt hagytátok? Egyem a művelt eszdéeszes zuzátokat.
Ide tartozik, hogy a Trianoni-békeszerződés miatt a nagy Magyarország elvesztette a felvidékkel Erdéllyel a legfejlettebb leggazdagabb polgárosodott városait is a lakossággal együtt. Ami a kis országban sajnos egy nem vagy alig polgárosodott többségében földműves falusi paraszti szemléletű primitív társadalmi réteg maradt.
Trump előbb a GDP 5 %-ára emeli a NATO tagállamok katonai kiadásait, ami nálunk nagyságrendileg az éves nyugdíjkiadások felét jelenti. Ehhez még hozzájárul a kínai elektromos autókra kivetett 100
%-os USA és Kanada bűntetővámja, az EU által ennél kisebb, és 2025-től a béke költségvetése helyett be is következik a szárnyalás helyett a szarnyalás.
Ja, majd Trump bácsi megállapodik a kínaiakkal, hogy a magyarországon gyártott aksi az „amerikai logót” kap az akku sarú miatt és mehet a dolog, nincs vám. Üzlet az üzlet.
Bizonyos nem Trump ellenes országoknak elég lesz a GDP 3,5 %-át költeni. Mi az eminens 2%-on vagyunk.
Egyébként Te kínek szurkolsz? A hazádnak gondolom nem.
Nyugodj már meg! Előbb a fideszeseket „lefeketedett” embereknek kell ábrázolnotok. Aztán jöhetnek a vágyott táborok. Ami ugye szülséges és elégséges feltétele volt a BKV eladásának . A mocskos fidesz becsempészte kábarcikára kínait és kilopta a lagzis sátrat a villanytelepi strandra eltakarni a Káli freskókat
Ilyenek. .
„A láger története igazából a negyvenes évek végére nyúlik vissza. Az 1948-ban önállósított Államvédelmi Hatóság (ÁVH) nem csak a szovjet mintákra „épített”, amikor kialakította internáló táborait Recsk mellett Tiszalökön, Kazincbarcikán, Bernátkúton és Sajóbábonyban. A bírósági ítélet nélküli elzárásnak, a rendőrhatósági őrizetnek voltak „hazai hagyományai” is. A kistarcsai „kisegítő” vagy „kiegészítő toloncház” már a harmincas években működött. Eleinte főleg politikai foglyokat zártak ide és „dolgoztak meg” itt, majd 1944-ben a zsidók kiirtásának egyik hazai állomása volt a tábor.
A háború után egészen 1950. május 5-éig a rendőrség kezében volt a létesítmény, amikor – a történész Bank Barbara szerint – „az ÁVH szabályos akció keretében elfoglalta a rendőrségtől a kistarcsai internálótábort.” Az ezreket fogva tartó intézetben a korábbinál jóval brutálisabb rendszabályokat léptettek életbe: a levél- és csomagfogadást letiltották, beszélő nem lehetett, az ablakokat lefestették, a verés és fenyítés mindennapos lett. Belőle nőtt ki Recsk, „mint fatörzsből gyönge ága”, oda a legtöbb foglyot innen vitték át.
De nem mindenkit. A titkos recski tábor első 30 fős fogvatartotti csoportját például a Mosonyi utcai Toloncházból szállították át. A tábort 1951 februárjáig töltötték fel mindenféle okból „lefeketedett” emberekkel.”
))) Forró lányok várnak rád —– https://ok.me/7TJI1