Bajosan van az egész országban fékezhetetlenebb, durvább és vadabb nép mint Szalonnán. Helló bazmegye

A falu hírnevéről, vagy inkább hírhedtségéről sokat elmond, hogy ezt írta róla a Borsod-Miskolci Értesítő 1887-ben:

„Bajosan van az egész országban fékezhetetlenebb, durvább és vadabb nép mint Szalonnán. (…) Itt egymást éri az emberölés, napirenden van a gyújtogatás, verekedés minden nap, amikor egymást könnyű szívvel leszúrják, agyonütik. Szóval minden kigondolható bűn, mely ily vad népnél meggyökerezhet, itt állandó és elpusztíthatatlan tanyát ütött.” De a falut száz évvel később sem dicsérték.

A konkrét ügyben 2019 novemberében történt, amikor a délelőtti órákban otthonában holtan találtak egy 85 éves asszonyt. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főkapitányság négy embert letartóztatott a gyilkosság kapcsán, egyikük a néni közvetlen szomszédja volt. Bár a falu akkori polgármestere nehezményezte a bulváros torzítást, szerinte ugyanis csendes, nyugodt településről van szó, 2007-ben, ugyanolyan körülmények között öltek meg egy szintén idős, 93 éves áldozatot a faluban. Országos tendencia volt a 2010-es években a gyengék és idősek megtámadása. 2017 áprilisában Nyestán és Nyírturán, júliusban Somoskőújfalun, októberben Tatabányán és Zsámbokon, 2018 májusában Göncruszkán, júliusban Zagyvarékason öltek meg olyan egyedül élő idős asszonyokat, akik nyolcvanévesek elmúltak. Az elkövetők, akárcsak a szalonnai eset gyanúsítottjai, minden esetben helybeliek voltak, vagy a közelben laktak.

3. A Labacz Anna gyilkosság (1970)

A 23 éves ápolónő meggyilkolása a magyar kriminalisztika egyik leghírhedtebb esete. Gyilkosát nem sikerült elfogni, és 1990-es években az ügy el is évült. Alakja és halála pedig a mai napig benne van a köztudatban.

A sajópetriben született fiatal lány, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház szemészeti osztályán dolgozott április 18-án, élete utolsó napján. Egy rejtélyes telefonáló a délutáni órákban felzaklatta Annát, aki elmondása szerint „felháborítóan pimasz” dolgokat mondott és nem az, akinek kiadja magát. Az ápolónő este tíz órakor ért a nővérszállásra, ahol nem sokkal később elaludt. Ezen az éjszakán több ablak is nyitva volt a szálláson, Anna a földszinten lakott. A közelben rendezvényt tartottak, így különösen nagy volt a jövés-menés a késői órákban a környéken, hajnal volt amire valamelyest elcsendesedett a város. Hajnali negyed négy körül hangos sikoltás rázta meg a csendet, amit egy másik, elhaló sikoltás is követett. A szállón lakó nővérek a folyosóra lépve meglátták Labancz Annát, akinek ugyan sikerült kitámolyognia szobájából, de ott összeesett, arca és teste teljesen véres volt, tele szúrt sebekkel. A támadást követően a közeli baleseti sebészetre már eszméletlenül került be a lány, de később magához tért egy rövid időre, és a kérdésekre, hogy mi történt vele, azt válaszolta: „Nem tudom… meghalok… segítsetek… fáj a szám… mentsetek meg, nem akarok meghalni.” Ezek voltak Labancz Anna utolsó szavai. A teljes nyomozati információ itt olvasható.