Miskolc. Kamasz korától rádióamatőr volt a miskolci Bielek Elemér

Tudtad? Már 30 évvel ezelőtt is volt Hirnök

K am asz korától rádióam a-
tőr a m iskolci B ielek Elemér.

A hatvanon túli férfi m ásfél

évtizede felrúgta életét, felad-
ta jó l jövedelm ező állását, és

g y ö n gyk eresk ed őn ek állt.

M indezt azért, hogy hobbijá-
nak élhessen.

– Még tizennégy éves sem vol-
tam, amikor láttam egy filmet,

amely a fekete Afrikában játszó-
dott. Odakerült két misszionárius,

akik rádión keresztül kértek segít-
séget társaiktól, hogy a feketéken

segíthessenek. A film nagy hatás-
sal volt rám, s akkor gondoltam

először, hogy milyen jó lenne, ha
rádióamatőr lehetnék – meséli
Bielek Elemér.

A hetvenes években a – vasfüg-
göny mögül – a saját maga által

gyártott készülékén a világ sok or-
szágával sikerült kapcsolatot fel-
vennie Bielek úrnak. De, mint

mondja, ez később már nem volt
elég. A rádióamatőrség csúcsa
ugyanis nem az, hogy minél több

kapcsolatot teremtsenek minél tá-
volabbi célokkal, hanem az, hogy

olyan tájékáról adhassanak a vi-
lágnak jeleket, ahol korábban,

előttük nem járt senki. Ezek az
úgynevezett „fehér foltok”,
amelynek elérése persze komoly
pénzekbe kerül.
Bielek Elemér minden vágya az

volt, hogy egyszer a Csendes-óce-
án szigetvilágából adhasson jelet

rádiókészülékén. A rendszerváltás

után valósult meg ez az álma, ami-
kor meglátogathatta új-zélandi ro-
konát. Es ott, a világ túlsó végén

vett gyökeres fordulatot az élete,

amikor egy amerikai gyöngyfar-
merrel hozta össze a sors.

– Ennek az amerikai úrnak Ta-
hitin volt gyöngyfarmja – mondja

Bielek úr. – Egyszer megkérdezte,

hogy mivel foglalkozom, mond-
tam, tolmács-, és fordítóirodám

van. Kérdezte, szeretem-e a mun-
kámat, mondtam, nagyon utálom,

nincs benne semmi örömöm. Ak-
kor miért nem állok be gyöngyke-
reskedőnek. kérdezte, s én akkor

azt gondoltam, ki az a hülye, aki
gyöngyöket vesz. De aztán fél év

múlva felhívtam, és megkérdez-
tem. áll-e még az ajánlata. így

kezdődött.

S Bielek úr ezután félévre oda-
költözött a Csendes óceáni

Megtudjuk, a hamis gyönj
az osztriga héjának vastagabb
széből készítik. Kis kocki
szabdalják, majd egy spéci
centrifugában gömbölyűre
mázzák. Az így kapott „gyöng
két” több hónapra különle
vegyszerbe áztatják, így kap
az eredetihez megtévesztésig
sonló színű és formájú gömbö
Bielek Elemér mostani mur
ját semmivel sem tartja izgal
sabbnak, mint bármelyik más 1
lalkozást. Egyedüli előnye, mo
ja, hogy megszerezheti vele a:
sok pénzt, amellyel hobbijá
hódolhat. Tervbe vette ugya
hogy jó néhány szigetet megl;
gat a Csendes-óceánban, ott c
szerakja készülékét, és kapcs<
tot teremt más rádiósokkal. IV
fél évtizede nem fordított egy :
sem, azt mondja, elvből nem
vissza régi munkájához. Miski
lakásának szobájában a Csen
óceán szigeteinek emlékei, naj
jában óriási ismeretanyag az c
án világáról, fotók százai az al
mokban. És készen áll a terv ;
is, ha a kalandvágyó rádióam;
soha többé nem tudna visszam
ni arra a tájra.
– Akkor felvenném a kapcsi
tot egy írástudó emberrel, é
jegyzeteim felhasználásával p
néziai útinaplót írnék – mondj;

gyöngyfarmra. Az egyko-
ri sikeres tolmács és fordí-
tó a rendkívül mostoha

körülmények között folyó
munka, a gyöngykészítés

minden fázisát megtanul-
ta. Mindent tudni akart a

leghíresebb, legdrágább

ékszerről, a tahiti gyöngy-
ről.

– A gyöngyhalászat év-
tizedek óta megszűnt, mi-
után a természetet teljesen

kizsákmányolták, ezért

ma már mesterséges mó-
don tenyésztik a gyön-
gyöt. Az aggregátorok fo-
lyamatos munkája miatt

büdös, hányingert geijesz-
tő benzingőzben, több

ezernyi rothadó kagyló-
maradvány között folyik

ez a tevékenység – meséli.

– Egy speciálisan kikép-
zett, szinte mindig japán beültető

helyezi be az osztriga testébe azt

az anyagot, amelyből aztán hosz-
szú évek érlelési folyamata után

lesz gyöngy. Sok száz munkafo-
lyamatot kell elvégezni, míg a vé-
gén felnyitják a kagyló testét, de

semmilyen képlettel nem lehet ki-
számítani, hogy találnak-e benne

egyáltalán gyöngyöt, és ha igen,

az alkalmas lesz-e ékszerkészítés-
re.

Bielek Elemér elmondja, na-
gyon rizikós tevékenység a

gyöngy-készítés. Több százezer,

sőt nagyobb telepeknél több mil-
lió dollárt kell befektetni, és egy-
általán nem garantált a siker. Elég,

hajön egy nagyobb vihar, és min-
den odavész. Az ezüstös, sötét szí-
nű tahiti gyöngyért azonban na-
gyon sokat adnak a svájci keres-
kedők,

így meg-
éri a kí-
sérletez-
getés.

– Én
évente

kétszer-
három-
szor me-
gyek, és

a több
mint
másfél
évtizedes
kapcsolat
miatt a

gyöngy-
farmerek megengedik nekem,

hogy a legjobbakat vigyem el.
Magam válogatom a készletből a
szemeket, aztán repülőre ülök, és

irány Svájc, ahol eladom – mond-
ja.

Bielek Elemér mára a Tahiti

Gyöngy Szövetség tagja lett. En-
nek a szervezetnek többek között

az a feladata, hogy az ékszeré-
szeknél fellelhető hamisítványo-
kat kiszűrje.

– A tahiti gyöngyöt is hamisít-
ják, mint minden más, értékes dol-
got. Addig nincs is baj, amíg jóval

alacsonyabb áron adják el, mint az
eredetit, de ha egy ékszerésznél a
legdrágábbak között van egy

nyaklánc, ami láthatóan nem való-
di, akkor elvileg közbe lehetne

szólnom.