Nem éri meg a BYD-nek, hogy az autógyárában túlnyomórészt kínai munkásokat alkalmazzon majd Szegeden, ugyanakkor biztosan jönnek ázsiai dolgozók is – jelentette ki Botka László csütörtökön újságírók előtt. A szegedi polgármester szerint a kínai bérek már utolérték a magyar fizetéseket, ezért, ha kínai munkások jönnének, az többletköltségeket jelentene a BYD-nek, emiatt a kínaiak törekedni fognak a helyi munkaerő alkalmazására.

A polgármester a városháza zsúfolásig megtelt dísztermében beszélt, sőt egy szomszédos teremben is hallgatták. Botka a hagyomány szerint a szegedi Közéleti Kávéház című programsorozat ezévi nyitóelőadásán ismertette az önkormányzat 2025-ös terveit és lehetőségeit.

Az épülő BYD-gyárról azt mondta, a város minden vállalt kötelezettségét teljesítette, ami az üzem építésének feltétele volt. A munkaerőhelyzetről bővebben is beszélt. Mivel Szegeden most 1,3 százalékos a munkanélküliek aránya, biztosan nem lesz majd helyben elegendő dolgozó az elektromos autók új gyárába, hiszen hosszabb távon tízezer dolgozóra lesz szükség, mert kétszer akkora lesz szegedi autógyár, mint a debreceni BMW-üzem. Ezért Botka szerint Makó környékéről és Szerbiából a Vajdaságból is jöhetnek majd dolgozók, mert mindkét területen a szegedinél sokkal nagyobb, 7-8 százalékos a munkanélküliség.

Emellett számítani lehet a szegedi szakképzésben most tanulókra is, akiknek a harmada máshonnan érkezett, de ha jó állást kapnak, biztosan maradnának a városban. Éppen így az egyetem mérnöki karán végezettek is találhatnak majd állást a BYD gyárában, amely már fel is vette a kapcsolatot mind a két oktatási intézménnyel. Kezdetben több, később várhatóan kevesebb ázsiai dolgozó is várható, véli a polgármester. Botka megemlítette, hogy az önkormányzat kapott kipróbálásra kölcsönbe BYD-autókat, és ő nagyon meg volt elégedve a kocsival, kényelmesnek találta. Azt mondta:

Ez lesz a mi autónk!

Dombai Tünde műsorvezető kérdésére válaszolva Botka azt mondta, hogy a gyár építéséhez szükséges magántulajdonú területek kisajátítását a kormányhivatal intézte, a vételárat is kormányhivatal állapította meg. Azok a tulajdonosok, akik elégedetlenek a földjükért kapott árral, a kormányhivatalt perelhetik, és aki nyer a bíróságon, annak a város önkormányzata kifizeti majd a különbözetet.

A város költségvetése az idén 96,9 milliárd forint lesz, ebből 32 milliárd jut beruházásokra, a többi a működésre kell. Botka bejelentette, hogy 15 százalékkal megemelik a szociális támogatások pénzkeretét, ami a tavalyi 2 milliárd helyett az idén 2,3 milliárd lesz. A támogatások feltételének számító felső jövedelemhatárt is megnövelik 15 százalékkal, mert Botka szerint megélhetési válság van Magyarországon, ami már nem csak az időseket és a nagycsaládokat érinti, hanem egyre több középkorú vagy fiatalabb, dolgozó embert is. Tavaly 6700 fő kapott szociális támogatást az önkormányzattól.

Szintén műsorvezetői kérdésre elmondta a polgármester, hogy a Lázár János miniszter által a tavaly novemberi szegedi tárgyaláson beígért pénz megérkezett az önkormányzat számlájára, amit a Belvárosi Tisza-híd felújítására kaptak. A Belvárosi híd az ország egyetlen önkormányzati tulajdonú Tisza-hídja. A munka egyik része 2 milliárd forintba kerül, emellé az önkormányzat is több száz milliót tesz hozzá a költségekre. A híd felújítása várhatóan a jövő évre esik, és mindenképpen nyáron folyik majd, amikor az iskolai szünet miatt kisebb a forgalom. A kormány támogatásával 2027-ben kell elszámolni.

Botka nem számít arra, hogy a kormány megegyezik az Európai Unióval, és újra jönnek majd az EU-pénzek Magyarországra, bár hazánkban mindenkinek ez lenne az érdeke. A polgármester ezt sajnálatosnak nevezte, mert Szeged csak egyetlen pályázati forrásból is 24 milliárdot kaphatna fejlesztésekre. Ám Botka úgy látja, a Fidesz egyre agresszívebb az Unióval szemben, emiatt nem valószínű, hogy újra megnyílnak a pályázati források.

A Tisza Párthoz való viszonyáról Botka elmondta, hogy még soha nem találkozott Magyar Péterrel, nem is keresték egymást. A polgármester szerint az elgondolkodtató, hogy a tavalyi EP- választáson Szegeden kapta a legtöbb szavazatot a Tisza Párt, 38 százalékot ért el, míg a Fidesz 30 százalékot. Botka szerint az ő szavazói közül is sokan voksolhattak a Tisza Pártra, hiszen őt tavaly majdnem 68 százalékkal választották meg újra polgármesternek a szegediek. Mióta demokrácia van, Botka háromszor nyert országgyűlési képviselői mandátumot, továbbá 2002 óta ő a város polgármestere, így kijelentette: nála többször senki nem nyert még hazai választásokon. Végül hozzátette: „nekem továbbra is Szeged az első”.

Korábban

A remények 2018 nyarán

 

köddé váltak. Miskolc veszített, Debrecen pedig nyert – írja az Ezalényeg.hu.

Az elképzelés, hogy Kecskemét és Győr után itt is megvalósuljon egy munkahelyek ezreit létrehozó beruházás, korábban még egyáltalán nem tűnt elképzelhetetlennek.

2012-re datálható az első, igazán komoly reménysugár, amikor a német gazdasági lapok arról írtak, hogy a BMW Miskolcot is vizsgálja, mint lehetséges helyszínt az új gyárához. Kriza Ákos leköszönő polgármester akkor úgy látta, minden feltétel adott egy ilyen jelentős beruházáshoz: mind a terület, mind a szakképzett munkaerő, a szakképzés, vagyis mindazon kritériumok megvannak, amelyek a befektetőnek szükségesek.

A bizakodás jelei

Ezután hosszú csend következett, majd 2018 tavaszán újra szárnyra keltek a pletykák, mégpedig egy „titkos kormányrendelet” miatt. A Népszava írta meg, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány a Miskolchoz közeli Hernádnémetinél létrehozandó ipari telephely kialakításával kapcsolatos hatósági ügyeket.A Miskolccal közös projektben a felekkel titoktartási szerződést írattak alá, így ennél többet nem lehetett megtudni.

Sokaknak eszébe jutott viszont az is, hogy 2015-ben Orbán Viktor miniszterelnök a Modern Városok Program keretében egy ezerhektáros ipari park kialakítását jelentette be. Vagyis, ebből már többen arra következtettek, hogy akár a BMW is állhat mindezek hátterében.

A pofon

Néhány hónappal később azonban jött a feketeleves, július 31-én derült ki, hogy a német autógyár nem Miskolcot, hanem Debrecent választotta az új beruházása helyszínéül. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be a nagy hírt, mármint a Debrecennek örömet jelentő nagy hírt.Miskolc önkormányzata sietett gyorsan leszögezni, hogy a város az utolsó pillanatig versenyben volt.

Közleményük szerint örömmel tapasztalták, hogy a magas nemzetközi elvárásoknak, amelyek egy ilyen multiberuházáshoz szükségesek, Miskolc mindenben megfelelt. Egyet azonban kivéve. Ez az egy pedig éppen elég volt ahhoz, hogy a BMW máshol kezdje meg a munkát. A döntő indok – az önkormányzat közlése szerint – az volt, hogy a nemzetközi repülőteret a beruházók súlyponti feltételnek tartották, ez pedig Debrecen esetében adott volt.A cég azzal indokolta a választását, hogy Debrecen infrastruktúrája, logisztikai kapcsolatai és a BMW meglévő beszállítói hálózatának elhelyezkedése miatt ideális helyszín az autógyártó csoport gyártókapacitásának bővítésére.

A környék szakképzett munkaereje szintén jelentős előny volt a helyszín kiválasztáskor, az ezer új gyári munkahely mellett egyébként számos új munkalehetőség lesz a beszállítóknál és egyéb szolgáltatóknál.

A lobbierő hiánya

Létezik azonban másféle értelmezés is. Varga Gergő, a DK térségi koordinátora például azt mondta a Népszavának, hogy a miskolci képviselők lobbiereje harmatgyenge, és olyan projekt előkészítésére költöttek el milliókat, amit végül elbukott a város.

Az MSZP-s Varga László a parlamentben kérdezte meg Orbán Viktortól, hogy ő próbálta-e a személyes kapcsolatait latba vetni Miskolc érdekében. A kormányfő a konkrét válasz helyett csak annyit mondott, hogy megérti, ha a magyar városok egymással versengenek a beruházásokért, de ebben az esetben nem Miskolc futott versenyt Debrecennel, hanem Magyarország Szlovákiával. (Korábban ugyanis szlovák városok is felmerültek lehetséges helyszínként.) Hozzátette: a kormány számára minden település egyformán fontos, több miskolci beruházás megvalósulásában segített személyesen.A BMW egyébként több, mint egymilliárd euróért, vagyis több mint 320 milliárd forintért fejleszt majd Debrecenben, és már a beruházás elején több, mint ezer új munkahelyet hoz létre a hajdú-bihari megyeszékhelyre.

 

Oszd meg és uralkodj magadon >>