A fiatal bányászok eddig sem voltak sokan, s akik e pályát választották, azok közül is jó néhányan külföldre, például Spanyolországba mentek, miután bezárták a mecseki feketekőszén-bányákat. Akik pedig itthon maradtak, az építőiparban helyezkedtek el. S bár most 15 százalékos béremeléssel kecsegtetik a szakmában maradókat, a mai infláció mellett ez nem különösebben vonzó ajánlat. Jól mutatja a pálya presztízsét az is, hogy nappali felnőttoktatásban jelenleg egyedül a Heves Megyei Szakképzési Centrum nyújt bányaművelő szakképzést, amit tavaly mindössze heten végeztek el.
A Miskolci Egyetemen is zajlik bányászati és földtani képzés, ám az itt diplomázó bányamérnökök inkább a környezetvédelmi vagy a geológusi pályát részesítik előnyben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az országban 6200 fő dolgozik a bányászatban és a kőfejtésben, közel kétharmaduk fizikai munkát végez, több mint 90 százalékban férfiak.
A lignitreneszánsz ötlete egyfajta pótcselekvés, amivel a kormány elvonja az emberek figyelmét az energetikai válság valóságáról – véli Bart István, aki szerint inkább a takarékosságot kellene ösztönzni. Igaz, a kormány által sulykolt „munkaalapú társadalom” szlogenjébe nagyon is beleillik az olyan fizikai munka ösztönzése, mint a bányászat.
A szakember szerint azonban a XXI. században nem reális alternatíva át- vagy visszaállni a szénre, még ha némelyek talán el is érzékenyülnek azon a propagandafogáson, hogy a magyar anyaföld kincseivel melegítik az otthonukat.https://hvg.hu/360/202249__szenbanyaszat__kendioxidszennyezes__potcselekves__mindig_van_lejjebb