Azokat az észak-borsodi falvakat is érdemes itt megemlíteni, amelyek a koronavírus-járvány alatt szinte Kassa agglomerációjává válva jókora figyelmet váltottak ki a szlovákiai ingatlanvásárlók körében – akadt olyan település, ahol még a parkolódíj bevezetése is felmerült a hirtelen megnövekedett autóállomány miatt.
Legújabban pedig Románia schengeni övezethez történő csatlakozásával a keleti országhatár mentén lévő kistelepülések ingatlanpiaca pezsdült fel, igaz, egy darabig eltart még, mire ez megmutatkozhat a KSH statisztikáiban. A romániai kereslet mindenesetre van olyan magas a határhoz közeli magyarországi ingatlanok iránt, hogy a román sajtó is foglalkozni kezdett a tervezett intézkedéssel.
Vannak olyan térségek, ahol viszont már hagyományos problémának számítanak a betelepülés következményei. A Balaton környékén már az elmúlt évtizedben is feszültség bontakozott ki az ott élők és a nyaralók, illetve az új beköltözők, de még a borászok között is. Az építési és földművelési szabályok szigorítása régóta napirenden van, miközben az ingatlanpiac felfutása töretlen az árak emelkedésének tükrében: a part mentén lévő településeken a 2015 és 2023 közötti ingatlanár-növekedés üteme messze meghaladta az ország összes települését jellemző 209 százalékos átlagot, és a legdrágább magyarországi közterületek között szerepelnek Balatonfüred, Balatonlelle és Siófok egyes utcái is.
Nógrád vármegyében, olyan mértékben jelentek meg a fővárosból kiköltözők, hogy a gyerekeiknek már magániskola is nyílt (az ábrán kiugró áremelkedéssel szereplő Legénd is itt található, ahol 2015-ben 24 ezer, 2023-ban 245 ezer forint volt az átlagos ingatlanár).
