Még a védett területeken, sőt a nemzeti parkokban is bevett gyakorlat a fakitermelés. Olyan botrányos helyzet ez, ami csak a megszokástól tűnik elfogadhatónak. A háborítatlan vagy legalább kíméletes módon kezelt erdőnek fontos szerepe lenne a kiszáradás és az éghajlatváltozás elleni harcban, és az ökológiai sokféleség megőrzésében. Fordulatot nagyon könnyen el lehetne érni, mert az értékes, védett erdők szinte mind állami kezelésben vannak. Ehhez azonban radikális szemléletváltásra lenne szükség, mert az elmúlt negyedszázad apró lépései alig hoztak javulást.
Egész egyszerűen nem történhet meg egy nemzeti parkban, ami ezen a lentebb található ábrán látható. A Bükk teljes egészében állami tulajdonú terület, minden létező védelemmel körül van papíron bástyázva. Ráadásul ezt a merényletet maga a magyar állam követi el egy olyan hegység ellen, ami elvileg a természet menedéke kellene, hogy legyen közel ötven éve. A legtöbb természetes állapotú erdő még ma is a Bükkben található, de ez nem mentség arra, ami történik. És nem mentség az sem, hogy a Bükk sajnos nincs annyira szem előtt, mint a Normafa.
Ökológiai szempontból a Bükk, Aggtelek erdei, vagy még inkább az Alföld utolsó természetszerű, rohamosan fogyó és a klímaváltozás miatt maguktól is pusztuló homoki tölgyesei ugyanannyi védelmet igényelnének, mint Királyrét és Visegrád, de ezt nem kapják meg.
Tavaly készült egy átfogó jelentés a magyarországi erdők állapotáról a holland Fern alapítvány megbízásából. Ez a kutatás a hivatalos magyar statisztika és nemzetközi műholdas rendszerek adatainak összefésülésével vizsgálta az erdők természetességi állapotát. A valóságot kutatták, hogyan változott 2001 és 2023 között a faborítottság. Az eredmények számszerűsítik a magyar természetvédelem csődjét: a veszteség közel egyharmada állami tulajdonú, legalább Natura 2000 védelem alatt álló területeken következett be. Az elmúlt években a helyzet ráadásul rohamosan romlott, mert 2021 után ilyen területekről származott a veszteség 64 százaléka. A számok azt mutatják, hogy a Natura 2000 státus (ami magában foglalja a magyar jogszabállyal védett területeket is) gyakorlatilag nem jelent semmilyen tényleges védelmet az erdőknek, és hogy a magyar állam nagyobb mértékben vágja ki az erdeit, mint a magángazdálkodók.
Egészen drámai a Bükkről készített ábra:
Ugyanez a valóságban: Vágásterületek sokasága a Bükki Nemzeti Park közepén, a Tar-kőről nézve. A híres kilátópontról készült fotók sokféle kiadványban megjelennek, többnyire kommentár nélkül hagyva, hogy vajon mi célból zajlik hagyományos vágásos üzemmódú fakitermelés az ország egyik legértékesebb védett természeti területén (fotó: Gálhidy László / WWF)
Korábban írtuk
Északerdő mint hadiüzem. Titkos, nem kommunikálnak
A boon.hu kíváncsi volt, hogy az Északerdő Zrt. értékesítési területén mi az aktuális helyzet tűzifa ügyben. de nem kívántak válaszolni. Egyebek mellett két fontos kérdésre is választ vártak: átlagosan mennyi idő az, amelyet az Északerdőnél várni kell, illetve aki szeptemberben igényelt, az már biztosan kapott-e hatósági áras tűzifát.
