A Vaslady sikerei és kudarcai. „Nem gondolom, hogy az én életemben női miniszterelnöke lesz ennek az országnak” – jelentette ki egy tévéműsorban 1970-ban Margaret Thatcher. Tévedett. Sőt! Ő nemcsak az Egyesült Királyság első női kormányfőjeként írta be a nevét a történelembe, hanem olyan jelentős vezetőként is, akihez egy politikai irányzat, a „thatcherizmus” kapcsolódik. 1979 májusában költözött be a nevezetes Downing Street 10-be, miután pártja, a konzervatívoké nagy többséggel megnyerte a választásokat. Három cikluson át irányította az országot, egészen 1990 novemberéig, amikor lemondásra kényszerítették.

Kéthly Anna, a szélsőségek ellenfele. A két világháború közötti magyar politika egyik meghatározó személyisége, férfiakat is megszégyenítő retorikai képességekkel bírt. Kéthly Anna kilencgyermekes munkáscsaládba született, így a saját bőrén tapasztalta meg a dualizmus utolsó időszakának szociális problémáit. Ez hamar a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz terelte: az őszirózsás forradalom alatt már a mozgalom tevékeny tagja volt, de a Tanácsköztársaság időszaka mélyen megrendítette, mivel a diktatórikus kommunizmust nem tekintette követendő útnak.

Az ellentmondásos Indira Gandhi. India első és máig egyetlen női miniszterelnökének karrierje és politikai megítélése napjainkban is viták tárgyát képezi. Egyesek a szegények pártfogóját, a női emancipáció példaképét, mások a demokrácia szerkezetét megroppantó, dinasztiaalapító diktátort látják benne. Egy dolog bizonyos: személye és öröksége nem hagyható figyelmen kívül, hatása most is érzékelhető akár az indiai politikai pártok rendszeréről, akár a politikai retorikáról van szó.

Golda Meir békében és háborúban. Hét biográfiai mű jelent meg róla, számos interjú, magazincikk, valamint három önéletrajz is. A munkák többsége sikeres politikusként mutatja be, aki az izraeli férfiközpontú politikában és a Közel-Kelet farkastörvények által uralt nemzetközi kapcsolataiban is sikerrel helytállt. De hogyan vált országa egyik legismertebb közéleti szereplőjévé? És valóban olyan sikeresnek mondható a politikai öröksége, ahogyan azt a róla készült művek száma és tartalma sugallja?

Slachta Margit, az elesettek védelmezője. A XX. században több politikai, gazdasági és morális összeomlást élt meg a magyar társadalom. Az újraéledés folyamatában döntő jelentőségűnek bizonyult, hogy kik voltak azok a meghatározó politikusok, akik lehetőséget kaptak az új irányok és keretek kialakítására. Slachta Margit parlamenti képviselőként azok közé tartozott, akik mind 1920-ban, mind 1945-ben befolyással voltak Magyarország jövőjére.

Az ABBA-kultusz a Kádár-korszakban. Az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét 1974. április 6-án a svéd Abba együttes nyerte meg a Waterloo című dalával. A párokból álló kvartett azóta több mint 200 millió lemezt adott el, hatásuk a mai popzenére megkérdőjelezhetetlen. A hetvenes években Magyarországon is óriási kultuszuk volt: a fülbemászó dallamok és a letisztult imázs mellett azért is, mert a kádárista rendszer nem tekintette ideológiai veszélyforrásnak az együttest.

Wágner Levente emlékei a Don-kanyarból. A 2. hadsereg frontra szállítását és a harcállások elfoglalását 1943 januárjában az elsöprő erejű szovjet ellentámadás követte. Az eseménysor a doni katasztrófaként vonult be a magyar emlékezetbe. A hadjárat és az összeomlás átélőiben a történtek kitörölhetetlen nyomot hagytak – közéjük tartozott Wágner Levente is. Bajtársainak többségével ellentétben ő naplót készített a sztyeppére vezető útról. Sőt, hogy tapasztalatait még kézzelfoghatóbban örökíthesse meg, a jeges pokolba elkísérte örök társa, a fényképezőgépe is.

Hét híres jóslat. Az emberiséget mindig is érdekelte a jövő, s nem kevesen voltak, akik sokat megadtak azért, hogy „megismerhessék”. A legtöbb híres jóslat mindig valaminek a lezárulásához, elmúlásához kapcsolódott, leginkább az apokalipszis valamilyen formában történő beköszöntét jövendölték meg a látnokok.

Mozart utolsó útja. Az idők folyamán mindig akadtak különleges égi és földi jelenségekkel kísért halálesetek, köztük több híres zeneszerzőé. Ahogy a neves művészekről sokszor már életükben legendák születtek, úgy a halálukat is gyakran mítoszok lengik körbe. Ez általában annak köszönhető, hogy néhány eleven fantáziával megáldott író szinte kéjes örömmel színezte ki a nagy komponisták agóniatörténetét, temetését.