Surányi György: Nem lehet büntetlenül százmilliárdokért stadionokat építeni

Pogátsa Zoltán közgazdász beszélgetett Surányi György volt jegybankelnökkel arról, hogy mi a baj a magyar gazdasággal az Economx Exclusive-ban. Surányi szerint 2018-19 körül kellett volna megszorítani, „amikor sütött a nap”, hogy ne 2022-23-ban kelljen, amikor Nyugat-Európa is bajban van. „Akkor kellett volna lazítani, de nem volt rá muníció, mert a jó években elköltötte  kormány” – fejtette ki Surányi a podcast-műsorban.

Bár ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, de Surányi szerint nem lehet büntetlenül

• 30 stadiont építeni,
• 100 milliárdért a jegybank épületét rekonstruálni,
• 120 milliárdért pénzügyminisztériumot építeni.

„Nem lehet jelentős mértékben az uniós pénzekből olyan dolgokat csinálni, amelynek közvetve sincs a gazdaságot segítő hatása” – utalt arra, hogy ha megépítenek egy stadiont és a működési költségek nem jönnek be a bevételből, akkor az vinni fog a GDP-ből, nem hozni.

„Ha a magas nyomásnak, a kanyarban előzésnek, a beruházásoknak – két évvel ezelőttig 27-28 százalékos beruházási ráta volt – köszönhetően egy százalékkal tud növekedni a termelékenység, akkor két dolog lehetséges, vagy nem annyi a beruházás vagy eszeveszetten rossz szerkezetben van. Attól tartok mindkettő igaz” – fogalmazott Surányi.

„A beruházások volumene nem ad ki 28 százalékot a GDP-ből, csak 24,5-25-öt, a kettő különbsége a túlárazás, amit leánykori nevén korrupciónak neveznek. Ha figyelembe vesszük, hogy Lengyelországban 18-19 százalék a beruházási ráta, és sokkal gyorsabb a gazdasági növekedés és a termelékenység növekedése is, akkor lehet mondani, hogy rossz a struktúrája a magyar beruházásnak” – foglalta össze Surányi György.

Surányi szerint megingott a külföldi bizalom a magyar gazdaságban, ez okozhatja a forint folyamatos gyengülését, még akkor is, amikor a papírforma szerint erősödnie kellene.

„Pozitív a külső finanszírozási mérleg, pozitív a reálkamat, 6,5 százalék az MNB irányadó kamata és jelentős a kockázati prémium, ami a magyar állampapír és például a német állampapapír között van tíz éves lejáraton. Egy ilyen helyzetben a forintnak egyáltalán nem kellett volna nagyjából 10 százalékot esnie” – mondta Surányi.

„Magyarország kapcsolata megromlott az unióval, a környező országokkal, miközben virágzik Törökországgal, Oroszországgal meg Kínával. Ez nem nyugtatja meg a piacokat, ez vezet oda, hogy a forint, amikor inkább erősödnie kellene, mint gyengülnie, mégis gyengül, és tudják, hogy az uniós pénzek nem úgy jönnek, ahogy kellene” – adott magyarázatot Surányi György.