Kassán sem kérnek Fico oroszbarát politikájából

A múlt héten jelentős kormányellenes tüntetéssorozat zajlott Szlovákiában, ahol országszerte mintegy 100 000 ember vonult utcára. A tiltakozások csütörtökön kezdődtek Kassán, ahol 15 000 ember demonstrált, majd pénteken folytatódtak az ország számos városában. Pozsonyban legalább 30-40 000 tüntető gyűlt össze, Besztercebányán pedig, amely egy 75 000 lakosú város, körülbelül 10 000-en vettek részt a megmozduláson.

Pénteken aztán országszerte folytatódtak a demonstrációk. A pozsonyi Szabadság téren a szervezők szerint 60 ezren, független becslések szerint 30-35 ezren gyűltek össze, és további 25 városban voltak tüntetések, beleértve külföldi helyszíneket is, mint Brüsszel, Krakkó, Prága és Luxemburg.

A tüntetéseket a Békét Ukrajnának civil szervezet kezdeményezte, eredetileg tiltakozásul Fico oroszbarát politikája ellen. A demonstrációk közvetlen előzménye a miniszterelnök karácsonyi moszkvai látogatása volt, ahol Vlagyimir Putyinnal találkozott, valamint a szlovák parlament küldöttségének későbbi oroszországi útja. A helyzetet súlyosbította, hogy Tibor Gašpar, a parlament alelnöke a moszkvai út után kijelentette, Szlovákiának fel kell készülnie az EU-ból és a NATO-ból való kilépés lehetőségére is.

Robert Fico a tüntetések előtt és alatt is megpróbálta lejáratni a megmozdulásokat. Bár kijelentette, hogy nem fog fellépni az alkotmányos gyülekezési jog ellen, azt állította, hogy létezik egy struktúra, amely a feszültség fokozására akarja felhasználni a tüntetéseket, és államcsínyt készít elő. A szlovák titkosszolgálat (SIS) megerősítette ezeket az állításokat, de részleteket nem közölt. Az ellenzék kevéssé bízik a SIS-ben, mivel azt Fico pártja, a Smer egyik képviselőjének fia vezeti.

Pénteken Fico bejelentette, hogy a rendőrség hamarosan kiutasít több külföldi “oktatót”, akik szerinte az ellenzéket segítik a kormány megdöntésében. Azt is állította, hogy az Általános Egészségbiztosító ellen pénteken indított “nagyszabású” kibertámadás is része a “kormányellenes műveleteknek”. (A Denník N független napilap később jelentette, hogy valójában csak egy kisebb adathalász-kísérletről volt szó.)

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhii Tykhyi szerint Fico ezekkel az állításokkal megpróbálja megfélemlíteni a szlovák társadalmat, azt sugallva, hogy a kijevi Majdan téri tüntetések 2013-2014-es szervezői most Szlovákiában próbálkoznak puccsal.

Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter közösségi médiában közzétett videójában biztosította a közvéleményt, hogy az állam készen áll a tüntetések biztonságának szavatolására, és hogy nem fognak vízágyúkat vagy erőszakot alkalmazni a résztvevőkkel szemben.

A tüntetők öt konkrét követelést fogalmaztak meg: a törvények és intézmények függetlenségének tiszteletben tartását, az Oroszországgal való együttműködés elutasítását, az Ukrajna elleni verbális támadások beszüntetését, Szlovákia nyugati orientációjának megőrzését, valamint Fico lemondását. A tüntetők között sok család volt gyerekekkel, és nyugdíjasok is érkeztek vidékről.

 

A tüntetéseken felszólalt több közéleti személyiség is. A szervezők február 7-re már bejelentették a következő nagygyűlést Pozsonyban. A tiltakozások finanszírozására eddig 100 000 euró önkéntes hozzájárulást gyűjtöttek össze.

Eközben a szlovák kormánykoalíció elvesztette parlamenti többségét mindössze 16 hónappal az előrehozott választások után. A 150 fős pozsonyi törvényhozásban a Smer-Hlas-SNS koalíció már csak 72-75 szavazattal számolhat biztosan.

A helyzetet a Hlas-SD pártban kialakult belső konfliktus okozta, ahol négy képviselő bejelentette, hogy tartózkodni fog a parlamenti szavazásoktól. Közülük kettőt már ki is zártak a pártból, míg a másik kettővel még próbálnak egyezségre jutni. A kormányoldal helyzetét tovább bonyolítja, hogy az SNS pártból korábban kizárt három képviselő, bár többnyire még a koalícióval szavaz, hivatalosan már nem tagja a kormánytöbbségnek. Robert Fico miniszterelnök így bizonytalan parlamenti háttérrel kénytelen folytatni a kormányzást.