Az MDF első vidéki fóruma 1988 tavaszán Miskolcon jött létre. Egyre több részlet derül ki arról, hogy hálózati módszerekkel miként akarta ezt megakadályozni, vagy legalábbis súlytalanná tenni a hatalom. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött dokumentumok szerint az MDF miskolci fórumának tervezett megalakulásáról információt egy helybeli, Ipoly fedőnevű III/III-as ügynök adott. 6-os kartonjának tanúsága szerint e szép fedőnév mögött Utry Attila, a helyi Rónai Művelődési Központ igazgatója bújik meg. Szintén a 6-os kartonján rögzítettek szerint még 1968-ban szervezték be Utryt, s a „tmb.” – titkos megbízott – osztályba való sorolása arra enged következtetni, hogy meggyőződésből vállalta az együttműködést. A hálózati kötelékben eltelt mintegy két évtized lenyomataként többek között írók, költők által alapított Kelet Irodalmi Kör – melynek egy időszakban maga Utry volt a vezetője is – alkalmairól adott jelentései lelhetők fel a munkadossziéiban.
A demokrata fórum irodalmi körökből nőtt ki, s így aztán nem csoda, hogy a történeti hivatalból kikért dokumentumok szerint 1988 tavaszán az „Ipolytól” nyert információkra hivatkozva jelentette pesti főnökeinek egy állambiztonsági rendőrtiszt, hogy az MDF miskolci alakuló ülését március 5-én tervezik megtartani. Ezt követően több alkalommal is miniszterhelyettesi szinten foglalkoztak azzal, hogy miként akadályozzák meg, vagy legalábbis zavarják meg az MDF első vidéki fórumának létrejöttét. A február 24-i úgynevezett napi operatív jelentés Harangozó Szilveszter miniszterhelyettes által jóváhagyott intézkedési tervében az áll, hogy „a BM III/III Csoportfőnökséggel együttműködve intézkednek a fórum megakadályozására, illetve a résztvevők számának korlátozására”.
A teendők között szerepelt az MSZMP megyei bizottsága első titkárának tájékoztatása is. A miskolci fórum megtartása előtti napon a Borsod Megyei Rendőr-főkapitányságról küldött belső távirat szerint „bomlasztó, leválasztó intézkedéseink eredményeként az MDF miskolci fóruma várható résztvevőinek száma kb. 1/3-ára csökkent”. Az intézkedések között szerepelt többek között „a fórum és a résztvevők folyamatos, szoros ellenőrzése” is. Ennek hatására a szervezők a tervezett helyszínt is megváltoztatták, egy avasi magánpince helyett dr. Furmann Imre jóval kisebb alapterületű, 55 négyzetméteres lakótelepi lakásán tartották meg a fórumot. A Harangozó Szilveszter által jóváhagyott jelentés szerint ugyanis a „bomlasztásra kidolgozott kombinációs terv” első lépéseként az eredeti helyszín tulajdonosa ellen „okirat-hamisítás alapos gyanúja miatt” nyomozást indított a megyei főügyészség. S hogy milyen „sikeresen” tudtak hálózati módszerekkel zavart és fortélyos félelmet elültetni az emberek szívébe és agyába, arról Furmann Imre 2003-ban egy Révész Sándor által készített interjújában így vall: „Vagy száz embert hívtam meg, ebből nyolcvan meg is ígérte, hogy eljön, végül húszan voltak ott, és annak is csak a fele miskolci… A nyolcvan ember közül, akit meghívtam és nem jött el, volt, aki sírt a félelemtől. A rendőrség emberei megkeresték ezeket az embereket, és megpróbálták lebeszélni őket, hogy eljöjjenek hozzánk. Azt terjesztették például rólam és feleségemről, hogy Nyugatról pénzelt ügynökök vagyunk…”
Utry Attila karrierje egyébként a rendszerváltás után is töretlen, írói munkásságának elismeréseként: 1999-ben megkapta Miskolc város Szabó Lőrinc irodalmi díját, majd rá egy évre A magyar kultúra lovagja cím birtokosa lett. Most, az ügy kipattanása után egy helyi hetilapnak elismerte, hogy kapcsolatban volt rendőrtisztekkel. Állítása szerint írásban soha nem tett jelentést, szóban tájékoztatta őket, s volt olyan eset, amikor magnóra rögzítették a beszélgetést. A 6-os kartonban foglaltakat viszont hamisítványnak mondja. Nyilatkozata szerint nem tud arról, hogy őt „Ipoly” néven nyilvántartották volna.