Hát, ha a hazám a bűneim miatt elveszítene 410 milliárdot, alighanem én is legalább Indiáig futnék szégyenemben… A nap

Inkább fuss az Ursula vastag csombja tővébe és stopold be a koporsófedél emelgető Hadházy állatorvos zokniját. Rakd tele Varjú elvtárs képviselő és gazdasági miniszter jelölt parlamenti ételhordóját.

„Magyar Péter azt állítja, hogy soha olyan magas nem volt a magyar államadósság, mint 2024-ben. A valóság ezzel szemben az, hogy míg 2010-ben az államadósság átlépte GDP-arányosan a 80 százalékot, 2023 végén 73,5 százalékon állt. A koronavírus-járvány előtt pedig még 65,3 százalékig is sikerült visszavágni a GDP-arányos államadósságot, ám a járvány elleni védekezés miatt ezt átmenetileg megemelkedett.[1]
Magyar Péter azt állítja, hogy 1 millió magyar él jelenleg tartósan külföldön. Ezzel szemben a valóság az, hogy az ENSZ legfrissebb adatbázisa szerint 714 ezer magyar él tartósan külföldön, de számuk már 2010-ben is több mint 500 ezer volt. Jelentős részük a második világháború, az 1956-os forradalom és a rendszerváltás után emigráltak.[2]
Magyar Péter azt állítja, hogy a reálbérek 20 százalékkal csökkentek. A valóság ezzel szemben az, hogy 2022-ben még a magas infláció mellett is 2,5 százalékkal emelkedtek a reálbérek, amelyet 2023-ban egy 2,9 százalékos csökkenés követett, 2024-ben viszont az eddigi adatok alapján 9 százalék körül alakulhat az éves reálbéremelkedés.[3]
Magyar Péter azt állítja, hogy az élelmiszerinfláció 66 százalék. Ezzel szemben a valóság az, hogy 2024. augusztusában az élelmiszerárak 2,4 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Ha 2022 és 2023 egészét tekintjük, akkor előbbiben 27,8, utóbbiban 23,8 százalék volt az élelmiszerár-emelkedés üteme.[4]
Magyar Péter azt állítja, hogy a gazdaság stagnál. Az eddigi elérhető adatok alapján számolt előrejelzések szerint 2024-ben a gazdaság 1-1,8 százalékkal növekedhet.[5]
Magyar Péter állítása, hogy Magyarország az Európai Unió legszegényebb tagállama. Ezzel szemben a valóság az, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalának számításai szerint a szegénység kockázatával élők aránya a magyar társadalomban 19,7 százalék, amely alacsonyabb, mint az uniós átlag (21,4 százalék), ezzel pedig az unió legjobban teljesítő első felébe tartozunk.[6]”