„Sajnos nagyon jól látjuk, már hónapok óta látható, hogy a magyarországi autóiparban és autóipari beszállítóknál súlyos gondok vannak, ezen belül pedig az akkugyártásban nagyon súlyos a krízis” – kemény szavakkal kezdte a lapunknak adott telefoninterjút a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) elnöke. Székely Tamással az SK On Hungary komáromi gyárának létszámproblémáiról szóló hírek nyomán beszéltünk, miután a VDSZ az SK mindhárom magyarországi gyárában, az SK On iváncsai és komáromi üzemében, valamint a szintén komáromi SK Battery Manufacturing üzemben jelen van reprezentatív szakszervezetként.

Mint szombaton megírtuk, a cégnél dolgozók belső kommunikációs csatornái és más forrásaink szerint folyamatosan vannak kisebb elbocsátások az SK On komáromi üzemében, bár csoportos létszámcsökkentést nem jelentettek be, és az elküldötteknek csak a törvényben kötelezően előírt juttatásokat fizetik meg. A vállalat nem cáfolta értesüléseinket, csak annyit válaszolt, hogy „az elektromos járművek piaci viszonyait és keresletét” figyelembe véve „folyamatosan optimalizálják a gyártósorok működését”.

Székely Tamás azt mondja: „már év végén látszott, hogy a magyarországi akkugyárakban termelési és értékesítési nehézségek lesznek, ennek ellenére akkor sikerült elérnünk, hogy a dolgozók decemberben 13. havi bért kapjanak”. Most is folyamatosan tárgyalnak az SK vezetőivel a kialakult helyzetről, de szerinte egyelőre nem született a menedzsmentben átfogó és koncepcionális döntés a gyárak létszámáról, így egy esetleges csoportos létszámcsökkentésről sem.

Az SK-nál tavaly már volt egy 700 fős leépítés, akkor az iváncsai üzemben, ahonnan kölcsönzött munkaerőt küldtek el, Székely szerint akkor is „keményen bele kellett állni”, hogy magyar munkaerőt ne érintsen a döntés. A mostani komáromi helyzet „úgy látom, kritikus”, és nem érti, hogy a gyárvezetés miért nem kommunikál róla. Azt látják a szakszervezetnél, hogy megkezdődtek átszervezések, és „az abból adódóan feleslegessé váló munkaerőt elbocsátják”. A jelenleg jogszabályok megkönnyítik a munkáltató dolgát, hogy „játszadozzon” az elbocsátásokkal, nagyon nehéz azt bárkinek bebizonyítania, hogy csoportos létszámleépítés folyik-e, vagy sem (ehhez egy terület dolgozóinak legalább 10 százalékát kell elküldeni).

„Ha az SK bejelent egy csoportos létszámcsökkentést, akkor azon leszünk, hogy kollektív megállapodást kössünk a dolgozók érdekében, hogy a törvényi minimumnál kedvezőbb feltételekkel szűnhessen meg a munkaviszonyuk” – mondja Székely. Arra a felvetésre, hogy a csoportos létszámleépítést be kell jelenteni a kormányhivatalnak, és állítólag korábban volt már arra precedens, hogy egy ezt bejelentő cégek kormányzati presszió ért, hogy politikai okokból mégse kezdjen tömeges leépítésre, Székely azt mondja, ő is hallott ilyen szóbeszédet.

A VDSZ honlapján már novemberben arról írtak, hogy nehéz helyzetben vannak az akkuipar komáromi és iváncsai szereplői. Ebben egyebek mellett azt írták: „A jövő kilátásai, amelyek nagyban meghatározzák a leendő bérezési és létszámgazdálkodási kérdéseket, szintén az egyeztetés kiemelt témája volt, mely alapján elmondható, hogy a nemzetközi, és főként európai járműipari, akkumulátor-gyártási szektorproblémák igen nehéz helyzetet eredményeztek az SK esetében is.”

Arról mi is többször írtunk, hogy az akkumulátorgyártás, amit néhány éve még a magyar gazdaság zászlóshajójának szántak, hatalmas válságba került 2024-ben. Az ágazat termelése az előző évek dinamikus növekedése után már 2023 végén stagnálni kezdett, majd tavaly olyan összeomlás következett be, ami ritka az ipartörténetben: a múlt év decemberében az ágazat kibocsátása 51 százalékkal maradt el az előző évitől – amikor pedig már szintén tíz százalékot meghaladó hanyatlást rögzített a KSH –, vagyis egy év alatt kevesebb mint felére esett.

A VDSZ illetékesei a jövő héten tárgyalnak több, esetenként még nem is termelő akkugyár vezetőjével arról, hogy a Komáromban állásukat vesztett vagy esetleg ezután veszítő munkavállalók elhelyezkedését segíthessék. Az általuk kezelt facebookos felületeken is igyekeznek tájékoztatni a dolgozókat, illetve választ adni a felmerült kérdésekre, de Székely elismerte, hogy a vállalat vezetésétől kapott információik hiányában ez nem könnyű. Arra is felkészültek, hogy ha esetleg bejelenti a csoportos leépítést a cég, akkor a gyárkapukon belüli tanácsadással, akár önéletrajzírásban nyújtott segítséggel, más munkahelyek felkutatásával is segítse azokat, akik utcára kerülnek.

Nagyon bizonytalan az egész autóipari szektor helyzete, az akkumulátorgyáraké különösen – Székely szerint talán ezzel magyarázható, hogy a cégvezetés nem hoz határozott, távlatokban gondolkodó és kiszámítható döntéseket, valamint nem kommunikál a gyárakban kialakult helyzetről. „Egyszerűen nem látják, hogy amit most jó lépésnek gondolnak, az öt perc, egy hét vagy három hónap múlva is jó lépés lesz-e” – próbál egyfajta magyarázatot találni az SK halogató taktikájára, példaként említve, hogy bármikor lehet a kezdődő vámháborúnak egy olyan következménye akár, hogy éppen gyártást telepítenek Magyarországra. Csakhogy szerinte „a bizonytalanság a legrosszabb, emiatt van az, hogy elkezdődnek a mendemondák”.

Az SK On Hungary két gyárában 2023. végi adatok szerint 2526-an dolgoztak, ebből a komáromi üzem létszáma 1400 fő körül lehet. Az SK On Hungary Kft. a cégnyilvántartás adatai szerint 2023-ban még 395,84 milliárd forintos árbevételt és 13,045 milliárd forintos adózott nyereséget ért el (ez a komáromi és iváncsai üzem együttes teljesítménye). Az árbevétel nagyjából 10 százalékkal haladta meg az előző évit, az adózott eredmény csaknem háromszorosára nőtt 2022-ről 2023-ra – a tavalyi gazdálkodási adatokat május 31-ig kell közölni.