Szövetségi parlamenti választásokat tartanak vasárnap Németországban, amelyeken a 83 milliós ország 59 millió nagykorú állampolgára dönthet arról, ki vezesse őket a következő négy évben. A választáson a közvélemény-kutatások szerint várhatóan a konzervatív CDU–CSU érheti el a legjobb eredményt, de rengeteg bizonytalanság miatt egyáltalán nem biztos, ki és hogyan tud majd kormányt alakítani.
Négy kancellárjelölt van
Németországban hagyományosan csak a nyerésre valóban esélyes két legnagyobb párt állít kancellárjelöltet, ez nagyon sokáig a CDU (helyettük néha a CSU) és az SPD volt. A politikai erőviszonyok átrendeződése miatt azonban 2021 óta már a Zöldek is állítanak kancellárjelöltet, idén pedig a közvélemény-kutatásokban második AfD is bejelentkezett erre.
A németek tehát elvileg négy kancellárjelölt közül választhatnak:
- Friedrich Merz (CDU) 69 éves jogász, aki az 1990-es évek végén Helmut Kohl akkori kereszténydemokrata kancellár egyik lehetséges utódjának számított. Merkel akkor kitúrta a párt éléről, amire Merz kivonult a politikából, és egy ideig céges jogászként és lobbistaként tevékenykedett. Merkel időszaka után visszatért, 2021-ben átvette a CDU vezetését, és most elődjeinél konzervatívabb politikai programot igyekezne megvalósítani.
- Olaf Scholz (SPD) 66 éves jogász, három éve vezeti Németországot, kormányzását viszont koalíciós partnerei végeláthatatlan szakpolitikai és ideológiai csatározásai határozták meg. Scholz határozott szociáldemokrata programmal indul, támogatja a minimálbér emelését, a közalkalmazottak fizetésemelését és a nyugdíjak vásárlóerejének hosszú távú megőrzését.
- Robert Habeck (Zöldek) 55 éves filozófus, nyelvész, író, 2021 óta Németország alkancellárja és gazdasági minisztere. Az elmúlt három évben egy nagyszabású zöld gazdasági reform megvalósításán dolgozott, amelyet azonban az FDP végig blokkolt. A mostani kampányban főleg arról beszél, hogy választási győzelmük esetén ezt most már végig is vinné.
- Alice Weidel (AfD) 45 éves közgazdász, 2017 óta az AfD egyik vezetője. Kisebb államot, kisebb adókat, kisebb szociális juttatásokat és kisebb újraelosztást szeretne, vagyis igyekezne lebontani a német szociális államot. Ezenkívül megállítaná a bevándorlást, felgyorsítaná a bevándorlók kiutasítását, visszafordítaná az ország zöld átmenetét, és leszámolna a „woke ideológiával”.
telex.hu
