Fenntartható építészet újragondolva – konténer dombházak és ipari csarnokok a föld alatt
Egy négy évvel ezelőtt megálmodott ötlet válik hamarosan valósággá: elkészülnek az első konténer dombházak Magyarországon.
A földdel fedett dombházak, vagy más néven földházak ötlete nem új keletű: az elmúlt években, évtizedekben kísérletező kedvű házépítők és építészeti irodák hoztak létre egyedi otthonokat a világ számos pontján és Magyarországon is a fenntartható építészet jegyében. A Tóth Zoltán László feltaláló által megálmodott ötlet attól eredeti, hogy az otthonokat a tengeri szállítóhajókon és a kamionokon látható konténerekből alakítja ki.
Mivel a konténer dombházak modulokból állnak, ezért gyorsan és egyszerűen felépíthetőek, könnyen szállíthatóak, bővíthetőek, emellett földrengésbiztosak és a legtöbb természeti katasztrófának ellenállnak.
Alacsony rezsi, nagy zöldterület
„Az új építésű lakóházak építési költsége és rezsije általában igen magas. Ezzel szemben, ha a konténer dombházat legalább egy méter magas földréteg fedi, akkor egész évben 13 Celsius-fok körüli a hőmérséklet benne, ami egy kis rásegítéssel télen és nyáron is kellemes életteret biztosít” – közölte a feltaláló.
Kiemelte: a lakóházak ráadásul nagy területet foglalnak el az egyre kisebb építési telkekből, míg a konténer dombház esetében megmarad a teljes zöldterület, mivel abból semmit sem foglal el az épület.
A feltaláló számra az ötlet megvalósításában a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a szállítókonténert hogyan lehet annyira erőssé és időtállóvá tenni, hogy a rá halmozott föld alatt évekig, évtizedekig, ép maradjon. A megoldást az az általa kifejlesztett egyedi födém jelenti, ami ellenáll a korróziónak és a növények gyökérzetének is.
Az elmúlt négy év az ötlet megvalósításával telt. Az előkészítésnek, a jogi kérdések megoldásának és az első épületek kialakításának eredményeként a következő hetekben-hónapokban készülnek el az első konténer dombházak.
Nemcsak a lakhatásra jelenthet megoldást
A lakóházakon túl akár ipari csarnokok is épülhetnek a föld alatt a megerősített szállítókonténerekből, így az előnyök még hatványozottabban érvényesülhetnek. Ha az épülő ipari csarnokot a föld alá süllyesztik, akkor egy adott földterületet egyszerre tudna hasznosítani a mezőgazdaság és az ipar is.
„A föld alá süllyesztett ipari csarnokok építése úgy segítené az ipari növekedést, hogy közben a zöldterület is megmarad, és azt akár mezőgazdasági célokra, akár a vadvilág számára biztosítani lehet” – hangsúlyozta Tóth Zoltán László.
Hozzátette: ezek az épületek ráadásul természetes módon hangszigeteltek is, így a bent végzett munka a környéken lakókat sem zavarná.
A szakértő elmondta, hogy az előzetes kalkulációk szerint az ilyen módon készült ipari csarnokok építési költsége ugyan valamivel magasabb lenne, mint a most épülő gyorsszerkezetes társaiké, ám mivel a kitermelt föld elszállíttatásának költségével nem kell számolni, és a várható rezsiköltségek is alacsonyabbak lesznek, mindez hosszútávon megtérül.
ez fityeszes patakhy, álmodtam egy világot maganak. itt állok a kapuja előtt
Szerintem nem a zenészek szerezték és írták a számokat maguktól,X
A békeharc áldozata
A hírek szerint „Éles kézigránáttal végrehajtott dobógyakorlat során felrobbant a gránát a feladatot végrehajtó kormánytisztviselő kezében pénteken a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén.”
Ez nagyon rosszul hangzik, hát még ha azt is hozzávesszük, hogy egy fiatal nőről van szó, aki ezáltal elvesztette mindkét kezét. A tájékoztatás szerint „A felkészítésen minden jelentkező önkéntesen és saját felelősségre vett részt.”
Balesetek persze mindig vannak, de ezek között mindig az a nagy különbség, hogy elkerülhetőek lettek volna vagy sem. Ez a baleset elkerülhető lett volna, ha nem kezd toborozni a hatalom egy, hadviseléstől távol álló társadalmi csoportban, a kormánytisztviselők között. De kik is ők?
„A Kormánytisztviselők – az ügykezelők és a fizikai alkalmazottak kivételével – a Miniszterelnökség, a minisztérium, a kormányhivatal, a központi hivatal a kormányhivatalok és a központi hivatalok területi, helyi szerve, a vármegyei, fővárosi kormányhivatal, valamint területi szerve, továbbá a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi és területi szervei által foglalkoztatott közszolgák. Kormánytisztviselői jogállású a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár is.”
Azaz biztosan nem fegyveres szolgálatot teljesítő személyekről van szó. Akkor vajon tényleg hogyan került egy kormánytisztviselő kezébe kézigránát?
Tavaly január végén állami szervek vezetői levelet küldtek ki munkatársainak, ami ilyen részt tartalmazott: „… a 2023. év során felmerült, hogy a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott személyek számára szükséges megteremteni az önkéntes műveleti tartalékos kiképzésnél egyszerűbb gyakorlati honvédelmi alapismeretek és alapkészségek elsajátításának lehetőségét. A felkészítés eredményeként a résztvevők testületi szelleme megerősödik, számos új gyakorlati tapasztalatra tesznek szert, amelyek a hétköznapok során is hasznosíthatnak”
A kormányzati békeharcot eszerint az irodai munkába is becsempészi a kormány? Milyen hétköznapi munkatapasztalatot szerez egy kormányhivatali munkatárs „laktanyai körülmények között”? Éles gránát, mint honvédelmi alapismeret, alapkészség?
Tavaly még csak 18-50 év közötti férfiakat toboroztak, akik – többek között titoktartási nyilatkozatot tettek, és akiket átvilágítottak, hogy nem jelentenek-e nemzetbiztonsági kockázatot. Ez utóbbi kitétel miatt nem biztos, hogy csak arról van szó, amiről a hírek szólnak. Azokból ugyanis, akik az átvilágítás után részt tudnak venni a kiképzésen, könnyen lehet beszervezni esetleg más feladatokra is lojális embereket. Akik meg fennakadtak, azoktól meg meg lehet szabadulni.
A Honvédelmi Minisztérium szerint ez egy „… önkéntes alapú honvédelmi felkészítés kormányzati tisztviselőknek.” Rendben, de mégis, miért kell ide a gránát? A válasz ebben rejtőzhet: „A veszélyek korában és a mostani háborús időkben a védelmi képességeink erősítése a legfőbb feladatunk. Ebben a honvédjeink mellett kiemelt szerepet kapnak az önkéntes tartalékosaink és a közigazgatás szereplői is.”