Vécsi György, az MVM Mátra Energia Zrt. vezérigazgatója szerint a lignites nagy blokkok engedélyei 2029-ig rendelkezésre állnak, számos felújítást végeztek. Már nem alaperőműként működnek, hiszen rengeteg napelem van az országban. A minimum terheléstől a maximum terhelésig képesek biztosítani Kelet-Magyarország ellátását, tudják szabályozni az árakat. Ipari parkjuk folyamatosan bővül. 2028-tól működhet majd a kombinált ciklusú gázerőmű (CCGT) is, s terveznek egy új biomassza-rendszerépítést, bővítik a napelemparkokat Visontán és Bükkábrányban is. A lignitre rátérve elmondta, a bányákban száz évre elegendő szénvagyon található, a bányászati gépek a folyamatos korszerűsítéssel még 30 évig is működhetnek.
A bükkábrányi lignit hasznosítására alternatíva a lignitporból kivont huminsav hasznosítása talajkondicionálóként.
Ezzel javítható a talajszerkezet és mikrobiológiai állapot, növelhető a vízmegtartó képesség. Javítja a műtrágya hasznosulását, ezért nem kell annyi az egyre dráguló anyagból., ezáltal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Utóbbit elősegíti az állattartásban, biogáztermelésben keletkező hígtrágya, biogáztrágya, az alom lignittel való kezelése is. Ezáltal csökkenne az állattartó telepek metán és ammónia kibocsátása, valamint akár egyes állatbetegségek előfordulása.
A Miskolci Egyetemmel közösen vizsgálták a lignit ritkaföldfém tartalmát, de ez gazdaságtalan hasznosítási mód volna. A mezőgazdasági és építőipari (cementgyártás) hasznosítás esetén a piroszén, abból pedig szárított darálék előállítása jöhet szóba gazdaságosan.
Az agráriumban különböző talajokhoz alkalmas adalékot tudnak előállítani, kihasználva a lignit még magas ásványianyag és huminsav tartalmát. Egy tonna lignitpor 180-250 kilogramm huminsavat tartalmaz.
Egy cseh műtrágyagyárnak már most is szállítanak lignitport, de évente csupán 800 tonnányit, ez alapján vannak tapasztalatok a hatásával kapcsolatban. Itt viszont nagyobb mennyiségben gondolkodnak, évi egymillió tonna lignit kitermelését szeretnék folytatni hosszú távon. Ebből 0-5 milliméteres darálékot állítanak elő, illetve piroszenet gyártanak majd a jelenlegi rendszerükhöz illeszkedően. Ennek terveit készítik a Miskolci Egyetemen. A cél, hogy 100 ezer tonnás mennyiséget tudjanak elérni a 2-3 évben.
Különlegességek a bükkábrányi bányában
- A miocén kor pannóniai korszakában 8-5 millió évvel ezelőtt keletkezett a Bükkaljai Lignit Formáció.
- A Tethys ősóceánból elkülönült északi tengermedencében (Parathetys, a fokozatosan kiédesedő Pannon-beltengerben nagy vastagságot elérő, uralkodóan finomtörmelékes képződmények agyag, homok keletkeztek. A lapos térszínen hatalmas mocsarak területek el.
- A szubtrópusi, mocsári növényzet (mocsári ciprus, mamutfenyők, lombos fák pl. éger, fűz) elpusztulásából, illetve nagy tömegű sás, nád felhalmozódásából
- keletkezett a lignit. A lignitek a szénülés kezdeti fázisát képviselik, bennük a növényi alkotórészek jól felismerhetők.
- Bükkábrányban a fejtett lignittelep tetején állva maradt fák, fosszilis erdő maradványait tárta fel a bányászat. A lignitet fedő homok eltávolítása után kerültek napvilágra az eredeti helyzetükben álló mamutfenyők, mocsárciprusok. Korabeli magasságuk mai analógiák
- alapján elérhette a 30-40 métert is.
- A bükkábrányi lelet őslénytani világszenzáció, hiszen szerves anyagként maradt meg a 300-400 éves korukban elpusztult fák gesztje, kérge, gyökérzete és néhány ága
- is.
- A levegőn gyorsan kiszáradásnak indult fatörzseket konzerválás után a Miskolci Herman Ottó Múzeumban és az Ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi területen állították ki.