Fabiny Tamás evangélikus püspök egy cikkben kelt ki Orbán poloskázása ellen

Teológusként elemezte Orbán Viktor március 15-i beszédét Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke a Szemlélek keresztény portálon. Mint írja, a beszéd „sajátos teológiai keretezést kapott”, az elején elhangzott, hogy „március 15-e nekünk nem szokványos ünnep, még csak nem is történelmi, hanem szakrális pillanat”, a végén pedig azt mondta a miniszterelnök, hogy „a Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt”.

Fotó: Archív

A püspök azonban felveti „a Szentírásban nem véletlenül szereplő névtilalom kérdését”:

Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét.

Szerinte, bár a hívő ember Isten előtt éli életét, „ettől azonban egy nemzeti ünnep nem lesz szakrális”, felfogása szerint a nemzet és a vallás sok ponton összefüggő, ám egymástól jól megkülönböztethető terület.

Sem a nemzet szakralizálását, sem a vallás nacionalizálását nem tudom elfogadni

– szögezi le Fabiny, majd áttér a beszéd legnagyobb port kavart részére, amikor a miniszterelnök arról beszélt, hogy „jön a húsvéti nagytakarítás, átteleltek a poloskák”. A püspök szerint minden politikustól elvárható, hogy óvakodjon ellenfelei és a másként gondolkodók dehumanizálásától, ám ha magát még kereszténynek is vallja, akkor nemcsak a jó ízlés és a riasztó történelmi példák kell hogy visszatartsák, hanem a Szentírás is.

Megteremtette Isten az embert a maga képmására

– idézi Fabiny, hangsúlyozva, hogy a férfi és a nő Isten képmását hordozza, méltóságát ezért tőle kapja. „Valakinek a dehumanizálása az ő istenarcúságának kétségbevonását is jelenti” – írja erről.

Orbán a beszédben azt is mondta: „Rajtuk a skarlát betű, sorsuk a szégyen és a megvetés. Ha van igazság, márpedig van, akkor a pokolban külön bugyor várja őket.” Ezt a püspök így kommentálja:

Egy keresztény politikust éppen a hite kell hogy megvédjen attól, hogy ilyen súlyos kifejezésekkel éljen.

A skarlát betű a megbélyegzés jele, ami rossz történelmi emlékeket idéz, írja Fabiny, aki szerint épeszű ember nem feltételezi, hogy Orbán valakit ténylegesen a kárhozatra kívánna juttatni, de egy ilyen gondolat hangoztatása csak tovább rontja a közbeszédet, másrészt teológiai, vallási kategóriát visz bele a politikába.

Írását Jakab apostol intelmével zárja:

A nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat. (Jak 3,5–6)

Nagy felzúdulást keltő kijelentését egyébként hétfőn már azzal próbálta tompítani Orbán Viktor, hogy azt sugallja, valójában Magyar Péterre gondolt, akit a Varga Juditról titokban készült hangfelvétel miatt hívnak egyes kormánypártiak „poloskának”. A szombati beszédben ugyanakkor félreérthetetlenül a társadalom egy részére, és nem egyetlen emberre utalt.