Az 1994-es aknavető-robbanás

Bakonyi lőtér, 1994. július 25. Egy honvédségi gyakorlat során egy 120 milliméteres aknavető csöve felrobbant. Négy ember halt meg a tragikus balesetben, róluk rendszeresen megemlékezik a honvédség. Az áldozatok: Pleszkán Károly posztumusz őrmester, Papp László posztumusz főtörzsőrmester, Tordai Tibor posztumusz főtörzsőrmester, Kránitz Antal posztumusz őrnagy. Két honvéd súlyosan megsérült. Egyikük lábát leszakította egy repesz. A balesetet az okozta, hogy az aknavető csövébe korábban betöltött aknagránátot a szerkezet nem lőtte ki, azonban a kezelők véletlenül újabb gránátot töltöttek rá.

Várpalotán, a laktanyában Kránitz Antal posztumusz őrnagynak emlékműve van, a megemlékezéseket is itt szokták tartani. A robbanás erejéről azt lehet tudni, hogy az 15 méteres sugarú körben pusztított, ám Kránitz Antal 200 méterre állt az aknavetőtől a vezérlőtoronyban. Egy odáig elrepülő repesz okozta a halálos nyaki sebét.

A hortobágyi tűzszerészbaleset

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő területen 2016. július 1-jén mentesítési feladatokat láttak el az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tűzszerészei, amikor az egyik robbanótest, egy 250 kilogrammos bomba a hatástalanítás közben felrobbant. Négy tűzszerész meghalt, egy súlyosan megsérült. Benkő Tibor akkori vezérkari főnök akkor azt mondta, a bombatestben lévő robbanóanyag elöregedése, a külső hatásokra való érzékenységének növekedése okozta a balesetet.

A Magyar Honvédség rendszeresen megemlékezik a hortobágyi tragédia áldozatairól, mint ahogy minden, hasonló tragédiában elhunyt bajtársártól:

A hortobágyi áldozatokat hősi halottá nyilvánította az akkori honvédelmi miniszter, Simicskó István.

A zámolyi tragédia

2006. október 6-án súlyos tragédia történt a zámolyi homokbányában, amely három tűzszerész katona életét követelte. Tarcsi Zsolt, Baksa Tamás és Lengyel Krisztián posztumusz hadnagyok feladatvégrehajtás közben haltak meg Székesfehérvár közelében egy olyan helyen, ahol a tűzszerészek gyakran semmisítettek meg fel nem robbant II. világháborús lőszert, robbanóanyagot. Márpedig Fejér vármegye mind a mai napig a legfertőzöttebb területe az országnak ilyen szempontból. A katonai tűzszerészek balesetének a halálos áldozatokon túl egy súlyos sérültje is volt. Az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred katonái azon a végzetes őszi napon egy 76 milliméteres szovjet repeszgránátot helyeztek el egy gödörben, amikor az váratlanul felrobbant. A robbanószerkezet előkészítése közben következett be a detonáció. A gránát vélhetően már a kilövése pillanatában, a világháború idején beélesedett, de csak évtizedekkel később vált gyilkos eszközzé. A Magyar Honvédség tűzszerészügyeletére csak az idei esztendő első felében 144 esetben érkezett riasztás Fejér vármegyéből, amely a legmagasabb szám volt abban az időszakban is.

Akiknek minden nap halálos veszély

Ahogy írtuk, civilek tehát a legritkább esetben sérülnek meg vagy halnak meg katonai feladatvégrehajtás közben, békeidőben. Mondhatni, soha… A katonák közül a legtöbb áldozatot békében az egyik legnehezebb feladat végrehajtói közül szedi a halál. A honvédség tűzszerészei azok a katonák, akik békeidőben is nap mint nap halálos veszélynek teszik ki magukat azért, hogy a 80 éve Magyarországon véget ért II. világháború, még mindig a földben rejtőző, pokoli eszközeitől megmentsenek minket, civileket. Áldozatos munkájuk tragikus történetei a teljesség igénye nélkül:

• 1997. július 20. – Dunaharasztiban egy második világháborús, 82 milliméteres aknagránát robbant fel hatástalanítás közben. Egy hivatásos főtörzsőrmester és egy sorállományú honvéd halt meg.
• 2000. október 22. – Budapesten, Kőbányán robbant fel egy világháborús aknagránát a Könyves Kálmán körút és a Kőbányai út kereszteződésénél lévő benzinkút mellett, egy építkezésen. A tűzszerész járőrparancsnok meghalt.
• 2006. május 23. – A szolnoki kiképző központban történt robbanás, amelyet egy 152 milliméteres repeszromboló gránát okozott. Három tűzszerész sérült meg, egyikük később meghalt.

Békeidőn kívül

2008. június 10. – Az afganisztáni misszió tagjaként halt hősi halált egy házilagos készítésű robbanószerkezet hatástalanítása közben a 30 esztendős Kovács Gyula főtörzsőrmester – posztumusz hadnagy – tűzszerész.

2008. július 12. – Szintén az afganisztáni misszióban, Baglán tartományban halt meg Nemes Krisztián. A helyi rendőrök hívták ki, mert bombát találtak. A katona nem viselt védőfelszerelést, mert csak meg akarta nézni, hol van pontosan a robbanószerkezet. Robbanás történt, a tiszt – posztumusz őrnagy – meghalt.